HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE

IRTA SZEDERKÉNYI NÁNDOR

II. kötet


NEGYVENEDIK FEJEZET.



I. A papitized. Az egri püspök s káptalan tizedszedési joga, mely megyékre terjedt. II. A tized-összeirások fontossága a megye gazdasági s népesedési viszonya felderitésére. III. A decimatorok utasitása s eljárása a tizedelésnél. A falu birájának teendője a tizedösszeirás és beszedésnél. Illetékök. A török bégek engedély-levele a tizedszedéshez, ennek dija. IV. A lelkészi illeték a tizedből. A kanonoki septima. A cathedraticum. A káptalani quarta s váltságösszege 1588-ban. A lelkészi illetékek nyugtái concionatorok, praedicatorok által kiállitva. V. A decimatorok felhatalmazása a tizedbevétel helyszini áruba bocsátására. A termény, bárány, bor ára. A buza kereszt, köböl, pint, itcze. VI. A megye termény- és bortized kerületei. A báránytized kerülete. A méztized. Keresztény pénz. VII. Egervölgye tizede. Egri tizedfizetők, bortermelők, szántóvetők. A népesség száma, a termény mennyisége. VIII. Az egri völgy többi községei. A népesség s termény összege. IX. Gyöngyös s mellékközségei tizedmennyisége, tizedfizetőinek névsora, népessége. A lelkészi illetékek nyugtái. X. A kishevesi (tiszántuli) tizedkerület községei, terménymennyisége a népessége. A lelkészi illetékek nyugtái. XI. A nagyhevesi kerület községei, terménymennyisége, népessége, lelkészi illetékek nyugtái. XII. A pathai kerület községei, terménymennyisége, népessége. XIII. Ugyanaz a pásztói kerületben. XlV. Ugyanaz a debrői kerületben. XV. A pathai, pásztói, debrői bortized kerületek. Termelők nevei egyes vidékeken.



I. Régi törvények szerint, minden terménynek tizede az egyházat illette. Ennek fejében a későbbi törvények szerint az egyházfők püspökök, káptalanok tartoztak az előirt mennyiségben banderiumokat készenlétben tartani, és szükség esetében a harcztérre küldeni. Az egri püspök az 1498. évi 20. t. czikk szerint 400, a káptalan 200 főből álló banderium kiállitására volt kötelezve.

Ennek költségei fedezésére szolgált immár a papi tized, melynek fizetése alól későbbi törvények szerint a nemesi földek kivétettek, és igy csakis a jobbágyföld terhére alakult át. 1)

A tized-szedés kiterjedt minden terményre; de korunkban, csak a buza, rozs, árpa, zab, bor, méz és bárány után látjuk azt alkalmazni. A szedési módot kezdetben a szokás, majd törvény is szabályozta. Az 1550. évi 29. tvczikk szerint, előbb az uri kilenezed volt fizetendő, és azután a papi tized.

Az egri püspökség tizedszedési joga korunkban 8 megyében gyakoroltatott, és ezek: Heves, Borsod, Abaujvár, Sáros, Szabolcs, Zemplén, Bereg Zarándmegyék. 2) A káptalan tizedszedési joga kiterjedt: Abaujmegye kisujvári, gönczi, Zemplénmegye szerencsi, Borsodmegye kisborsodi kerületeire; Ungmegyére, a kassai és egervölgyi püspöki tizedek felére. 3)

A hevesmegyei püspöki tizedből e szerint fele-tized illette a káptalant a következő helyekről: Eger, Felnémet-Czegléd, Szőllőske, Tíhamér, Nagy-Tállya, Maklár, és Felső-Tárkány, melyek rendesen "Egervölgye" nevezet alatt fordulnak elő az okmányokban.

Itt, hogy világosabban feltüntetve legyen a fennállott viszony, röviden elő kell sorolnunk a már ismertetett püspöki és káptalani birtokok sorozatát.

