NEGYVENEDIK FEJEZET.
I. A papitized. Az egri püspök s káptalan
tizedszedési joga, mely megyékre terjedt.
II. A tized-összeirások fontossága a megye gazdasági s
népesedési viszonya felderitésére. III. A decimatorok
utasitása s eljárása a tizedelésnél. A falu birájának teendője a tizedösszeirás
és beszedésnél. Illetékök. A török bégek engedély-levele a tizedszedéshez,
ennek dija. IV. A lelkészi illeték a tizedből. A kanonoki
septima. A cathedraticum. A káptalani quarta s váltságösszege 1588-ban.
A lelkészi illetékek nyugtái concionatorok, praedicatorok által kiállitva.
V. A decimatorok felhatalmazása a tizedbevétel helyszini
áruba bocsátására. A termény, bárány, bor ára. A buza kereszt, köböl,
pint, itcze. VI. A megye termény- és bortized kerületei.
A báránytized kerülete. A méztized. Keresztény pénz. VII.
Egervölgye tizede. Egri tizedfizetők, bortermelők, szántóvetők. A népesség
száma, a termény mennyisége. VIII. Az egri völgy többi
községei. A népesség s termény összege. IX. Gyöngyös
s mellékközségei tizedmennyisége, tizedfizetőinek névsora, népessége.
A lelkészi illetékek nyugtái. X. A kishevesi (tiszántuli)
tizedkerület községei, terménymennyisége a népessége. A lelkészi illetékek
nyugtái. XI. A nagyhevesi kerület községei, terménymennyisége,
népessége, lelkészi illetékek nyugtái. XII. A pathai
kerület községei, terménymennyisége, népessége. XIII.
Ugyanaz a pásztói kerületben. XlV. Ugyanaz a debrői
kerületben. XV. A pathai, pásztói, debrői bortized
kerületek. Termelők nevei egyes vidékeken.
I. Régi törvények szerint, minden terménynek tizede
az egyházat illette. Ennek fejében a későbbi törvények szerint az egyházfők
püspökök, káptalanok tartoztak az előirt mennyiségben banderiumokat
készenlétben tartani, és szükség esetében a harcztérre küldeni. Az egri
püspök az 1498. évi 20. t. czikk szerint 400, a káptalan 200 főből álló
banderium kiállitására volt kötelezve.
Ennek költségei fedezésére szolgált immár a papi tized, melynek fizetése
alól későbbi törvények szerint a nemesi földek kivétettek, és igy csakis
a jobbágyföld terhére alakult át. 1)
A tized-szedés kiterjedt minden terményre; de korunkban, csak a buza,
rozs, árpa, zab, bor, méz és bárány után látjuk azt alkalmazni. A szedési
módot kezdetben a szokás, majd törvény is szabályozta. Az 1550. évi
29. tvczikk szerint, előbb az uri kilenezed volt fizetendő, és azután
a papi tized.
Az egri püspökség tizedszedési joga korunkban 8 megyében gyakoroltatott,
és ezek: Heves, Borsod, Abaujvár, Sáros, Szabolcs, Zemplén, Bereg Zarándmegyék.
2) A káptalan tizedszedési joga kiterjedt: Abaujmegye kisujvári, gönczi,
Zemplénmegye szerencsi, Borsodmegye kisborsodi kerületeire; Ungmegyére,
a kassai és egervölgyi püspöki tizedek felére. 3)
A hevesmegyei püspöki tizedből e szerint fele-tized illette a káptalant
a következő helyekről: Eger, Felnémet-Czegléd, Szőllőske, Tíhamér, Nagy-Tállya,
Maklár, és Felső-Tárkány, melyek rendesen "Egervölgye" nevezet
alatt fordulnak elő az okmányokban.
Itt, hogy világosabban feltüntetve legyen a fennállott viszony, röviden
elő kell sorolnunk a már ismertetett püspöki és káptalani birtokok sorozatát.
Meg kell még itt jegyeznünk, hogy már Dobó számadási tételeinél látjuk,
hogy a vár javára a váczi püspökség tizedeiből is szedték az illetékeket.
Későbbi időkben, midőn Mágóchytól kezdve a püspökség és az egri vár
kincstári kezelés alá került, ezen tizedek, a mennyiben beszedhetők
voltak, egészen ide utaltattak. A török befolyás azonban itt oly nagy
volt, hogy a tized-illeték csak nehezen, és igy is kis részben, leginkább
egri vár-katonának adott bérlet utján volt értékesithető. Ezen tizedszedés
kiterjedt Pest, Solt, Nógrád, Csongrád és K. - Szolnoli megyékre, melyek
a váczi püspökséghez tartoztak. Visszatérve kijelölt tárgyunkra, az
előttünk ismeretes okmányokban nevezetesen az 1551. évi és 1567. évi
urbéri összeirásokban ugy találjik, hogy Hevesmegyében az egri püspökség
földesuri birtokai voltak Egervárosa, Felnémeth, Czegléd, Szőllőske,
Nagy-Tállya, Maklár, Kis-Buda, Abony, Kápolna, Bútelek, Kompolt, Puszta-Szikszó,
Szent-Patak, Dob, Halász, Magyarad, Sarud, Tisza-Nána, Mező-Hidvég,
Eörs, Eörvény, Kürt, Solymos, Gyöngyöspüspöki. Borsodmegyében: Keresztespüspöki,
Harsány, Sajóhidvég, Felső-Tárkány, Papi, Zsércz, és e megyében Szarvaskővára
tartozékai: Szarvaskő-Allya, Fedémes, Báthor, Bakta, Deménd, Bocs, Kerecsend
falvak, és a beeli apátsági birtokok: Apátfalva, Ostoros, Bolta, Uppony,
Mercse, Bánhorvát, Királd. A püspökség birtokait képezték még Zemplénben
Szent-Maria, Abaujban Heicze, Szirák, Zarándmegyében Zomboregyház, Pecser,
Borostelek, végre Turkevi és Turkeddi.
A káptalan földesuri birtokai voltak Hevesben: Heves-Iván, Szent- Miklós,
Nagy-Ivány, Eger-Szalók, Poroszló Aranyos. Borsodmegyében Bogács, Szomolya,
Várkony, Szihalom, Palkonya, Mező-Tárkány, Ti hamér, Ábrány, Aranyos,
Ároktő, Montaj, Bábolna, Almagyar, Galgócz. Szabolcsmegyében Polgár,
Szent-Margita, Kékesegyház, Baracsa. Szent-Miklós, Egyek. Abaujban Széplak.
Pestmegyében Ujfalu, Monor, Zsiger.
Az egri völgyön tehát a káptalané volt Tihamér és Almagyar; Kis-Tállya,
az egervári préposté volt.
Az egyes káptalani tag vagyis a kanonok, még külön-külön illetményekben
is részesültek a tizedekböl. Igy a kántor-kanonok a kishevesi kerület
tizedének septimáját, az őr-kanonok Eger Harangozó-utczája után esendő
uri- és a papi tizedből fele illetményt; a hevesi archidiaconus a pathai,
pásztói, nagy és kishevesi, és debrővölgyi terménytized, ugy a pathai,
pásztói, debrővölgyi, tarjáni, apczi, saari bortized quartáját; a pathai
archidiaconus vagy főesperes a pathai kerület bárány, termény és bor
tizede quartáját, a pásztói kerület cathedraticumát, és a bortized
quartáját kapták. Az egri völgy tizedei, kivéve a lelkészi illetményt,
ily teherrel érintve nem voltak. A káptalan többi tagjai más megyékből
kaptak hasonló illetményeket. A tizedből ezenfelül a községi lelkészeket
a terményből negyed (quarta) a borból nyolczad (oktáva) illette.
Mindezen illetékek, korszakunkban eszközlött és fenmaradt öszszeirások
sorozatában elismerve és igazolva vannak. Azt kell még kiemelnünk, hogy
az egri völgyön levő püspöki és káptalani birtokok egy részén, mint
Eger, Szőllőske, Tihamér, Maklár, Tállya határaiban a bortermő hegyek
nem mindenikétől járt földesuri kilenczed, és ezek rendesen külön sorozatba
vétettek, mint azt a részletezésnél látni fogjuk. Ez abban találja magyarázatát,
hogy-mint fentebb láttuk-Eger egyes részei, ugy Tállyán az andornaki
"terra nobilium" terület, nem volt püspöki birtok.
Hevesmegyében és Egerben, különösen a püspöki javadalmak és illetmények
kezelése korunkban, mint láttuk a történeti ismertetésnél-teljesen
más alakot öltött, és csak a jogczim maradt meg. A mohácsi vész után
1536-ig, a püspöki vagyonságot János király alatt gondnokok kezelték,
mint ezt annak helyén ismertettük. 1536 után Frangepán püspök vette
át a püspöki vár összes birtokait. 1542- ben Perényi Péter foglalta
el. 1548. előtti közvetlen időben, a birtok és illetmények állapotáról
Dobó korát és idejét tárgyazó feje zetünkben már megemlékeztünk, és
ott elsorolva van, a mellékelt okmányok szerint, hogy az akkor szereplő
urak, a mennyire csak erejök terjedt, magok javára használták fel a
püspöki illetményeket. Felemlitjük itt még azt is, hogy korunkat megelőző
időben, az egri egyházat illető tizedek, kerületenkint, rendesen bérbe
adattak, és a tized-bérletekről szóló 1549. évvel jelzett másolat az
országos levéltárban, kevés kivétellel, megegyezik az egri főegyház
Szent János könyvében foglalt leirással. 4)
Csak Dobó Egerbe érkeztével kezdett itt a rend helyreállani; de a viszony
gyökeresen megváltozott. A püspöki javak és illetmények gondnokság és
kincstári ellenőrzés, majd később Verancz püspök után teljesen kincstári
kezelés alá kerültek.
A kiküldött decimatorok előbb a vár gondnokainak, Verancz után a kincstári
igazgatóságnak számoltak.
Ezen decimatorok összeirásai, bár nem teljesen, de töredékeikben is
nagyon használható állapotban maradtak reánk némely évről; és e töredékek
egyrésze a nemzeti muzeum levéltárában, a várszámadások sorában találhatók.
Az 1576. évek utáni összeirások, az országos levéltár kincstári osztályában
őriztetnek.
II. Az általam vizsgálódás és tanulmányozás alá vett
korszak gazdasági és népesedési viszonyának megvilágositására fontos
és kiváló adatokat nyujtanak ugyan ezen összeirások; de, például a
népesedés, és a gazdasági termelés mennyisége megállapitására, már a
tized kezelése hiányosságánál fogva is csak hozzávetőleges értékünek
mondhatjuk.
Beható tanulmány, és ebből folyó következtetéseim tárgyává e helyen
az országos levéltár okmányait használtam fel. A muzeumi levéltár okmányait,
miután azok szorosabban a várszámadások kiegészitő részeit képezik,
maga helyén, történelmi elbeszélésem során ismertettem. Itt ezuttal,
az összehasonlitás érdekes felvilágositó tárgyául fognak szolgálni.
Hogy a megye gazdasági és népesedési viszonya behatóbb ismertetésére,
az országos levéltár decimalis actáit használom, melyek az 1576, 77,
78. évekről szólanak, és a későbbi évek töredékes kimutatásai szintén
csak összehasonlitás kedvéért fognak felemlitetni, ennek okát abban
adom: mert a megye kérdéses viszonyai tanulmányozására ezen időszakot
tartom leghelyesebbnek, mint a mohácsi vész után legnyugalmasabbat.
A mohácsi vész utáni polgárháboru, majd az 1552-ik éví nagy török támadás,
megyénk legnagyobb részét alaposan feldulta, és gazdasági életében felzavarta.
Csak az 1570-es évek nyugalmasabb sorozatán üdülhetett fel annyira-mennyire,
és a megyei belélet bizonyos mértékben összeszedte magát. Ugy a belharczok,
mint a magyar-török nagyobb összeütközések ekkor szüneteltek. Az 1580-as
évek már ismét zaklatottabbak voltak. Az egri vár is, és vele a megye,
az idegen katonaság és a török portyázás zaklatásainak sulya alatt szenvedett.
A mohácsi vész utáni és Egervára eleste előtti korszak legnyugalmasabb
időpontjául találván e szerint, az 1570-es éveket: ezért használom
fel ez időbeli decimális összeirásokat, kitüzött tárgyam tanulmányának
anyagául. III. A dézsmálást előbb a vár gondnokai később a kincstár
igazgatósága által kiküldött dézsmálók, vagy mint neveztetett "decimatorok", teljesitették, még pedig ugy, hogy azt egy hó alatt kellett befejezni.
1578. aug. elején "Kolonich Bertalan Heves és Borsod megyék főispánja,
egri várkapitány, minden birák és polgároknak, minden városban és falukban
lakosoknak" czim alatt kibocsátott rendeletében tudatja, hogy "ti
községtekben a mi embereinket az vitézlő Szegedy Ferencz, Omany Máté,
Csabay Bertalan ezen való esztendőbeli buza tavaszi dézsmálására-küldtük
ki, és mindenki mindenütt beszolgáltassa, hogy senki kárt ne valljon,
mert a kik tagadásban vannak azok kárt vallanak." 5)
A kiküldöttek, rendszerint két vagy több személy, kiknek
egyike a rovást vezette, meghiteltettek, és mintegy 1598-ban kelt utasitás
előirja, a községben megjelenvén, a biróhoz mentek, hová nyomban összehivniok
kellett a falu dézsmásait, és jegyzékbe vették, kinek mennyi vetése
után, mennyi termése volt. Ez a terménytized dézsmálására szólott, mert
a bortized szedésénél más-más mód alkalmaztatott, Nevezetesen, bizonyos
ütközi pontok dézsma-helyekül jelöltettek, hol a dézsmálók sátort ütvén,
a hozott termésből szedték ki az illetéket. Hol ezt nem tehették, a
falu birái előtt tett felvállások szerint szedték össze a bortizedet.
A terménytized szedésére a faluban megjelent tizedelők, a biró házánál
tett bevallásokat jegyzékbe vevén, rögtön megindultak szekerekkel a
mezőre, és ott az esedékes részt felrakatva, a kijelölt helyre összehordatták
és asztagokba rakatták; vagyha nagy asztag rakásra elégségesnek nem
mutatkozott a terménytized, a szomszéd faluba vitették, és ott helyezték
el. Ha a mezőn a bevallással nem egyező mennnyiséget találtak, a termést
mint "contrabandot" bevitetni kellett, s ennek két része a
kincstár, egy része a dézsmálók javára számoltatott.
A biró dézsmát nem fizetett, de ennek fejében a dézsmálókat tartani
kellett, kik az utasitásban figyelmeztettek: hogy "a tartásnál
azzal elégedjenek meg, a mit ad, s nagy költséget ne csináljanak."
Ha a biró nem akarta ezt igénybe venni, akkor a biró által fizetendő
illeték, a dézsmálók javara esett, tartás-dij fejében.
A kiküldött dézsmálók figyelme felhivatott ezen utasitásban azon visszaélésre
is, hogy "a nemes ember földjét paraszt embernek adják szántani,
a paraszt ember háza után való földet pedig ők magok szántják, ebből
sem, abból sem adnak dézsmát, mert azzal oltalmazzák magokat, hogy ők
nemes emberek és nem tartoznak dézsmával. Az ilyeneket irják be a regesrtumba
s majd meg fognak idéztetni."
A falu birái s hitesei a dézsmálásnál ellenőrködni voltak kötelesek,
hogy a termelők pontosan kiszolgáltassák az illetéket. A tizedet összehordó
szekerekről és az asztagrakókról a dézsmálók gondoskodtak.
Hasonló körülmények között teljesitetett a bor és bárány tizedelés is.
Költségül, szorosan a tizedelésnél előfordult kiadásokra s a decimatorok
sallariumára, ugy szekerek fogadására, vagy hordók vételére hol pénzben,
hol természetben vétettek fel megfelelő összegek. Ebben az asztagrakók
vagy a bortizedet szedő munkások dija, s a bortized szedésnél, a birákkal
elfogyasztott bormennyisége is szerepelt.
Felvett időnkben a kiadási rovatban állandó tételként látjuk "a
hatvani vagy szolnoki bégnek engedély vagy szabadalmi levélért"
1- 6 ft, vagy 5-6 köböl bort. Tehát a dézsmálóknak minden kerületre
külön engedély-levelet kellett, vagy a hatvani, vagy a szolnoki bégtől
szerezni, melyért, ugy látszik, megszabott dijazás járt, hogy a tizedelést
minden háborgatás nélkül teljesithessék. Igy például az 1576. évi gyöngyösi
bortizedelésnél a kiadási rovat ez:
A tized összege 608 köböl. Ebből kiadás:
quartára 67 1/2 k.
hordók vétele 16 k.
vinatoroknak 4 k.
egyéb költség 6 k.
a hatvani bégnek 5 1/2 k.
a bég iródeákjának l 1/2 k.
sallarium 23 köböl.
A kishevesi kerületben 1577-ben a bárány-tizedelés alkalmával a szolnoki
bég javára, vagy a mint itt neveztetik: "a szolnok tricesimatornak
patensért" 6 frt fizettetett.
A gyöngyös-püspöki 1576-iki bor dézsmálásnál "a bégnek levélváltságra
3 frt adatott stb. stb. Ily kiadás minden dézsma-összeirásban szerepel.
IV. A dézsmálók első sorban a bevett összegből a lelkészi
s egyéb egyházi illetéket szolgáltatták ki. Az egervölgyi községek tized-összeirásaiban,
a már emlitett káptalani feletized-illeték elszámolása rendesen feljegyezve
van, még pedig külön az ötödfizető hegyek bevétele után, melyből negyedrész
iratik a káptalan javára, miután a kilenczed a püspök földesuri illetménye
s megosztás alá nem jöhet; külön a tizedfizető hegyek bevétele után,
melynek káptalani illeték volt. Annak azonban, hogy miként szolgáltatott
ezen illeték, mely rendszeresen felvéve találtatik minden összeirásban,
a káptalan kezéhez, nyomát nem találjuk. De az tény, hogy mindezen illetmény
levonása s elkülönitése után maradt összeg iratik rendesen "ő felsége",
vagy a-"vár", vagy "kincstár" javára.
A megye többi részeiben a hevesi és patai főesperes-kanonokot illető
rész, s a cathedraticum, összeirásunkban mint kiadási tétel már nem
található. Az 1577. évi kishevesi összeirásban még előfordul annyi,
hogy "az archidiaconus septimája a termény s bárány-tizedből Kolonich
várkapitány által foglaltatott le." Igy ez kézhez nem szogáltatott.
Az 1588-90. évben a muzeumi levéltárban levő várszámadásnál egy rovat
elősorolja, hogy az egri káptalan következő tagjainak "pro quartis"
200-500 frt adatott, kik is ezek voltak:
Paczoth Miklós, őrkanonok.
Paczona Mátyás, kántor s ker. sz. János oltárának kanonokja.
Szegedy Pál, olvasókanonok s vicarius.
Beyczy Benedek, nagyprépost.
Zakolczay Márton, nagyhevesi archidiacon.
Naprady Demeter.
Ondo Márton.
Paulinovics György, szabolcsi főesperes.
Wy János.
Waly János, abauji főesperes.
Száraz Mihály.
Hetey Pál.
Fabritius Simon, kisprépost.
Lit. Lukács, fiscalis.
A lelkészi illetményt, mely a terményből quarta, a borból octáva vagy
nyolczad volt, rendesen kiutalva találjuk, s a lelkészek nyugtái rendesen
csatolva vannak. Ezen nyugták datumaiból látjuk, hogy a termény-tizedelés
rendesen aug. hóban, bor-tizedelés rendesen október hóban, a bárány-tizedelés
junuis és aug. hóban történt meg.
Ezen lelkészi nyugtákból még azt is látjuk, hogy a községek papjai az
egész megyében ezen időben, a gyöngyösi barátok kivételével, "concionatorok"
"isten igéinek szolgái" "Krisztus pásztorai" czimzéssel
élvén, általában az uj hit hirdetői, vagyis reform. papok voltak.
V. A kiküldött decimatorok felhatalmaztattak bizonyos
esetekben a bevett tizedtermés eladására is, különösen távolabbi helyeken,
vagy ha az élet kicsépeltetése több teherrel járt. Ezen esetekre az
eladási ár meghatározva volt. Például 3 bárány adatott 1 frtért, három
keresztbuza 25 denárért stb. A csépeltetésre szóló utasitások szerint,
cséplőknek tizenketted adatott, - mint egyik pontja mondja "ugy
azonban, hogy ha lehet ebéd-köböl nélkül." A csépeltetésre felügyelőknek
egy kepe után, mely 60 kévét tett, fél garas engedélyeztetett. A tizedelésnél
használt mérték rendesen előirva van. Igy egy kereszt vagy kalangya
30 markot vagy kévét számlál; 1 köböl bor 15 pintet. Az 1584. és további
évek összeirásaiban 1 köböl bor 30 itczének "justas" számoltatik,
a mi megfelel 15 pintnek. Ebből is kitünik, hogy egy akkori pint 2 itczét
tett. Ez időben három keresztből egy véka szem számoltatott rendesen.
A kereszt kévéi tehát csakis "markosak" voltak.
A decimatorok befejezvén a dézsmálást két hét alatt tartoztak az összeirás
eredményét benyujtani.
Kétségen kivüli az, hogy ezen összeirások a valódi tényállást nem tüntetik
elő. A való eltitkolása, ugy a termelők, mint a. kiküldött végrehajtók
által is, egyformán történhetett. Innen van, hogy egyik év összeirása,
sokszor nagy külömbözetben tér el a másik év összeirásától, nemcsak
a termelők számát tekintve, hanem a termény eredményét is. Bár egy körülmény,
mely nem emberi befolyástól függ, szem elől itt sem téveszthető, hogy
egyik év termőképessége mint most, ugy akkor is, nagyban eltért sokszor
a másik év termőképességétől. A régibb időben az évek termése még nagyobb
hullámzást tüntet fel mint ma, midőn a müvelés intensivitása is közrehat
már a természet mostohasága enyhitésére.
VI. Hevesmegye tizedkerületei, ősrégi szokás alapján,
még korunkban is ezek voltak:
l. Eger völgye, magába foglalta Egerváros, Felnémet, Czegléd, Szőllőske,
Felső-Tárkány, Tihamér, Nagy-Tállya, Maklár községek határait. Almagyar
a tized-összeirásokban elő nem fordul, és igy valószinü, hogy határa
az egri és tihaméri határba olvadt be.
2. Önálló tizedkerületként szerepel Gyöngyös, Gyöngyös-Püspöki, Solymos
és Halász községekkel. A terménytizedre nézve Gyöngyös némely évben
már a pásztói kerületbe sorozva jön elő. Ezen elkülönitésnek értelme
az volt, hogy ezen községekből, a hevesi vagy patai főespereseknek illetmény
nem járt.
3. A nagyhevesi,
4. a kishevesi,
5. pásztói,
6. pathai,
7. debrővölgyi kerület. Ezek a termény-tizedkerületek. A bor-tizedkerületek
másképen alakulnak. A nagyhevesi és kishevesi kerületben bortermelés
nem volt, és ehhez képest a bortized kerületek ezek:
1. az egervölgyi",
2. a gyöngyösi, Püspöki, Solymos és Halász községekkel,
3. pásztói,
4. pathai,
5. debrővölgyi, mely a Leorika-visontai, saari vidékeket is felöleli.