Meg kell még itt jegyeznünk, hogy már Dobó számadási tételeinél látjuk, hogy a vár javára a váczi püspökség tizedeiből is szedték az illetékeket. Későbbi időkben, midőn Mágóchytól kezdve a püspökség és az egri vár kincstári kezelés alá került, ezen tizedek, a mennyiben beszedhetők voltak, egészen ide utaltattak. A török befolyás azonban itt oly nagy volt, hogy a tized-illeték csak nehezen, és igy is kis részben, leginkább egri vár-katonának adott bérlet utján volt értékesithető. Ezen tizedszedés kiterjedt Pest, Solt, Nógrád, Csongrád és K. - Szolnoli megyékre, melyek a váczi püspökséghez tartoztak. Visszatérve kijelölt tárgyunkra, az előttünk ismeretes okmányokban nevezetesen az 1551. évi és 1567. évi urbéri összeirásokban ugy találjik, hogy Hevesmegyében az egri püspökség földesuri birtokai voltak Egervárosa, Felnémeth, Czegléd, Szőllőske, Nagy-Tállya, Maklár, Kis-Buda, Abony, Kápolna, Bútelek, Kompolt, Puszta-Szikszó, Szent-Patak, Dob, Halász, Magyarad, Sarud, Tisza-Nána, Mező-Hidvég, Eörs, Eörvény, Kürt, Solymos, Gyöngyöspüspöki. Borsodmegyében: Keresztespüspöki, Harsány, Sajóhidvég, Felső-Tárkány, Papi, Zsércz, és e megyében Szarvaskővára tartozékai: Szarvaskő-Allya, Fedémes, Báthor, Bakta, Deménd, Bocs, Kerecsend falvak, és a beeli apátsági birtokok: Apátfalva, Ostoros, Bolta, Uppony, Mercse, Bánhorvát, Királd. A püspökség birtokait képezték még Zemplénben Szent-Maria, Abaujban Heicze, Szirák, Zarándmegyében Zomboregyház, Pecser, Borostelek, végre Turkevi és Turkeddi.

A káptalan földesuri birtokai voltak Hevesben: Heves-Iván, Szent- Miklós, Nagy-Ivány, Eger-Szalók, Poroszló Aranyos. Borsodmegyében Bogács, Szomolya, Várkony, Szihalom, Palkonya, Mező-Tárkány, Ti hamér, Ábrány, Aranyos, Ároktő, Montaj, Bábolna, Almagyar, Galgócz. Szabolcsmegyében Polgár, Szent-Margita, Kékesegyház, Baracsa. Szent-Miklós, Egyek. Abaujban Széplak. Pestmegyében Ujfalu, Monor, Zsiger.

Az egri völgyön tehát a káptalané volt Tihamér és Almagyar; Kis-Tállya, az egervári préposté volt.

Az egyes káptalani tag vagyis a kanonok, még külön-külön illetményekben is részesültek a tizedekböl. Igy a kántor-kanonok a kishevesi kerület tizedének septimáját, az őr-kanonok Eger Harangozó-utczája után esendő uri- és a papi tizedből fele illetményt; a hevesi archidiaconus a pathai, pásztói, nagy és kishevesi, és debrővölgyi terménytized, ugy a pathai, pásztói, debrővölgyi, tarjáni, apczi, saari bortized quartáját; a pathai archidiaconus vagy főesperes a pathai kerület bárány, termény és bor tizede quartáját, a pásztói kerület cathedraticumát, és a bortized quartáját kapták. Az egri völgy tizedei, kivéve a lelkészi illetményt, ily teherrel érintve nem voltak. A káptalan többi tagjai más megyékből kaptak hasonló illetményeket. A tizedből ezenfelül a községi lelkészeket a terményből negyed (quarta) a borból nyolczad (oktáva) illette.

Mindezen illetékek, korszakunkban eszközlött és fenmaradt öszszeirások sorozatában elismerve és igazolva vannak. Azt kell még kiemelnünk, hogy az egri völgyön levő püspöki és káptalani birtokok egy részén, mint Eger, Szőllőske, Tihamér, Maklár, Tállya határaiban a bortermő hegyek nem mindenikétől járt földesuri kilenczed, és ezek rendesen külön sorozatba vétettek, mint azt a részletezésnél látni fogjuk. Ez abban találja magyarázatát, hogy-mint fentebb láttuk-Eger egyes részei, ugy Tállyán az andornaki "terra nobilium" terület, nem volt püspöki birtok.