A bárány-tizedkerület a termény-tizedkerülettel egyező. Az egervölgyi
és gyöngyösi összeirásokban bárány-tizedelés nyomára nem találunk, és
igy valószinü, hogy itt juhtenyésztés nem volt.
Megjegyzendő itt, hogy az egyes kerületek községei, sőt egyes községek
szomszédos határai, különböző években változnak, ugy hogy ugyanazon
község bevétele s népességének száma e miatt néha más-más. Különösen
nagy ez irányban a hullámzás az Egervölgyén, Gyöngyös vidékén. a pásztói,
pathai, és debrővölgyi kerületekben. Az összeiró tetszésétől függött,
hogy sokszor a szomszédos hegyeket is a közeli községhez számolta.
A méz-decima a nagy- és kis hevesi, pásztói és pathai kerületekben mutatkozik,
azonban igen csekély bevétellel, mely rendesen pénzül váltatott meg.
Igy például a nagyhevesi kerület méztizede 1577-ben 2 frt 70 dr értékü
volt.
Előfordul még az összeirásokban "pecunia christianitatis"
"Keresztény pénz" czim alatti csekély bevétel is. Ez a zsellérek
adója volt, kinek nem lévén mit tizedben adni, fejenként 6 denár "Keresztény
adó" rovatott reája.
VII. Ezen sorozat szerint fogjuk most már a kerületek
összeirását ismertetni, előtüntetve a termelők számát és a bevett tizedösszeget,
melyből, azt tizszeresen felvéve, a kerület össztermelését megtudhatjuk.
Eger és Gyöngyös városok ezen időbeli termelőinek névsorát is közöljük,
ugy a megye egyes vidékéi, községei, lakóinak névsorából is teszünk
közléseket, hogy a nevek hangzásából a nemzetiség megállapitására nyerhessünk
alapot.
Ezek után, a részletes ismertetés itt következik:
Az egrivölgy nevezet alatt szereplő városok és falvak: Eger, Felnémet,
Czegléd, Tárkány, Szőllőske, Tihamer, Tállya, Maklár; terményei külön
tizedelés alá vétettek, és külön-külön tized-összeirásban foglaltatnak.
Ezen összeirások következő eredményeket tüntetnek fel 1576, 1577. évekről.
Eger városa. Tavaszi és őszi termény-összeirása szerint, melyet 1577-ben
Kövesközy Márton decimátor, Zy Kelemen egri és Bor Mátyás felnémeti
biróval vett fel, Egerben volt összes buzatermelő lakos 39, kiktől bevétetett
összesen 74 kalangya tizedben. Egy kalangyában 30 kéve számoltatott.
Ennek tizszeresét véve, és a tizedet hozzászámolva, az összes termés
814 kalangyának felel meg. Három kalangya után egy quartal (véka) szemet
véve fel, magban 271 egri véka volt volna a termés. Három kalangya után
egy quartal (véka) szemes életet azért számitunk, mert az egri várszámadásokban
rendesen igy vétetik fel a learatott szalmás életből a csépelt szem
mennyisége.
Itt ekkor, a tizedrovás szerint, a lelkészi quarta "a concionatornak"
adatott ki. Tehát reform. lelkész volt.
A városnak mely részén és mely külvárosában laktak azok, kik szántással-vetéssel
foglalkoztak, feltüntetve nincs.
A bortized Egerben 1577-ben.
Az összeirásból látjuk, hogy a határ egy része nem esett földesuri kilenczed
alá, és csak egy részétől fizettetett az, a többitől a szokásos tized
szolgáltatott egyedül.
1576-ban azon hegyrészek, melyek földesuri kilenczedet és tizedet fizettek,
vagyis ötödöt, az összeirásban e czimen "quintál hegyek" soroltatnak
elő, igy következnek.
Ötödöt fizető hegyek.
Név |
termett bor
|
fizetett
|
Bechen |
|
|
|
|
|
|
Kys Pál Domokos |
34
|
köböl
|
6 1/2
|
köböl
|
4 1/2
|
pintet
|
Rózsás Menyhért |
33
|
"
|
6 1/2
|
"
|
1
|
"
|
Szabó János |
5 1/2
|
"
|
1
|
p.
|
1 1/2
|
"
|
Huszár Kristóf |
26
|
"
|
5
|
köböl
|
|
"
|
Kantor János |
32
|
"
|
6
|
"
|
6
|
"
|
Kadas Jakab |
16
|
"
|
3
|
"
|
3
|
"
|
Marton András |
5
|
"
|
1
|
"
|
|
"
|
Szeody Antal |
25
|
"
|
5
|
"
|
|
"
|
Nagy Albert |
29
|
"
|
5 1/2
|
p.
|
4 1/2
|
"
|
Keower Lukács |
36
|
"
|
7
|
p.
|
3
|
"
|
Szabó János |
19 1/2
|
"
|
3 1/2
|
p.
|
6 1/2
|
"
|
Hurka Imre |
23
|
"
|
4 1/2
|
p.
|
1 1/2
|
"
|
Nyereggyartó Simon |
3 1/2
|
"
|
1/2
|
p.
|
3
|
"
|
Baynokfő: |
|
"
|
|
|
|
|
Fyttyi György a kustosnak
fizetett tizedet. |
|
|
|
|
|
|
Kövér Lukács |
15
|
"
|
3
|
köböl
|
|
|
Zy András özv |
10
|
"
|
2
|
"
|
|
|
Kispéter György |
20
|
"
|
4
|
"
|
|
|
Hankó Mátyás |
14
|
"
|
2 1/2
|
p.
|
4 1/2
|
|
Varga Benedek |
20
|
"
|
4
|
p.
|
|
|
Kovács Tamás |
21 1/2
|
"
|
4 1/2
|
p.
|
|
|
Imre Pál |
25
|
"
|
5
|
p.
|
|
|
Bedeo Sebestény |
18
|
"
|
3 1/2
|
p.
|
1
|
|
Nagy Urban özv. |
10 1/2
|
"
|
2
|
p.
|
1 1/2
|
|
Söveg Lukács |
6 1/2
|
"
|
1
|
p.
|
5
|
|
Mészáros Menyhért |
27 1/2
|
"
|
5 1/2
|
p.
|
1/2
|
|
Horváth özv. |
16
|
"
|
3
|
p.
|
3
|
|
Nyereggyártó Sándor |
9 1/2
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
6
|
|
Simon Balázs |
6 1/2
|
"
|
1
|
p.
|
4 1/2
|
|
László Pál |
8 1/2
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
3
|
|
Mészáros Antal |
6
|
"
|
1
|
p.
|
3
|
|
Kovács György |
9
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
4 1/2
|
|
Googh Balint |
20
|
"
|
4
|
p.
|
|
|
Dobo András |
8
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
1 1/2
|
|
Leway Ambrus |
9
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
4 1/2
|
|
Pathay Gáspár |
8
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
1
|
|
Csiszér Péter özvegye |
26
|
"
|
5
|
p.
|
3
|
|
Nagy János |
8
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
1 1/2
|
|
Boday Antal |
4 1/2
|
"
|
1/2
|
p.
|
6
|
|
Konya Albert |
8 1/2
|
"
|
1 1/2
|
p.
|
4
|
|
Csirmaz Péter |
4 1/2
|
"
|
1/2
|
p.
|
6
|
|
Sipos András |
10 1/2
|
"
|
2
|
p.
|
1 1/2
|
|
Deszkas Pál |
1
|
"
|
|
p.
|
3
|
|
Nemeshegy, Kerekhegy, vagy Kövesvölgye:
Szekel Mihály 6), Csirmaz Pál, Borbély György, Szakal Orbán, Fejes Mátyás,
Sipos Barnabás özv., Nagy Amoruzs, Dencsa Miklós, Kovács Ambruzs, Gog
Pál, Marton András, Kun Tamás özv., Nagy PálGyörgy özv., Csuka Gáspár,
HoIlo Orbán, Szőke Jakab, Geongeossy Máté, Tarnok Lőrincz, Csere Imre,
Csuzi János, Kőmives János, Kis Péter Ambruzs, More Máté özv., Pettri
Péter, Szakvanyos Barnabás, Csicse Lukács, Nagy Mihály, Hanka Alnert
özv., Csoor Tamás, Balogh János, Nagy István, Joó Márton, Szücs Tamás.
Cseplez:
Detre Lukács, Hamos Boldizsár, Googh Pál, Egy János, Kovács György özv.,
Egy Ferencz, Nagy Pál, Imre Pál, Törő György, Varga Benedek.
Szegligeth:
Kovács György özv., Kontra Balázs, Nyirő György, Oláh Mihály, Kőmives
Vincze, Zy Jakab, Borbély György, Szereny Mátyás, Kovács Orbán, Mészáros
Lőrincz, Zy Ferencz, Dienes Pál özv., Szabó Tamás, Hegedűs Gáspár,
Kovács György.
Egedallya:
Dettre Lukács, Gogh Pál, Kovácsgyartó András özv., Balogh János, Fejes
Máté, Rozsás Menyhért, Szabó János, Egri Lőrincz, Kardos János, Morely
Mátyás, Báthory György, Bebek Pál, Kőmives János, Szeremi Máté, Mészáros
Péter.
Pongh:
Mészáros Kristóf, Nagy Pál, Báthory György.
Labodás:
Csiszár Pál, Csuhai János, Csiszár Balázs, Farkas Máté, Novay Albert.
Nedves:
Simon András özv., Barla özvegye, Szabó György, Sütő Pál, Kun Balázs,
Nagy György özvegye.
Rókamál:
Veres Sebestény, Erős Antal, Kun Lőrincz, Imre Pál, Kanya Márton, Kovács
Albert.
Szelhegy:
Kőmives Benedek, Bartha Mihály, Bebek Ambruzs, Kovács János, Affra Ambruzs,
Lit. Tamás, Mocsa Benedek, Péntek Antal, Szijgyártó Pál,
Szingwan:
Szecsi István, Valy László, Szabó Demeter, Zabos Orbán, Szabó Pál, Rudas
Imre, Szalay Mihály, Huszár Kristóf, Tót György.
Gordon:
Szabó Urbán, Verebely Boldizsár, Margitha Ambruzs. Zabolay Gáspár.
Iweges:
Nagy Demeter, Csapol Ambruzs, Heredy Balázs.
Szent László-meghi:
Szeremy Máté, Szahó Ferencz, Kovács András, Tallyay Jakab, Szecsenyi
Ferencz, Molnár András, Szabó István, Veres Sebestény, Pinther Miklós,
Nánai Albert, Lit. Antal, Emődy Pál, Kovács Orbán.
Csordakút:
Szacsay Benedek, Tarjani Vincze, Pippo Péter, Lakatgyártó László, Veres
Balázs, Bokri László, Nagy András, Kovács Pál, Eötvös György, Gogh Pál,
Kappanos György.
Tizedet fizető hegyek.
Szánomtető:
Mészáros János, Lakatgyártó Albert, Balogh János, Szőcs Tamás, Toth
Bertalan, Bethi Mátyás, Csorba Dénes, Éles Jakab, Varga Mátyás, Szabó
Péter, Bondy Benedek, Csuka Pál, Veres Balázs, Szabó István, Kis Péter
György.
Veres kereszt:
Kakas György, Hamos Boldizsár, László Ferencz, Szabó Demeter, Szabó
János, Bokay Bálint, Kádas Jakab, Kádas Balázs, Csiszár Péter, Somogyi
özvegye, Jozan Máté, Szalay Mihály.
Farkashegy:
Boza Péter, Kardos János, Kömives Pát özv., Thot György, There PáI,
Nagy Albert, Veres Sebestény, Szöcs Jakab, Kele Albert, Szechen Pál,
Nagy János özvegye, There Imre özvegye, Barla Lázár, Kis Péter György,
Poosa:
Varga Márton, Posgay István, Kádas Balázs, Csutor Ferencz özvegye, Bakocsi
Tamás, Baráth János, Faggjas Pál, Tot Tamás.
Pipishegy:
Lestar Lörincz, Posgay István, Nagy András, Vámos Miklós, Fijtty György,
Szabó János, Bedő Sebestény, Soos Demeter, Szij János, Szabó Bálint,
Makray György, Ipacs János, Szij András, Szöcs Balázs, Veder Antal özvegye,
Kis Mihály, Dak Sebestény, Tolvaj György, Bagol Lőrincz, Pap Albert,
Nagymihályi Albert, Török Barnabás, Felfödi Pál, Pasztoi Kelemen, Lippay
István, Hankó Mátyás, Mészáros Kristóf, Szabó Sebestény, Thagai Bálint,
Szőke Pál, Csirke János, Nagy György, Domien Vincze, Lévai Ambruzs,
Balogh Lőrincz, Kispeter Ambruzs, Csiszár János, Antal Mihály, Nagy
János, Franthay György, Nagy Barnabás, Fejes Máté, Szabó Lőrincz, Kun
Ferencz, Nagy Pál, Mézes Mihály, Emődy Pál, Kovács Orbán, Deszkás Pál,
Dancsa Miklós, Szij Jakab, Szij Ferencz.
Semike:
Eles Orbán, Szijgyártó Tamás, Szijgyártó Ambruzs.
Diak Maal:
Sipos Péter, Szecheny Ferencz, Kondás Imre, Csiszár János, Hegedűs Gáspár,
Nagy György, László Ferencz, Kőmives Tamás. Gyepes Benedek, Károly János,
Dersy Farkas, Gotthar Boldizsár, Nagy János, Papocsi András, Thyran
Pál, Affra Ambruzs, Szabó János, Nagy Ambruzs özvegye, Dobos Demeter,
Lit. Jónás,
Csiszár Péter özvegye, Varga Benedek, Vámos özvegye, Dettra Lukács,
Eötvös György, Szabó Ferencz, Síjmian András özv., Szabó György, Soldos
György, Kövér Ferencz, Harmathy Mátyás, Mikó János, Vámos özvegye, Balogh
György.
Kőmelléke:
Lakatgyártó Tamás, Szabó György.
Gardon:
Csuka György, Margit Ambruzs, Thury János, Kovács Jáos, Nagy Albert,
Dersi Farkas, Szabó János.
Csordakut: 7)
Szabó Sebestény, Lit. Antal.
Ör-kanonok jobbágyai, kik tizedet fizetnek:
Kövér Ferenc, Mikó János, Harmathy Mátyás, Nagy Barnabás, Fytth György,
Makry György, Dumien András, Vámos Miklós, Szil Antal, Rostás Boldizsár,
Pathay Gáspár, Molnár Tamás, Balogh Imre, Honthay György, Hetyei Imre,
Harmathy Mátyás, Sipos Tamás, Balogh János, Szöcs Tamás, Papoczi András,
Tuka Pál özvegye, NemezgyárthóTamás,Thook Bálint, Harmathy Mátyás,
Vámos özvegye, Konya Imre, Toth Bálint, Csirke János, Kucsos György
özv., Makay György, Csirke János, Harmathy Máté, Csithovi János, Makray
György, ompary Ferencz özv. Balogh Imre, Molnár Tamás.
Egerben szántás-vetéssel foglalkozók 1577-ben.
N é v |
termett
|
fizetett
|
Kádas Imre |
6 1/2
|
kereszt
|
1/2
|
k. |
5 |
markot 8)
|
Csiszár Péter özv |
8
|
"
|
1/2
|
k. |
9 |
"
|
Vas Tamás özv. |
6
|
"
|
1/2
|
k. |
3 |
"
|
Józan Máthé |
15
|
"
|
1 1/2
|
k. |
|
"
|
|
termett kereszt |
Vida Vitus |
40 |
Bessenyey György |
20 |
Gepes Benedek |
56 |
Szabó Sebestény |
6 |
Warro Sebestény |
15 |
Zothary Ferencz |
9 |
Balogh János |
9 1/2 |
Affra Ambruzs |
5 1/2 |
Dobos Mihály |
40 |
Seffi István |
6 |
Soos Pál |
20 |
Mészáros Menyhért |
8 1/2 |
Szabó Máté özv |
65 |
Zaska Albert |
18 |
Dudás Márton |
2 1/2 |
Dettre Lukács |
6 |
Posgay Imre |
4 1/2 |
Kis Balázs |
18 1/2 |
Nagy Ambruzs özv |
4 |
Rósás Menyhért |
21 |
Kovács András |
32 |
Kovács János |
6 |
Nagy Benedek özv. |
3 1/2 |
Csirmaz Pál özv. |
5 |
Bálinthi Mihály |
3 1/2 |
Kovács Orbán |
4 |
Felföldi Pál |
3 |
Szabó Pál |
10 |
Nagy András |
50 |
Dienesi Vendel |
11 |
Vámos Miklós özv. |
32 |
Gothar Miklós özv. |
121 |
Emődy Pál |
13 |
Vörös Sebestény |
22 |
Sikathori Pál |
3 |
E szerint a földesuri szolgálmányt, vagyis kilenczedet is fizető bortermelők
száma volt 183, az ezen szolgálmánynyal nem terhelt hegyrészeken csak
tizedet fizetők száma 146, az őr-kanonok tizedfi zetői 37, vagyis összesen
bortermeléssel foglalkozó lakosok száma 366 volt. Az ötödöt fizető hegyekről
bevétetett 744, a tizedet fizető hegyekről 417, az őr-kanonokot illető
hegyről 54 köböl 6 1/2 pint bor. Egy köböl itt is 15 pintet számolt.
Most már kiszámithatjuk, hogy ez évben mennyi bor termett Egerben, ha
a bevételnek ötszörösét, illetőleg tizszeresét véve. ahhoz magát a bevételt
is hozzáadjuk. Ez összesen igy 8430 köbölre megy, melyhez adva az 1215
köbölre menő bevételt, kijön 9645 köböl termés, vagyis pintre számitva
144,675 pint, vagyis egy pintben két itczét véve 289,350 itcze. Ha egy
régi hordóra 150 itczét veszünk, a termés ily régi hordó szerint 1925
hordót tett.
Tizedösszeirásainkban a káptalant illető tizedbevételnek felerésze pontosan
számoltatik el.
E szerint az összes quintál bor negyede 186 köböl, s a decimalis bor
fele 208 köböl számoltatott ez évben a káptalan javára.
Buzatermelő pedig volt 39 gazda, s összes terményeik egri vékával 271-re
ment.
VIII. Az Eger völgyének másik községe Felnémet a tized-
összeirások szerint egyike volt a megye legnépesebb faluinak. Czegléd
Felnémettel szorosabb összeköttetésben ennek mintegy kiegészitő része
volt, - mint azt más helyen már érintettük s e néven Czegléd, bár vizen
tul vala, Hevesmegyéhez tartozott. Felnémeten szántás-vetéssel foglalkozó
s igy termény-tized alá eső lakos 1577-ben 138, Czegléden 16 volt.
A felnémeti őszi tized szalmásélet 276, a tavaszi 16 1/2 kalangyára
ment. A czeglédi őszi 35 1/2, tavaszi 2 1/2 kalangyára. A két helyen
összesen 331 kalangyát tett a tized, mely, három kalangyát számitva
egy vékára, mintegy 110 egri véka szemnek felel meg; s az összes termés,,
ennek tizszerese lesz mintegy 1110 véka szemes élet, a mennyi tudnillik
Felnémeten és Czegléden ez évi összes termést fejezné ki.
A bortermelés virágzóbb volt a szemes élet kulturájánál. Ugy Felnémet,
mint Czegléd prornontoriumai a földesuri kilenczedet szolgáltatták,
s igy a két falu, bortermésének ötödét adta a decimatornak.
1577-ben
|
Felnémeten |
volt
|
370
|
termelő. |
"
|
Czegléden |
"
|
70
|
|
E két faluból, miután hegyeik egy helyen decimáltattak, bejött ötödben
1506 köböl. 1576-ban 1339, 1579-ben már csak 928 köböl jött be. Igy
az 1577-iki év gazdag termésű volt, melynek ötödbevétele után ez évi
össztermését 8830 köbölre vehetjük.
A káptalani illeték, az ötöd-bor bevétel negyedrésze pontosan leszámoltatik.
Az 1579. évi összeirásnál találjuk Báthory Balázs és Kecskeméti Tamás
Felnémeten "Krisztus egyháza szolgáinak" nyugtáit, hogy aug.
hóban a lelhészi quartát megkapták. Tehát Felnémeten ekkor két lelkésze
volt a reform. felekezetnek. Kath. lelkész nem volt. Valószinü, hogy
az egyik Czegléd lelkésze volt.
Szőllőskén szántás-vetéssel foglalkozó kevés volt, alig 5, kiktől 5
kalangya tized vétetett be.
A bortermelés azonban 1576-ban 207 itteni lakost foglalkoztatott. Ezek
mind, földesuri szolgálmány alatt álló s igy ötödöt fizetők voltak.
A mai Eger határának egy része ide tartozott. Promontorai voltak: Egedallya
62 termelővel, (tehát az Egedhegy egy része ide tartozott), 340 köböl
ötödöt fizetett; Szegfő hegy után 26 termelő 153 k. fizetett; Dragos
35 termelője 124 köblöt fizetett; Meszelő 52 termelője 232 köblöt; Előhegy,
Ujhegy, Zelhegy, 9) mindezek összesen 982 köböl ötödöt adtak, mely 5892
össztermésnek felel meg. Megjegyzendő, hogy itt is ugy, mint, Felnémet
s Czegléden, a káptalani quarta, miután földesuri illetmény is forog
fenn, pontosan elszámolva fordul elő.
Tihamér nagy terjedelmü szőlőterületeket birt, melyek ötöd és
tizedfizetők voltak. Az 1577. évi összeirás szerint ötödfizető hegyrészek:
Ho m ok 78, Tatármező 37, Ravaszlyuk 10, Ujhegy 9 termelővel, és ez
évben az ötöd bevétel 328 köbölre ment. Tizedfizetö hegyei voltak Veres
Haraszt 100, Meggy 45, Semek 5 termelővel, kik összesen 256 köböl bort
adtak. Összes lakossága tehát volt 284, kik mind bortermeléssel foglalkoztak,
mert buzaféle tizedelés alá felvételt itt nem tatálunk. Miután Tihamér
a káptalané volt, a quintál borbevételből háromrész illette meg, és
egy negyed rész esett csak a püspöki tizedre, a mi igy is számoltatik
el, nevezetesen a kiadások levonásával jutott a káptalannak 246 köböl,
a tizedbor bevételből pedig fele, mintegy 128 köböl. Az összes borbevétel
után az összes termést 4200 köbölre vehetjük.
1578-ban felvett, összeirásban majdnem ugyanannyi bevétel van feltüntetve,
nevezetesen ötödbor 368 köböl, tizedbor 256 köböl.