Hevesmegyében és Egerben, különösen a püspöki javadalmak és illetmények kezelése korunkban, mint láttuk a történeti ismertetésnél-teljesen más alakot öltött, és csak a jogczim maradt meg. A mohácsi vész után 1536-ig, a püspöki vagyonságot János király alatt gondnokok kezelték, mint ezt annak helyén ismertettük. 1536 után Frangepán püspök vette át a püspöki vár összes birtokait. 1542- ben Perényi Péter foglalta el. 1548. előtti közvetlen időben, a birtok és illetmények állapotáról Dobó korát és idejét tárgyazó feje zetünkben már megemlékeztünk, és ott elsorolva van, a mellékelt okmányok szerint, hogy az akkor szereplő urak, a mennyire csak erejök terjedt, magok javára használták fel a püspöki illetményeket. Felemlitjük itt még azt is, hogy korunkat megelőző időben, az egri egyházat illető tizedek, kerületenkint, rendesen bérbe adattak, és a tized-bérletekről szóló 1549. évvel jelzett másolat az országos levéltárban, kevés kivétellel, megegyezik az egri főegyház Szent János könyvében foglalt leirással. 4)

Csak Dobó Egerbe érkeztével kezdett itt a rend helyreállani; de a viszony gyökeresen megváltozott. A püspöki javak és illetmények gondnokság és kincstári ellenőrzés, majd később Verancz püspök után teljesen kincstári kezelés alá kerültek.

A kiküldött decimatorok előbb a vár gondnokainak, Verancz után a kincstári igazgatóságnak számoltak.

Ezen decimatorok összeirásai, bár nem teljesen, de töredékeikben is nagyon használható állapotban maradtak reánk némely évről; és e töredékek egyrésze a nemzeti muzeum levéltárában, a várszámadások sorában találhatók. Az 1576. évek utáni összeirások, az országos levéltár kincstári osztályában őriztetnek.

II. Az általam vizsgálódás és tanulmányozás alá vett korszak gazdasági és népesedési viszonyának megvilágositására fontos és kiváló adatokat nyujtanak ugyan ezen összeirások; de, például a népesedés, és a gazdasági termelés mennyisége megállapitására, már a tized kezelése hiányosságánál fogva is csak hozzávetőleges értékünek mondhatjuk.

Beható tanulmány, és ebből folyó következtetéseim tárgyává e helyen az országos levéltár okmányait használtam fel. A muzeumi levéltár okmányait, miután azok szorosabban a várszámadások kiegészitő részeit képezik, maga helyén, történelmi elbeszélésem során ismertettem. Itt ezuttal, az összehasonlitás érdekes felvilágositó tárgyául fognak szolgálni.

Hogy a megye gazdasági és népesedési viszonya behatóbb ismertetésére, az országos levéltár decimalis actáit használom, melyek az 1576, 77, 78. évekről szólanak, és a későbbi évek töredékes kimutatásai szintén csak összehasonlitás kedvéért fognak felemlitetni, ennek okát abban adom: mert a megye kérdéses viszonyai tanulmányozására ezen időszakot tartom leghelyesebbnek, mint a mohácsi vész után legnyugalmasabbat. A mohácsi vész utáni polgárháboru, majd az 1552-ik éví nagy török támadás, megyénk legnagyobb részét alaposan feldulta, és gazdasági életében felzavarta. Csak az 1570-es évek nyugalmasabb sorozatán üdülhetett fel annyira-mennyire, és a megyei belélet bizonyos mértékben összeszedte magát. Ugy a belharczok, mint a magyar-török nagyobb összeütközések ekkor szüneteltek. Az 1580-as évek már ismét zaklatottabbak voltak. Az egri vár is, és vele a megye, az idegen katonaság és a török portyázás zaklatásainak sulya alatt szenvedett. A mohácsi vész utáni és Egervára eleste előtti korszak legnyugalmasabb időpontjául találván e szerint, az 1570-es éveket: ezért használom fel ez időbeli decimális összeirásokat, kitüzött tárgyam tanulmányának anyagául. III. A dézsmálást előbb a vár gondnokai később a kincstár igazgatósága által kiküldött dézsmálók, vagy mint neveztetett "decimatorok", teljesitették, még pedig ugy, hogy azt egy hó alatt kellett befejezni. 1578. aug. elején "Kolonich Bertalan Heves és Borsod megyék főispánja, egri várkapitány, minden birák és polgároknak, minden városban és falukban lakosoknak" czim alatt kibocsátott rendeletében tudatja, hogy "ti községtekben a mi embereinket az vitézlő Szegedy Ferencz, Omany Máté, Csabay Bertalan ezen való esztendőbeli buza tavaszi dézsmálására-küldtük ki, és mindenki mindenütt beszolgáltassa, hogy senki kárt ne valljon, mert a kik tagadásban vannak azok kárt vallanak." 5)