Nagy-Tállyán az 1577. évi összeirás szerint 288 termelő 590 köböl tized
bort szolgáltatott; ezen felül Plancius nevü hegye, hol 41 termelő volt,
és "terra nobilium" hegye, hol 103 termelő volt, összesen
68 köblöt. Ez a "terra nobilium" az andornaki földeket jelezte,
mely akkor Nagy-Tállyához volt csatolva. Igy az 1576-iki tizedösszeirásban
olvassuk, hogy "az andornaki külsőségben" volt 8 szántó-vető,
kik összesen I4 kereszt tizedet adtak. Az 1583. évi nagytállyai tizedösszeirásban
pedig már világosan jeleztetik e hegyterület igy: "terra nobilis
Andornak," akkor 60 termelővel. A Iakosok tulnyomó része tehát
bortermeléssel foglalkozott Nagytállyán, és tekintve a szolgáltatott
tizedmennyiséget, összes bortermése az évben 7238 köbölre tehető. Az
1578. évi összeirásban hegyrészekül elsorolva vannak ezek: Pispekhegy,
Plancius, promontorium de terra nobili.
Nagy-Tályán 1576-ban szántó-vető volt 49, és ezek fizettek 123 kereszt
őszi, 4S kereszt tavaszi életet, összesen 171 keresztet, melyből 75
egri véka magot számolva, ennek tizszere 825 véka összes termésnek felel
meg. Összes termény és bor termelője volt 489.
A maklári tizedösszeirás szerint, mely község is városnak (oppidumnak)
neveztetett, elég népes volt. Az 1576. évi tizedrovás szerint volt 195
termény tizedfizetője, és ezek után bejött őszi 382, árpa 86 és zab
38, összesen 506 kalangya, melyből az ismert számitás szerint, mintegy
168 egri véka szemes élet, és ebből ismét 1848 véka összes termés vehető
fel.
A bortermelés 1576-ban igy állott. Itt is a hegyek egy része volt csak
földesuri szolgálmánynyal terhelt, és ezek: Hegyallja; Ágas, Baglyas
151 termelővel; a többi hegyek 112 termelővel csak tizedet adóztak.
Az ötödbor összesen volt 326 köböl, a tized 206.
Volt tehát szántóvető lakosa 195, bortermelője 263. Összes bortermelése
az ötöd és tized után számitva 4222 köbölre ment. Mint mindénütt itt
is 15 pintet számol egy köböl. A káptalani illeték, pontosan elkülönitetett.
A maklári 1579. évi összeirás szerint 234 bortermelő lakosa volt.
1594. évben 202 szántó-vető, és 216 bortermelő lakosa volt, és a termény
tized 473 kalangyára, a borötöd és tized összesen 264 köbölre ment.
Makláron a termelők nevei az 1576. összeirás szerint ekként hangzanak:
Biró Lőrincz termelt 31 kal. fizetett 3 k. stb.
Varga Mátyás,
Kalmár Antal,
Chene Mátyás,
Szeker Mátyás,
Ban György,
Herélő Pál,
Bede Péter,
Nemes Bertalan,
Csengő Balázs,
Balia András stb. stb
Az egész névsor ily magyar hangzásu. Azért emlitjük fel ezt itt, hogy
észlelhető legyen azon körülmény, hogy Makláron és vidékén az állítólagos
régi franczia telepedésnek, legalább a név hangzása után itélve, ez
időben nyoma nem található.
Az 1582-ik évbei összeírásnál van mellékelve: Tasnadi Péter Makláron
és Szegedi Tamás Nagy-Tállyán "isten igéi szolgáinak" nyugtái
a lelkészi illetmény kiszolgáltatásáról. Kath. lelkészek nem voltak.
IX. Gyöngyös városában az 1576. évben Zubor Benedek
és Literatusa István tizedelők regestruma szerint a következő szőlős
gazdák, a következő mennyiségben fizették a bortizedet. A köböl ez időszerint
itt 15 pinttel számíttatik.
|
|
köböl,
|
|
köbölt
|
pintet
|
Csóka Pál |
volt termése
|
115 1/2
|
fizetett tizedet
|
11 1/2
|
9
|
Nagy György |
"
|
5
|
"
|
1/2
|
|
Ádám Pál |
"
|
5
|
"
|
1/2
|
|
Polcs Pál |
"
|
5 k. 5 pint
|
"
|
1/2
|
1/2
|
Marthon Mihály |
"
|
12 1/2
|
"
|
1
|
3 1/2
|
Varjasi Ferencz |
"
|
15 1/2
|
"
|
1 1/2
|
1/2
|
Cseh Orbán |
"
|
12 1/2
|
"
|
1
|
3 1/2
|
Tormas Menyhért |
"
|
7 1/2
|
"
|
1/2
|
3 1/2
|
Eökreös Tamás |
"
|
12
|
"
|
1
|
3
|
Bencsák Miklós |
"
|
5
|
"
|
1/2
|
|
Komlós Lőrincz |
"
|
57 1/2
|
"
|
5 1/2
|
3 1/2
|
Tóth Márton |
"
|
10 1/2
|
"
|
1
|
1/2
|
Pyke Lőrincz |
"
|
5
|
"
|
1/2
|
|
Monor György |
"
|
10
|
"
|
1
|
|
Tamasi Miklós |
"
|
53
|
"
|
5
|
4 1/2
|
Szeredi Antal özvegye |
"
|
4 1/2
|
"
|
|
6 1/2
|
Pothay Benedek özvegye |
"
|
22 1/2
|
"
|
2
|
3 1/2
|
Varga László |
"
|
9 1/2
|
"
|
1/2
|
6 1/2
|
Pothay Tamás |
"
|
20 1/2
|
"
|
2
|
1/2
|
Nyires Benedek |
"
|
92
|
"
|
9
|
3
|
Szabó Boldizsár |
"
|
18 1/2
|
"
|
1 1/2
|
5
|
Barcza Balázs |
"
|
18
|
"
|
1 1/2
|
4 1/2
|
Szuroszky András |
"
|
16
|
"
|
2
|
1 1/2
|
Kovács Máté özv. |
"
|
11
|
"
|
1
|
1 1/2
|
Vajda Ferencz özv. |
"
|
2 1/2
|
"
|
|
3 1/2
|
Csikós György |
"
|
5
|
"
|
1/2
|
|
Szucsi Balázs |
"
|
8
|
"
|
1/2
|
|
Wij Lörincz |
"
|
35
|
"
|
3 1/2
|
|
Achi Antal |
"
|
15
|
"
|
1 1/2
|
|
Keses László |
"
|
10
|
"
|
1
|
|
Kiseny Pál |
"
|
21 1/2
|
"
|
2
|
2
|
Eothves Mihály |
"
|
25 1/2
|
"
|
2 1/2
|
1/2
|
Koth Mihály |
"
|
17 1/2
|
"
|
1 1/2
|
3 1/2
|
Iwani István |
"
|
3 1/2
|
"
|
|
5
|
Nagy György |
"
|
15 1/2
|
"
|
1 1/2
|
1/2
|
Vegeli Domján |
"
|
10
|
"
|
1
|
|
Fodor János |
"
|
10 1/2
|
"
|
1
|
1/2
|
Mezeo Tamás |
"
|
37 1/2
|
"
|
|
|
Szabó Bálint özv. |
"
|
35
|
"
|
3 1/2
|
|
Király György |
"
|
5
|
"
|
3 1/2
|
|
Felföldi László |
"
|
75
|
"
|
1/2
|
|
Lesztai Bálint |
"
|
12 1/2
|
"
|
7 1/21
|
3 1/2
|
Fileky Máté
|
"
|
3
|
"
|
|
4 1/2
|
Liter Péter |
"
|
106
|
"
|
10 1/2
|
|
Szabó János 10) |
"
|
15
|
"
|
1 1/2
|
|
Szabó Péter, Bodachi János, Chyger Ferencz, Vyszay Péter, Sami Ambruzs,
Zeöke Gáspár, Szabó Márton, Tóth Urbán, Baaki Péter, Szabó Mihály, Wj
Urbán, Fileki Miklós, Szabó György, Szabó Eliás, Kovács Mihály, Benthiky
Bálint, Nyres János, Nagy István özv., Soos Balázs, Toth Ambruzs, Kanya
Sebestény, Bede Ambruzs, Vijsza Kelemen, Puskás Albert, Nagy Péter özv.,
Bodachi Bálint Kalmár György, Szanthok Balázs, Sijwali Albert, Botha
Antal, Borhy Gáspár, Dragus Ferencz Echedi László, Nagy Benedek, Fileky
Ádám özv. Mészáros Enok, Szekergyártó Barabás, Szabó Péter, Tóth Máté,
Kithini Benedek, Felföldi Demjén, Csoka Lőrincz, Thoth Tamás, Csupor
György, Tóth Péter, Konth Pál, Csoma Imre, Nagy Péter Ferencz, Pether
Mihály özv., Felföldi Máté, Lang Antal, Bwjaky Orbán, Dekan Antal, Kepes
Máté, Alchy Demjén, Gekeli Mátyás, Erkovi Pál, Paraszthy Ferencz, Szabó
Fülöp, Borbély János, Szucsi János, Sipos Mihály, Bwrka Lőrincz, Varga
György özv., Lit. Balázs özv., Szijgyártó Lőrincz, Bothary özvegye Dekán
Imre, Szabó Ferencz, Pwskas Benedek, Tót Mátyás, Szijgyárto Ambruzs,
Seres István, Pothiki György, Borbély Jakab, Porkoláb özv., Wj Elias,
Pongorácz Pál, Kovács özv., Elek János, Kis Antal, Borbély Demjén, Koos
Lőrincz, Sárkány Miklós, Konthi Márton, Kapitány János, Szabó János,
Benedek Ambruzs, Kapitány Orbán, Harangozó György, Kovács Orbán, Olajos
Miklós, Süteö Tamás, Kovács András, Bayder özv. Kelemen Péter, Szabó
Máté, Tassi Boldizsár, Borbely Jakab, Borbély Ambro, Pethes István,
Tóth István özv., Bodochi Pál, Pechrendy Pál, Sapijna özvegye, Szabó
János, Tóth Mihály, Szabó Antal, Nagy Pál, Kis Györgyi Pál, Pwfer özvegye,
Laczay István, Szabó György, Lakatgyártó özv. Meszáros András, Fileky
Lőrincz, Seres Gáspár,Szabó István, Szanthó István, Szabó Tamás, Boczonádi
Vital, Módok özv., Tóbiás Jakab, Asztalos Balázs, Kovács Tamás, Lázár
Balázs, Lázár György, Siró János, Baranya György, Varjasy István, Olti
Jakab, Lacza Ferencz, Lit. Lukács özv. Konthy Máté, Barcsy Jakab, Kis
Pál, Dombó Miklós, Horváth János, Lázár Jakab, Varady Máté, Kovács János,
Tóth Szaniszló, Vonyk Albert, Dragus András, Csiszár László, Zekeres
Pál, Postás Bálint, Varga Mihály, Sziveli János, Koos István, Haydu
Ferencz, Lanki Pál,Thury János, Szabó Máté özv., Farkas özv. Kython
özv. Varga Pál, Iwanyi Bálint, Egyed Albert, Kádas Antal, Boldizsár
Orbán, Vegeli Ferencz, Hothi Bálint, Thuri Ferencz, Egyed Imre, Szabó
István, Korodi Ambruzs, Szőke Jakab, Fodor Péter, Szabó Tamás, Szabó
Mihály, Varga Máté, Varjasy özv., Felfödi Tamás, Pike Péter, Sagi Ambruzs.
Tharjani Benedek, Szabó Márton, Kopasz Tamás, Szabó György, Mező Kelemen,
Sági János, Harangozó Gábor, Bakcsi Miklós, Bagi György, Borhy Ferencz,
Vajda Albert, Perdi Lukács, Pokorady Mihály, Kádas Pál, Harnos Péter,
Tharbosi Péter, Tót Balázs, Haraszti Tamás, Dormai özv., Monar András,
Nyereggyártó Tamás, Szekertyártó András, Lit. Barnabás, . Thimari Máté,
Szabó György, Igom özv. Varga Beni, Thar Máté, Aszak János, Borbély
János, Király András, Nyirő Lőrincz, Jarfas József, Nyirő Mihály, Feir
Pál, Tormás Ferencz özv., Varga Mihály, Szijgyártó Mihály, Kis Gáspár,
Thakacs Pál, Vitéz Imre, Varga János, Borbola János, Szabó János, Csala
Bálint, Vegeli Ambruzs, Pathay Péter, Bányász György, Kántor Máté, Eötves
János, Szabó Ferencz, Lit. Pál, Boga Antal, Szijgyártó István, Monár
Balázs, Vijzi Pál, Duda Pál, Lakatgyártó György, Thökés Tamás, Szucsi
István, Tót János, Szabó György özv., Poroszló Pál, Vasas Ferencz, Hidvégi
Benedek, Benyi Péter, Balsay özv, Boda András özv., Lit. András, Szabó
Gáspár, Eötves György, Gethei Bálint, Tót Máté, Poros Mihály özv. Tót
Tamás, Pekhy Boldizsár,Dekan György özv., Szeki Máté özv., Kompolthi,
Szekertyártó János, Venyhez Lörincz, Varga Bertalan Karoli Ambruzs,
Kuna István, Futhi Mátyás, Szabó Pál özv., Pahari János, Draga Gáspár,
Lutha Péter, Balogh Péter, Kántor Imre, Borbély Péter, Virásztó Péter,
Pethe Ferencz, Bot György, Echedy, Pethe Benedek, Csapó János, Holló
Balázs, Filipi Jakab özvegye, Hordos István, Kalácssütő György, Ola
János, Bagy Sebestény, Kerekgyártó Boldizsár, Kovázs Orbán, Nagy Balács,
Kádasné özv., Beor Ambruzs, Sylepi György, Kulcsár Simon, Ludovicus,
Harangi Albert, Bodothi Balázs, Megyery Tamás, Keresztény Pál, Mészáros
özv., Eotwes Imre, Papa Ferencz, Heothy György, Mászáros Bálint, Szabó
Vitál, Varsas Imre, Kádas György.
E szerint Gyöngyös városának, ez évben összes bortermelő lakosa
348 volt. Az általok fizetett tized összege 608 köbölre ment, ezt tizszerezve,
s egyszer hozzáadva az évi tized termést, az össztermés 6688 köböl.
Az 1578. évi összeirás szerint volt 350 bortermelője, s ezek 733 köböl
tizedbort szolgáltattak.
Gyöngyösön a termény állásáról az 1579. évi terménytized regestruma
ad kellő tájékozást. E szerint termelő volt ez évben 171 lakos, s ezektől
tized őszi összesen 391, tavaszi 34 kalangya vétetett be, vagy összesen
205 kalangya. Ha 3 kalangyából számitunk egy véka szemet, mintegy 68
egri véka jön ki, mely 676 véka összes termésnek felel meg.
A terményből esedékes lelkészi illetmény nyugtázása 1579-ben, Tharnoki
Mátyás gyöngyösi gvardián által történt.
1582-ik évben "Nagyszombati Miklós kanonok és szent Magdolna oltárának
lelkésze bizonyitja okt. 25-én Gyöngyösön, hogy a decimatortól a bortized
octávát megkapta."
Ugyanakkor Dechi András "a gyöngyösi egyház pásztora" elismerő
iratában szintén az illeték kézhezvételét nyugtázza. Ugyanazon napról
Linczi János "gyöngyösi zárda gvardiana" igazolja, hogy a
lelkészi oktávát megkapta. Ezek szerint, katholikus, protestans lelkészek
és a barátok részesültek egyformán lelkészi illetményben. Gyöngyösvárosa
mellett, népes bortermelő falu volt
Gyöngyös-Püspöki, és Solymos, melyek mint püspöki birtokok termésök
után ötödrészt tartoztak adózni. Az 1577-ik évben felvett bortized rovásban
Gyöngyös-Püspöki falu lakosai ezek voltak és a földesuri ötödöt ekként
fizették, miután ugy Gyöngyös-Püspöki, mint Solymos-Püspöki földesuri
birtok volt.
Gyöngyös-Püspökinek Doha András és Laxay Benedek által felvett regestruma.
Egy köböl 15 pintet számolt.
|
|
köböl
|
|
köböl
|
pint
|
Olasz Barabás |
termett
|
5
|
ötödfizetés
|
1
|
|
Mézes János |
"
|
17
|
"
|
3 1/2
|
|
Simon Mihály |
"
|
15 1/2
|
"
|
3
|
1 1/2
|
Szabó György |
"
|
1 1/2
|
"
|
|
4 1/2
|
Veres Albert |
"
|
12
|
"
|
2
|
6
|
Deli Mihály |
"
|
1/2
|
"
|
|
1 1/2
|
Vida Mihály özvegye |
"
|
12
|
"
|
2
|
6
|
Tót Gáspár |
"
|
6 1/2
|
"
|
1
|
4 1/2
|
Szabó Eged |
"
|
1 1/2
|
"
|
|
4
|
Vadasz László özvegye |
"
|
1
|
"
|
|
3
|
Szabó Ferencz |
"
|
6 1/2
|
"
|
1
|
4 1/2
|
Csonakos Ferencz |
"
|
5
|
"
|
1
|
|
Koczo Tamás |
"
|
2
|
"
|
|
6
|
Ada Imre |
"
|
6 1/2
|
"
|
1
|
4 1/2
|
Boros György |
"
|
5
|
"
|
1
|
|
Poka György |
"
|
1
|
"
|
|
3
|
Kas Mátyás |
"
|
1/2
|
"
|
|
1 1/2
|
Haskó Ferencz |
"
|
7 1/2
|
"
|
|
1 1/2
|
Valda Dénes |
"
|
1/2
|
"
|
|
1 1/2
|
Varga György |
"
|
3
|
"
|
1/2
|
1 1/2
|
Heredi Mihály |
"
|
1
|
pint
|
|
1/2
|
Bogi Kelemen 11) |
"
|
1/2
|
|
|
2 1/2
|
Boros Péter, Kis Antal, Acs Ferencz, Szabó Pál, Trombitás Urbán, Bakó
László özv., Szabó György, Mester Mór, Szabó Simon, Balog Antal, Donit
Pál özv.,
Külsők:
Ádám Péter, Szabó György, Király Imre, Király György, Kantor Imre, Kantor
Ferencz, Pócs Bertalan, Simon András, Lit. Márton, Tar Péter, Tót Máiyás,
Himely Albert, Seoter János, Seres Gáspár, Lit. Máté, Orros Benedek,
Tót János István, Tormos Menyhért, Szanto István, Filep Jakab, Tury
János, Szabó Gáspár, Bodok Bálint, Csoka Pál, Poroszló Pál, Laka Péter,
Nagy Szabó István, Koncz László, Eötves János, Borbély János, Lázár
Márton, Timar Dénes, Sipos Mihály, Borhy György, Paradine özvegye, Szabó
Péter, Lang Mihály, Variasy Ferencz, Varga László, Varga Pál, Cibak
András, Szabó János, Szekérgyártó Jakab, Krison István, Eötves Menyhárt,
Köles István, Szabó János, Szekergyártó András Bakos Máté, Ökrös özvegye,
Gazdag Fer. özvegye. Bélessütő Bertalan, Vágó Bálint, Korogi Ambrus,
Kovács Márton, Porkolab Mihály özv. Tar Máté, Goga Lőrincz, Szabó Boldizsár,
Nagy Vincze, Nagy János, Horvát János, Gardon Tamás, Szabó János, Csokor
György, Nyirő Benedek, Szabó Albert, Redy István, Szucs Máté, Borbély
Ambrus, Felföldi Máté, Szahe Miklós, Sütő Albert, Bernát Albert, Bencsik
Miklós, Szabó Sebestény, Szabó András, Fekete Máté, Peter Mihály. özv.,
Kis Pál, Bodog Imre, Cipros Gyöngy, Peteo Máté, Baranio György, Csorba
Balázs, Borbély Sebestény, Hineli János, Szabó Eliás, Nires Benedek,
Kont Pál, Sütő Tamás, Kont János özv.
Az összes termés 756 köböl, ennek ötöde 226 1/2 köböl, 129 termelő után.
Ebből lelkészi quarta 14 köböl adatott ki.
A hatvani bégnek engedély-levelért adatott 1 frt 44 d.
Egyéb dijakkal, összes kiadás 28 1/2 köbölre ment.
Solymoson ezen évben 214 szőlő müvelő után szedtek ötödöt s ez 401 köbölre
ment. Itt is külön engedély-levél kellett a bégtől. Az összes termés
tehát 2406 köbölre ment. Solymos nagyobbb bortermelő község volt mint
Püspöki.
A lelkészi illetékre vonatkozó nyugták igy szólanak:
Nos Fr. Thomas de Mohacz Gvardianus monasterü conventus Gyöngywsien.
nomin. meo et nom. oim frum meor. qui fungim. in administratione sacrator.
Eccliastic. in possessione gywngywspwspeki pro ratione quartar. nost.
in dicta possessione pvenient. Cubul. vini septem. agrien. plene et
integre psolut. per circumspectum virum duum And. Doha etc. etc. In
cujus rei fidem et testim. has literas dandas etc. Dat. 24 oct. a. d.
1577.
A másik nyugta a protestans pap által kiállitva ez:
Ego Urban Mylopocus minister Verbi dei in Giengieos et Gieongieospispeki
fateor nobilem et circumspectum virum Andream Doha de Maklar decimatorem
S. Caes. Maj. me de parte octava, que-meam concernebat personam contentasse
cubulis 7 agriens de quibus-
quietant. hoc autographo proprio sigillo munito reddo Dat. 24 die okt.
1577.
Egy harmadik nyugtát a solymosi plebános állitott ki: "Ego Mathias
Plebánus de possesione Solymos, iste circumspect. Andr. Doha dedit qrtam
vini cb 49 in anno 1577."
Gyöngyös-Halász 1576. évi külön regestruma szerint 67 bortermelővel
199 köböl bor tizedet adott, mely 2189 összes termésnek felel meg.
X. A kis hevesi (tiszántuli) kerület termény s bárány-regestruma
1576. évben felvéve községenként a következő eredményt tünteti fel:
Ez évben őszi s tavaszi termésből tizedet fizetett:
Szent-Imrén |
31
|
lakos, tizedelés alá összeiratott
|
526
|
bárány.
|
Tomajon |
16
|
"
|
530
|
"
|
Kenderesen |
22
|
"
|
403
|
"
|
Szent-Tamáson |
10
|
"
|
185
|
"
|
Bala-sz. - Miklóson |
22
|
"
|
550
|
"
|
zsellér |
7
|
kiknek mindegyike 6 d. kereszténypénzt fizetett.
|
|
|
Tisza-Balán |
10
|
"
|
370
|
"
|
zsellér |
3
|
|
|
|
Hegyesbor |
19
|
"
|
293
|
"
|
zsellér |
4
|
|
|
|
Nagy -Iván |
20
|
"
|
252
|
"
|
Füreden |
18
|
"
|
550
|
"
|
Szőllősön |
20
|
"
|
750
|
"
|
zsellér |
3
|
|
|
|
Igaron |
23
|
"
|
730
|
"
|
zsellér |
5
|
|
|
|
Tiszabőn |
20
|
"
|
250
|
"
|
zsellér |
3
|
|
|
|
Gyandán |
12
|
"
|
165
|
"
|
zsellér |
2
|
|
|
|
Roffon |
18
|
"
|
545
|
"
|
zsellér |
2
|
|
|
|
Burán |
14
|
"
|
616
|
"
|
zsellér |
2
|
|
|
|
Szalók |
12
|
"
|
166
|
"
|
zsellér |
3
|
|
|
|
Derzsen |
14
|
"
|
210
|
"
|
zsellér |
4
|
|
|
|
Szakálloson zsellér |
6
|
"
|
93
|
"
|
Thurpásztón |
20
|
"
|
355
|
"
|
Kunhegyesen |
33
|
"
|
460
|
"
|
Cheithen |
6
|
"
|
80
|
"
|
Abád |
17
|
"
|
276
|
"
|
Fegyverneken |
68
|
"
|
383
|
"
|
Szajolpüspökin |
13
|
"
|
110
|
"
|
Taksony |
18
|
"
|
90
|
"
|
Bánhalma |
12
|
"
|
202
|
"
|
Ezen összeirás szerint volt e kerületben tizedfizető lakos 488, kik
összesen adtak 421 köböl őszi s 587 köböl tavaszi termést. Ebből a lelkészi
nyolczad 16 köbölre merit; az archidiaconusi septimát, 48 köblöt, akkori
várkapitány Kolonics Bertalan foglalta le. A tizedelés alá vett bárányok
összege 9095 volt, ennek tizede 903-ra ment.