A kiküldöttek, rendszerint két vagy több személy, kiknek egyike a rovást vezette, meghiteltettek, és mintegy 1598-ban kelt utasitás előirja, a községben megjelenvén, a biróhoz mentek, hová nyomban összehivniok kellett a falu dézsmásait, és jegyzékbe vették, kinek mennyi vetése után, mennyi termése volt. Ez a terménytized dézsmálására szólott, mert a bortized szedésénél más-más mód alkalmaztatott, Nevezetesen, bizonyos ütközi pontok dézsma-helyekül jelöltettek, hol a dézsmálók sátort ütvén, a hozott termésből szedték ki az illetéket. Hol ezt nem tehették, a falu birái előtt tett felvállások szerint szedték össze a bortizedet.

A terménytized szedésére a faluban megjelent tizedelők, a biró házánál tett bevallásokat jegyzékbe vevén, rögtön megindultak szekerekkel a mezőre, és ott az esedékes részt felrakatva, a kijelölt helyre összehordatták és asztagokba rakatták; vagyha nagy asztag rakásra elégségesnek nem mutatkozott a terménytized, a szomszéd faluba vitették, és ott helyezték el. Ha a mezőn a bevallással nem egyező mennnyiséget találtak, a termést mint "contrabandot" bevitetni kellett, s ennek két része a kincstár, egy része a dézsmálók javára számoltatott.

A biró dézsmát nem fizetett, de ennek fejében a dézsmálókat tartani kellett, kik az utasitásban figyelmeztettek: hogy "a tartásnál azzal elégedjenek meg, a mit ad, s nagy költséget ne csináljanak." Ha a biró nem akarta ezt igénybe venni, akkor a biró által fizetendő illeték, a dézsmálók javara esett, tartás-dij fejében.

A kiküldött dézsmálók figyelme felhivatott ezen utasitásban azon visszaélésre is, hogy "a nemes ember földjét paraszt embernek adják szántani, a paraszt ember háza után való földet pedig ők magok szántják, ebből sem, abból sem adnak dézsmát, mert azzal oltalmazzák magokat, hogy ők nemes emberek és nem tartoznak dézsmával. Az ilyeneket irják be a regesrtumba s majd meg fognak idéztetni."

A falu birái s hitesei a dézsmálásnál ellenőrködni voltak kötelesek, hogy a termelők pontosan kiszolgáltassák az illetéket. A tizedet összehordó szekerekről és az asztagrakókról a dézsmálók gondoskodtak.

Hasonló körülmények között teljesitetett a bor és bárány tizedelés is. Költségül, szorosan a tizedelésnél előfordult kiadásokra s a decimatorok sallariumára, ugy szekerek fogadására, vagy hordók vételére hol pénzben, hol természetben vétettek fel megfelelő összegek. Ebben az asztagrakók vagy a bortizedet szedő munkások dija, s a bortized szedésnél, a birákkal elfogyasztott bormennyisége is szerepelt.

Felvett időnkben a kiadási rovatban állandó tételként látjuk "a hatvani vagy szolnoki bégnek engedély vagy szabadalmi levélért" 1- 6 ft, vagy 5-6 köböl bort. Tehát a dézsmálóknak minden kerületre külön engedély-levelet kellett, vagy a hatvani, vagy a szolnoki bégtől szerezni, melyért, ugy látszik, megszabott dijazás járt, hogy a tizedelést minden háborgatás nélkül teljesithessék. Igy például az 1576. évi gyöngyösi bortizedelésnél a kiadási rovat ez:

A tized összege 608 köböl. Ebből kiadás:

quartára 67 1/2 k.

hordók vétele 16 k.

vinatoroknak 4 k.

egyéb költség 6 k.

a hatvani bégnek 5 1/2 k.

a bég iródeákjának l 1/2 k.

sallarium 23 köböl.

A kishevesi kerületben 1577-ben a bárány-tizedelés alkalmával a szolnoki bég javára, vagy a mint itt neveztetik: "a szolnok tricesimatornak patensért" 6 frt fizettetett.

A gyöngyös-püspöki 1576-iki bor dézsmálásnál "a bégnek levélváltságra 3 frt adatott stb. stb. Ily kiadás minden dézsma-összeirásban szerepel.