A tizedszedési engedélyért, melyről irás adatott ki, a szolnoki bégnek
2 frt 50 kr, s iródiákjának 3 bárányt kellett adni. Leszámitva még a
lelkészi nyolczad-illetményt s 96 bárányt, mint archidiaconusi septimat,
melyet szintén Kolonics foglalt le, 566 bárány maradt a vár részére.
Az akkori bárány érték ez: 3 darab volt 1 frt.
A kerület összes tavaszi és őszi termését is megállapithatjuk, ha a
fizetett tizedtermés tizszeresét kiszámitjuk, a mi tesz 4210 köböl őszi
s 5870 köböl tavaszi termést, melyhez hozzáadva a tizedeket is: összes
termésök volt e szerint 11088 köböl.
Zsellér, kik egyenként 6 d. ker. pénzt fizettek, a regestrum szerint
volt 44.
Az 1582. évi összeirás szerint, a kerületben volt 559 termelő lakos,
és adtak ez évben 445 köböl őszi s 304 köböl tavaszi életet. Összes
bárányállomány volt 9712, a tized 892-re ment. Igy a különbözet nem
nagy.
A papi nyolczadot Mohácsi János turpásztói, Nádudvari Iván abádi és
Sorsanius János balaszentmiklósi concionatorok vették fel.
XI. A nagy hevesi (tiszáninneni) kerület terrnény-
s báránytizede községenként összegezve 1576-ban, Zubor Benedek és Lit.
István tizedelő regestruma szerint volt:
Szent-Iványon |
tizedet fizető volt összesen
|
37
|
Fokorún |
"
|
20
|
Zöghyn |
"
|
24
|
Kőtelek |
"
|
32
|
Körü |
"
|
57
|
Süly |
"
|
52
|
Szent-Miklós |
"
|
42
|
Pély |
"
|
29
|
Vezekény |
"
|
22
|
Erdőtelek |
"
|
31
|
Alatka |
"
|
22
|
Bod |
"
|
9
|
Boczonád |
"
|
23
|
Heves |
"
|
150
|
Csász |
ezek a butelki földeket mivelték, s ott fizették
a tizedet.
|
|
Heves-Iván |
tizedet fizető volt összesen
|
20
|
Átány |
"
|
35
|
Beő |
"
|
18
|
Kömlő |
"
|
63
|
Köre |
"
|
32
|
Thepel |
"
|
56
|
Bessenyő |
"
|
23
|
Poroszló |
"
|
78
|
Alattyán |
"
|
33
|
Mizse |
"
|
10
|
Kürth |
"
|
22
|
Achy |
"
|
17
|
Cserőközön |
volt 12 zsellér.
|
|
Volt ez évben e kerületben összesen 967 tizedfizető lakos, kiktől bevétetett
kalangyában 1157 őszi, 431 tavaszi, melyet magra átszámitva, miután
3 kalangyából számitatott l véka (quartal) szem (1 kalangyában 30 marok
vagy kéve volt), kijön őszi 384 quartal (véka), tavaszi 143 quartal;
ezenfelül szemben őszi 55 1 köböl, tavaszi 600 köböl s nyomtattatott
312 véka tavaszi. Négy vékát számitva egy kassai köbölre, mely akkor
itt használatban volt, összes tizedbevétel 934 köbölre tehető, melynek
tízszerese összesen 9340 köböl termést tüntet fel e kerületben. A kishevesi
kerületben az összes tavaszi s őszi termés 11088 köböl. Igy daczára,
hogy a nagyhevesi kerület majd két annyi lakost tüntet fel, a termés
összegében a kishevesi, vagyis a tiszántuli majd 2 ezer köböllel haladja
a Tiszáninnenit. Az év kedvezőtlenségében-e vagy más körülményekben
is kereshetjük ennek okát, megmagyarázni nem tudjuk. A kerületben a
bárány-tized 1046 darabra ment, mi több mint 11 ezer összes báránymennyiségnek
felel meg, a mi azt mutatja, hogy e kerületben az állat-tenyésztés volt
inkább kifejlődve Az ár itt is, mint a kishevesiben ugyanez: 3 bárány
1 frt.
A kishevesi kerületnek 1582. évi összeirása szerint, 559 termelő lakosa
volt; és beszolgáltatott 445 köböl őszi és 304 köböl tavaszi életet,
és szalmában ősszit 176 keresztet, tavaszit 115 keresztet, keresztény
pénzt 88 denárt. E kerületből tájékozásul a következő füredi lakosok
neveit közöljük: Olá János, Has Bálint, Bathó Menyhért, Polenky János,
Kocsi Jakab, Koncsol Barabás, Lukácsi István, Kutasi Imre, Arnoth Máté,
Zigethi Miklós, Csengery Benedek, Kovács Miklós, Zalay Demeter, Fazekas
Péter, stb. Füred összes tizedfizető Megjegyzendő még, hogy az 1582-ik
évben már Bessenyőn is összeiratott 20 tizedfizető termelő, hol megjegyezve
van, hogy Bessenyey György nemes három jobbágya helyett fizetett. Bessenyey
későbben az egri várban szereplő vitézek egyike volt.
Az egyes helyek lakosai névsorát azon czélból közöljük, hogy látható
legyen azon vidék népességének tiszta magyarsága. Ily magyar hangzásu
nevek sorozatát találjuk a többi községekben is.
Ezeknek során itt közlünk némely lelkészi nyugtákat, melyek a tized-regestrumok
mellett, apró szelet-papirosokon kiállitva, eredetben csatolva vannak.
A szentmiklósi predicator nyugtája 1576.
En lazar pap Zentmiklósi pradikator adom twttara, hogy ez jelen valo
Desmasok 1576. esztendőben Zwbor Benedek és Istvan diak. Enekem az quartat
azaz nyolthadot nekem igazan meg atthak atthanak buzat kalangyath 6
1/2 kevet 1 fertalyombol buzat fertalyt 4 kinek bysonsagara és erősegere
adom pethetes levelem die 7 august 1576. Idem qui supra.
A poroszlói pap nyugtája ez:
En Gal poroszlói pap adom tuttara, hogy az itten vala desmasok 1576.
esztendőben tudniillik Zubor Benedek es Istvan Deak enekem az quartat
azaz nyolczadot igazan meg attak stb. stb. 25 die aug. a. 1576.
A hevesi pap Varsany Boldizsár, mint "pastor ovium Jesn Christi
in Nagy Heves" bizonyitja, hogy megkapta a quartat sep. 7. 1576-ban
kiállitva.
Az alattyáni predicator sept. 4-én, kelt nyugtával igazolja az illeték
kézhezjutását. 1576.
A patai pap nyugtája:
En Pataj Pal pap vallom, hogy ez bor dezmasok az quartot igazan megattak,
attak penig cub. vini 25 1/2 Erre attam kezem irasat ő nekik szanok
meghivesere 14. nov. a. 1576. Ugyanazon az ki felől szól.
1582-ben Poroszlón még mindig Gallus pap szerepelt és adta a lelkészi
illetmény nyugtáját. Kömlőn Pataj János "Krisztus egyházának pásztora"
állitotta ki a nyugtát.
Ezen évben Turpászton Mohácsi János, Abadon Nádudvari János, Balaszentmiklóson
Sorsanius Márton, Szakálloson Chehy Pál voltak a predikatorok, kik az
illetményeket nyugtázták.
1583-ban juni utolsó napján Batori József hevesi "concinator"
a bárány-quarta átvételét igazolja.
Gallus poroszlói pap 1583. aug. 10-én kelt nyugtájával igazolja ezt.
Jászberényi Orbán Hevesen aug. 5-éről keltezi hasonló quartáról a nyugtát.
Ezen községekből katholikus lelkésznek adott illeték nyoma sincs, és
igy ily lelkészek itt az időben nem voltak.
XII. A Pathai kerületben 1576. évben Lit. Péter és
Hajnal Ferencz tizedszedők regestruma szerint, a községenként fizető
lakosok száma ez:
Fancsal |
7
|
termelővel,
|
Tas |
6
|
"
|
Atkar |
37
|
"
|
Réde |
23
|
"
|
Tarián |
22
|
"
|
Oroszi |
4
|
"
|
Szücsi |
21
|
"
|
Ecséd |
15
|
"
|
Patha |
79
|
"
|
Visznek |
20
|
"
|
Zaránk |
33
|
"
|
Eörs |
13
|
"
|
Györk |
46
|
"
|
Gyöngyös |
132
|
"
|
Csány |
26
|
"
|
Méra |
12
|
"
|
Visonta |
13
|
"
|
Ludas |
7
|
"
|
Erk |
16
|
"
|
Halász |
59
|
"
|
Zsadány |
23
|
"
|
Nagyut |
28
|
"
|
Ugra |
24
|
"
|
Adács |
18
|
"
|
Karácsond |
27
|
"
|
Domoszló |
18
|
"
|
Detk |
12
|
"
|
Sár |
7
|
"
|
Apcz |
16
|
"
|
Horth |
62
|
"
|
A termelők száma 706; ezektől összesen bevétetett tized fejében 1602
kalangya vagy kereszt őszi és tavaszi, magban 188 véka. Ha három kalangyából
számitunk 1 véka buzát 11) kijő 534 véka. Ezt összeadva a 188 véka szemben
lévő bevétellel, 722 egri véka lesz az összes tizedbevétel, vagyis az
összes termés ennek tizszerese 7942 véka, mennyit e kerület 706 lakosa
termelt; vagy 4 vékát számitva, egy köbölre, 1985 köbölre megy az
összes termés.
E kerületben, különösen némely községeiben a bortermelés volt a tulnyomó,
azért itt a szemes termés csekélyebb mennyiségben mutatkozik. Ezen kerületben
1578-ban a tizedbevétel 1207 kereszt buza és szemben 158 véka. Igy a
két évi különbözet nem oly nagy.
Bárány-tizede kerületből kevés vétetett be. Általában, a patai, pásztói
és debrői terménytized kerületből 1578. évben 425 bárány volt a tized
bevétel, igy ezen egész vidéken alig volt 5000 db. tizedelés alá kerülő
bárány. Későbbi időben a juhtenyésztés emelkedést mutat, mert az 1583.
évi báránytized-összeirás szerint, a Pata-Pásztó-Debrői kerületből tizedelés
alá vett bárány volt 8626, melynek tizede 862 bárány volt.
XIII. A pásztói terménytizedkerületben vott tized alá
eső termelö 1576-ban.
Pásztón |
52
|
termelő
|
Hasznos |
12
|
"
|
Báthon |
20
|
"
|
Szurdok-püspöki |
21
|
"
|
Maczonka |
11
|
"
|
Barla |
17
|
"
|
Recsk |
21
|
"
|
Derecske |
12
|
"
|
Mindszent |
14
|
"
|
Dorogháza |
3
|
"
|
Szuha |
7
|
"
|
Ujfalu |
6
|
"
|
Pétervására |
40
|
"
|
Kövesd |
23
|
"
|
Thar |
15
|
"
|
Szent Jakab |
5
|
"
|
összesen 279 termelő volt összeirva, kiktől bevétetett őszi 278, tavaszi
25 kereszt, melyből mintegy 100 véka szemes élet, vagy 25 köböl számolható,
mely mintegy 250 köböl összes termésnek felel meg.
XIV. A debrői tized kerületben ez évben volt termelő:
Kaal |
55
|
termelő
|
Tófalu |
10
|
"
|
Debrő |
36
|
"
|
Verpeléth |
39
|
(itt rozsot termeltek)
|
Sirokallya |
10
|
termelő
|
Szajla |
14
|
"
|
Szék |
17
|
"
|
Varasszó |
18
|
"
|
Istenmezeje |
8
|
"
|
Szent Erzsébet |
19
|
"
|
Lelesz |
10
|
"
|
Szent Domonkos |
12
|
"
|
Szucs |
6
|
"
|
Csehi |
13
|
"
|
Bekölcze |
19
|
"
|
Bocs |
15
|
"
|
Nagybátor |
15
|
"
|
Szalók |
18
|
"
|
Pázmád |
23
|
"
|
Összesen 347 termelő. Összes bevétel volt 424 kereszt őszi, 109 tavaszi,
vagyis összesen 533 kereszt, mely háromból egy vékát számolván ad 177
vékát, melyet tizszerezve, az összes termés 1770 vékának felel meg.
Az 1594. évi összeirásban a decimator megjegyzi, hogy Rosvati, Kis Szólát,
Kőkut, Pósvárallya, Buja, Bolya, Lak, Nagy Berek, elhagyottak, és mitsem
teremnek, Ivád, Füzes, Terpes, nemesi sessiós helyek. Kiskompolt, Szalók,
Bátor, Aranyos káptalani birtokok, ezeken tehát decimálás nem történt:
XV. A pathai bortized kerület 1577. évi összeirása
szerint:
Oroszi |
76
|
termelővel fizetett
|
94
|
köblöt
|
Tarján |
208
|
"
|
156
|
"
|
Szücsi |
65
|
"
|
48
|
"
|
Ecséd |
19
|
"
|
23
|
"
|
Fancsal |
24
|
"
|
16
|
"
|
Réde |
75
|
"
|
24
|
"
|
Atkár |
18
|
"
|
3
|
"
|
Tar |
10
|
"
|
2 1/2
|
"
|
Patha |
156
|
"
|
293
|
"
|
Volt összes termelő 651 és az összes tized 599 köböl, melynek tizszerese
6589 köböl összes termésnek felel meg.
A 36 1/2 köböl lelkészi illetékről a nyugtát Gyöngyösi Mátyás patai
lelkész állitotta ki 1577. okt. 29-én. "Ego Mathias de Gyöngyös
parochus et verbi Dei minister de patha, fateor et recognosco etc. percepisse
vina c. 36 1/2 octavam partem a providis et circum-spectis viris decimat.
Ntalay et petro lit. de Nagtalia etc."
Hasonló nyugták vannak a termény-tized regestruma mellett; egyik a fentebbi
pathai papé; másik Nagytállyai Bertalan gyöngyösi lelkészé. "Ego
Bertol. de naghthalia verbi domini apud Gyöngyös minister testor me
plebanum de Gyöngyös de octava fgum. contentasse. Dat. Gyöngyös ultima
Aug. 1577."
1582-ben János gyöngyösi plebános, és Keserő Tamás "isten igéjének
szolgája Patán" okt. 24. kelt nyugtájokkal igazolják az oktáva
átvételét.
A pásztói bortized-kerületben 1576. évben ezen községekben termeltek
bort:
|
|
köböl |
|
|
|
Lőrinczen |
termett
|
258 |
volt
|
26 |
termelő
|
Apczon |
"
|
497 |
"
|
34 |
"
|
Fancsalon |
"
|
335 |
"
|
20 |
"
|
Jobbágyin |
"
|
218 |
"
|
21 |
"
|
Szurdok püspökin |
"
|
370 |
"
|
37 |
"
|
Szent Jakabon |
"
|
126 |
"
|
18 |
"
|
Pásztón |
"
|
2520 |
"
|
171 |
"
|
Hasznoson |
"
|
96 |
"
|
14 |
"
|
Taron |
"
|
149 |
"
|
21 |
"
|
összes termés 4559 köböl, s tizedbevétele 455 köböl volt. Ebből a hatvani
bégnek a szabadalmi levélért 6 köböl fizettetett. Összes termelő volt
362.
1577-ben az akkori összeirásban a jelzett falvakban 403 lakos után már
csak 309 köböl tized bevétel szerepel. Lőrincz, Hasznos és Fancsal külön
összeirásban feltüntetve, Fancsal a patai borkerületben decimáltatott,
a másik kettő, ugy látszik, a határos község rovásába vétettett.
A hatvani bégnek, vagy mint itt nevezve van "kapitánynak"
falunként 2-3 köböl kiadás foglaltatik felvéve. A pásztói plebános "János"
elismerő levele szerint a lelkészi illeték megfizettetett. Hasonló nyugtája
van János plebánosnak 1577. aug. 20-án keltezve, hogy a termény-quartát
is megkapta.
Az 1579. évi összeirásban találjuk először az "itcze" mérték
használatát, ezen jegyzettel "a kerületben egy köböl 30 itczét
"justas" számol."
Az 1582-ik évi összeirás szerint e kerületben az összes tized alá vett
termés 4395 köböl volt, s tizede 439 köbölre ment. Ezen évben Pásztón
következő nevekkel biró bortermelők laktak Fekete György, Barta Benedek,
Sike Mihály, Koncsik Mihály, Doman Benedek, Kis György, Kala György,
Veres Antal, Vas Boldizsár, Szarvas Imre, Laczko György, Barazda Imre,
Kassay János, Kovács Tamás stb.
A debrői bortized-kerület, mely a Visonta-Leorike kerülettel együtt
tizedeltetett és Saár-debrői kerületnek is hivatott, az 1578. évi bortized
rovásban a következő eredményt tünteti fel:
Debrőn |
volt
|
63
|
bortermelő s fizetett
|
55
|
köböl tizedet.
|
Verpeléthen |
"
|
69
|
"
|
54
|
"
|
Pázmádon |
"
|
40
|
"
|
34 1/2
|
"
|
A Leorike-visontai kerületben: |
|
|
|
|
|
Leorikén |
"
|
270
|
"
|
322
|
"
|
Visontán |
"
|
19
|
"
|
21
|
"
|
Saáron |
"
|
97
|
"
|
99
|
"
|
Karácsondon |
"
|
59
|
"
|
68
|
"
|
Domoszlón |
"
|
21
|
"
|
49
|
"
|
Volt itt e szerint 628 lakos család, mely fizetett tizedben 672 köblöt,
mely megfelel 7392 köböl összes termésnek.
A hatvani bégnek szabadalomlevélért 4 1/2 köböl bort adtak.
A debrői pap "István" volt, ki okt. 22. 1578. elismeri,
hogy a quartát megkapta.
1594-ben "Tallay János verpeléti egyház pásztora" adta ki
a bizonyitványt, hogy okt. 20-án a bor illetéket megkapta.
Ezen kerületek községeinek némelyikéből közöljük a lakosok neveit is,
tájékoztatóul arra: hogy ezen termelők nevei, általában mind magyar
hangzásuak.
A domoszlói bortermelő lakosok nevei 1579-ben igy hangzanak: Kasa Barabás,
Csege Mihály, Fejes Orbán, Kali Kálmán, Kozma András, Kasa Balázs, Vámos,
Poczik stb. mindannyia magyar név.
Szent-Erzsébeti lakosok 1594-ben kik szántás-vetéssel foglalkoztak:
biró volt Petri Albert, Bozó Imre, Zalók György, Utasi Mihály, Csákány
Péter, Kovács Urbán, Zay Imre, Utasi Zsigmond, Bakos Bálint, Bozó István,
Bakos Ambruzs, Végh Benedek, Bakos Albert, Csengős György, Holló Simon,
Bakos János, Gaal Péter, Parl István, Barla Albert, Fejér Márton, Farkas
Ádám.
Leleszi szántó-vetők:
Gyöngy Benedek biró, Dienes Máté, Berki Demeter Vina Ferencz, Soros
Jakab, Nagy Lukács, Kakuk Ambruzs, Vég Albert, Ipacs Antal, Kovács Antal,
Konya Pál, Egri Pál. Marton Tamás, Barla János,
Verpeléthi szántó-vetők:
László Antal, Varju Balázs, Forrai Balázs, Bakos Mihály, Domoszlai Jakab,
Lenárt Sebestény, Sohonnai Tamás, Geczi Péter, Nitrai Márton, Lesztal
Ferencz, Szeredy Demeter, Nagy Tamás, Veres György, Suba Lukács, Varga
János, Zocza György, Barócsy Gáspár, Szabó Tamás stb.
Debrői szántó-vetők:
Szeöke György, Török György, Balogh Tamás, Unghi Máté, Kovách Mihály,
Koncz Miklós, Káli Bálint, Csomor Péter, Király Péter, Honci Gáspár,
Varga János, Burka Antal stb. Mindannyia tiszta magyar hangzásu név.
1) Nzet. Muz. lib. infor.
2) Lásd az egri várszámadásokat a muzeumi levéltárban.
3) Lásd: Adatok az egri egyh. megye tört. 1886.; s a várszámadásokat.
4) Lásd a már többször idézett "Adatok az egri egyhm. tört."
5) Orsz. ltár limbus II. cs. "Nos Joannes Barthol. a Kolonits et
Rurghlaynich comes com. Heves et Borsod." Igy irja s czimezi magát.
6) Fentebb az egyes gazdák terményének mennyiségét, és az esendő ötödmennyiséget
is, ugy a mint összeiratott adtuk, hogy tájékozást nyerjünk, egyes gazdák
vagyonosságáról. Volt tehát gazda kinek 34 köböl, és volt kinek csak
egy köböl bora termett. Tovább csak az egyes neveket közöljük.
7) A hegyrészek ezen neveit Eger határában, az egy "Egedallya"
kivételével ma nem ismerjük. Egészen más nevezettel szerepelnek most
a hegyrészek.
8) Ennyi esett a 6 1/2 keresztnek tizede fejében. Még pár példát mutatunk
be, ismét tájékoztatásul egy-egy gazda termelőképességéről
9) Ez elnevezések is ismeretlenek ma.
10) Ennyit közlünk a termény-mennyiség és a fizetett tized kimutatásával,
hogy tájékozást nyujtson egy-egy termelő vagyoni milyenségéről. A többi
névsor e kimutatás nélkül következik.
11) Itt is elégnek tartjuk tájékoztatásul az egyes termelők birtokmennyiségének
kimutatására ennyit közölni. A többi egyszerüen a termelők neveit sorolja
el.
12) Ismételjük itt, hogy a várszámadások szerint is, 3 keresztből számitottak
egy véka szemet. De ez-és itt meg kell jegyeznünk-tiszta eredmény
volt: a nyomtató és ebédrész beszámolása után.