IV. A dézsmálók első sorban a bevett összegből a lelkészi s egyéb egyházi illetéket szolgáltatták ki. Az egervölgyi községek tized-összeirásaiban, a már emlitett káptalani feletized-illeték elszámolása rendesen feljegyezve van, még pedig külön az ötödfizető hegyek bevétele után, melyből negyedrész iratik a káptalan javára, miután a kilenczed a püspök földesuri illetménye s megosztás alá nem jöhet; külön a tizedfizető hegyek bevétele után, melynek káptalani illeték volt. Annak azonban, hogy miként szolgáltatott ezen illeték, mely rendszeresen felvéve találtatik minden összeirásban, a káptalan kezéhez, nyomát nem találjuk. De az tény, hogy mindezen illetmény levonása s elkülönitése után maradt összeg iratik rendesen "ő felsége", vagy a-"vár", vagy "kincstár" javára.

A megye többi részeiben a hevesi és patai főesperes-kanonokot illető rész, s a cathedraticum, összeirásunkban mint kiadási tétel már nem található. Az 1577. évi kishevesi összeirásban még előfordul annyi, hogy "az archidiaconus septimája a termény s bárány-tizedből Kolonich várkapitány által foglaltatott le." Igy ez kézhez nem szogáltatott. Az 1588-90. évben a muzeumi levéltárban levő várszámadásnál egy rovat elősorolja, hogy az egri káptalan következő tagjainak "pro quartis" 200-500 frt adatott, kik is ezek voltak:

Paczoth Miklós, őrkanonok.

Paczona Mátyás, kántor s ker. sz. János oltárának kanonokja.

Szegedy Pál, olvasókanonok s vicarius.

Beyczy Benedek, nagyprépost.

Zakolczay Márton, nagyhevesi archidiacon.

Naprady Demeter.

Ondo Márton.

Paulinovics György, szabolcsi főesperes.

Wy János.

Waly János, abauji főesperes.

Száraz Mihály.

Hetey Pál.

Fabritius Simon, kisprépost.

Lit. Lukács, fiscalis.

A lelkészi illetményt, mely a terményből quarta, a borból octáva vagy nyolczad volt, rendesen kiutalva találjuk, s a lelkészek nyugtái rendesen csatolva vannak. Ezen nyugták datumaiból látjuk, hogy a termény-tizedelés rendesen aug. hóban, bor-tizedelés rendesen október hóban, a bárány-tizedelés junuis és aug. hóban történt meg.

Ezen lelkészi nyugtákból még azt is látjuk, hogy a községek papjai az egész megyében ezen időben, a gyöngyösi barátok kivételével, "concionatorok" "isten igéinek szolgái" "Krisztus pásztorai" czimzéssel élvén, általában az uj hit hirdetői, vagyis reform. papok voltak.

V. A kiküldött decimatorok felhatalmaztattak bizonyos esetekben a bevett tizedtermés eladására is, különösen távolabbi helyeken, vagy ha az élet kicsépeltetése több teherrel járt. Ezen esetekre az eladási ár meghatározva volt. Például 3 bárány adatott 1 frtért, három keresztbuza 25 denárért stb. A csépeltetésre szóló utasitások szerint, cséplőknek tizenketted adatott, - mint egyik pontja mondja "ugy azonban, hogy ha lehet ebéd-köböl nélkül." A csépeltetésre felügyelőknek egy kepe után, mely 60 kévét tett, fél garas engedélyeztetett. A tizedelésnél használt mérték rendesen előirva van. Igy egy kereszt vagy kalangya 30 markot vagy kévét számlál; 1 köböl bor 15 pintet. Az 1584. és további évek összeirásaiban 1 köböl bor 30 itczének "justas" számoltatik, a mi megfelel 15 pintnek. Ebből is kitünik, hogy egy akkori pint 2 itczét tett. Ez időben három keresztből egy véka szem számoltatott rendesen. A kereszt kévéi tehát csakis "markosak" voltak.

A decimatorok befejezvén a dézsmálást két hét alatt tartoztak az összeirás eredményét benyujtani.

Kétségen kivüli az, hogy ezen összeirások a valódi tényállást nem tüntetik elő. A való eltitkolása, ugy a termelők, mint a. kiküldött végrehajtók által is, egyformán történhetett. Innen van, hogy egyik év összeirása, sokszor nagy külömbözetben tér el a másik év összeirásától, nemcsak a termelők számát tekintve, hanem a termény eredményét is. Bár egy körülmény, mely nem emberi befolyástól függ, szem elől itt sem téveszthető, hogy egyik év termőképessége mint most, ugy akkor is, nagyban eltért sokszor a másik év termőképességétől. A régibb időben az évek termése még nagyobb hullámzást tüntet fel mint ma, midőn a müvelés intensivitása is közrehat már a természet mostohasága enyhitésére.

VI. Hevesmegye tizedkerületei, ősrégi szokás alapján, még korunkban is ezek voltak:

l. Eger völgye, magába foglalta Egerváros, Felnémet, Czegléd, Szőllőske, Felső-Tárkány, Tihamér, Nagy-Tállya, Maklár községek határait. Almagyar a tized-összeirásokban elő nem fordul, és igy valószinü, hogy határa az egri és tihaméri határba olvadt be.

2. Önálló tizedkerületként szerepel Gyöngyös, Gyöngyös-Püspöki, Solymos és Halász községekkel. A terménytizedre nézve Gyöngyös némely évben már a pásztói kerületbe sorozva jön elő. Ezen elkülönitésnek értelme az volt, hogy ezen községekből, a hevesi vagy patai főespereseknek illetmény nem járt.

3. A nagyhevesi,

4. a kishevesi,

5. pásztói,

6. pathai,

7. debrővölgyi kerület. Ezek a termény-tizedkerületek. A bor-tizedkerületek másképen alakulnak. A nagyhevesi és kishevesi kerületben bortermelés nem volt, és ehhez képest a bortized kerületek ezek:

1. az egervölgyi",

2. a gyöngyösi, Püspöki, Solymos és Halász községekkel,

3. pásztói,

4. pathai,

5. debrővölgyi, mely a Leorika-visontai, saari vidékeket is felöleli.

A bárány-tizedkerület a termény-tizedkerülettel egyező. Az egervölgyi és gyöngyösi összeirásokban bárány-tizedelés nyomára nem találunk, és igy valószinü, hogy itt juhtenyésztés nem volt.

Megjegyzendő itt, hogy az egyes kerületek községei, sőt egyes községek szomszédos határai, különböző években változnak, ugy hogy ugyanazon község bevétele s népességének száma e miatt néha más-más. Különösen nagy ez irányban a hullámzás az Egervölgyén, Gyöngyös vidékén. a pásztói, pathai, és debrővölgyi kerületekben. Az összeiró tetszésétől függött, hogy sokszor a szomszédos hegyeket is a közeli községhez számolta.

A méz-decima a nagy- és kis hevesi, pásztói és pathai kerületekben mutatkozik, azonban igen csekély bevétellel, mely rendesen pénzül váltatott meg. Igy például a nagyhevesi kerület méztizede 1577-ben 2 frt 70 dr értékü volt.

Előfordul még az összeirásokban "pecunia christianitatis" "Keresztény pénz" czim alatti csekély bevétel is. Ez a zsellérek adója volt, kinek nem lévén mit tizedben adni, fejenként 6 denár "Keresztény adó" rovatott reája.

VII. Ezen sorozat szerint fogjuk most már a kerületek összeirását ismertetni, előtüntetve a termelők számát és a bevett tizedösszeget, melyből, azt tizszeresen felvéve, a kerület össztermelését megtudhatjuk.

Eger és Gyöngyös városok ezen időbeli termelőinek névsorát is közöljük, ugy a megye egyes vidékéi, községei, lakóinak névsorából is teszünk közléseket, hogy a nevek hangzásából a nemzetiség megállapitására nyerhessünk alapot.

Ezek után, a részletes ismertetés itt következik:

Az egrivölgy nevezet alatt szereplő városok és falvak: Eger, Felnémet, Czegléd, Tárkány, Szőllőske, Tihamer, Tállya, Maklár; terményei külön tizedelés alá vétettek, és külön-külön tized-összeirásban foglaltatnak. Ezen összeirások következő eredményeket tüntetnek fel 1576, 1577. évekről.

Eger városa. Tavaszi és őszi termény-összeirása szerint, melyet 1577-ben Kövesközy Márton decimátor, Zy Kelemen egri és Bor Mátyás felnémeti biróval vett fel, Egerben volt összes buzatermelő lakos 39, kiktől bevétetett összesen 74 kalangya tizedben. Egy kalangyában 30 kéve számoltatott. Ennek tizszeresét véve, és a tizedet hozzászámolva, az összes termés 814 kalangyának felel meg. Három kalangya után egy quartal (véka) szemet véve fel, magban 271 egri véka volt volna a termés. Három kalangya után egy quartal (véka) szemes életet azért számitunk, mert az egri várszámadásokban rendesen igy vétetik fel a learatott szalmás életből a csépelt szem mennyisége.

Itt ekkor, a tizedrovás szerint, a lelkészi quarta "a concionatornak" adatott ki. Tehát reform. lelkész volt.

A városnak mely részén és mely külvárosában laktak azok, kik szántással-vetéssel foglalkoztak, feltüntetve nincs.



A bortized Egerben 1577-ben.

Az összeirásból látjuk, hogy a határ egy része nem esett földesuri kilenczed alá, és csak egy részétől fizettetett az, a többitől a szokásos tized szolgáltatott egyedül.

1576-ban azon hegyrészek, melyek földesuri kilenczedet és tizedet fizettek, vagyis ötödöt, az összeirásban e czimen "quintál hegyek" soroltatnak elő, igy következnek.

Ötödöt fizető hegyek.

Név
termett bor
fizetett
Bechen
Kys Pál Domokos
34
köböl
6 1/2
köböl
4 1/2
pintet
Rózsás Menyhért
33
"
6 1/2
"
1
"
Szabó János
5 1/2
"
1
p.
1 1/2
"
Huszár Kristóf
26
"
5
köböl
"
Kantor János
32
"
6
"
6
"
Kadas Jakab
16
"
3
"
3
"
Marton András
5
"
1
"
"
Szeody Antal
25
"
5
"
"
Nagy Albert
29
"
5 1/2
p.
4 1/2
"
Keower Lukács
36
"
7
p.
3
"
Szabó János
19 1/2
"
3 1/2
p.
6 1/2
"
Hurka Imre
23
"
4 1/2
p.
1 1/2
"
Nyereggyartó Simon
3 1/2
"
1/2
p.
3
"
Baynokfő:
"
Fyttyi György a kustosnak

fizetett tizedet.
Kövér Lukács
15
"
3
köböl
Zy András özv
10
"
2
"
Kispéter György
20
"
4
"
Hankó Mátyás
14
"
2 1/2
p.
4 1/2
Varga Benedek
20
"
4
p.
Kovács Tamás
21 1/2
"
4 1/2
p.
Imre Pál
25
"
5
p.
Bedeo Sebestény
18
"
3 1/2
p.
1
Nagy Urban özv.
10 1/2
"
2
p.
1 1/2
Söveg Lukács
6 1/2
"
1
p.
5
Mészáros Menyhért
27 1/2
"
5 1/2
p.
1/2
Horváth özv.
16
"
3
p.
3
Nyereggyártó Sándor
9 1/2
"
1 1/2
p.
6
Simon Balázs
6 1/2
"
1
p.
4 1/2
László Pál
8 1/2
"
1 1/2
p.
3
Mészáros Antal
6
"
1
p.
3
Kovács György
9
"
1 1/2
p.
4 1/2
Googh Balint
20
"
4
p.
Dobo András
8
"
1 1/2
p.
1 1/2
Leway Ambrus
9
"
1 1/2
p.
4 1/2
Pathay Gáspár
8
"
1 1/2
p.
1
Csiszér Péter özvegye
26
"
5
p.
3
Nagy János
8
"
1 1/2
p.
1 1/2
Boday Antal
4 1/2
"
1/2
p.
6
Konya Albert
8 1/2
"
1 1/2
p.
4
Csirmaz Péter
4 1/2
"
1/2
p.
6
Sipos András
10 1/2
"
2
p.
1 1/2
Deszkas Pál
1
"
p.
3

Nemeshegy, Kerekhegy, vagy Kövesvölgye:

Szekel Mihály 6), Csirmaz Pál, Borbély György, Szakal Orbán, Fejes Mátyás, Sipos Barnabás özv., Nagy Amoruzs, Dencsa Miklós, Kovács Ambruzs, Gog Pál, Marton András, Kun Tamás özv., Nagy PálGyörgy özv., Csuka Gáspár, HoIlo Orbán, Szőke Jakab, Geongeossy Máté, Tarnok Lőrincz, Csere Imre, Csuzi János, Kőmives János, Kis Péter Ambruzs, More Máté özv., Pettri Péter, Szakvanyos Barnabás, Csicse Lukács, Nagy Mihály, Hanka Alnert özv., Csoor Tamás, Balogh János, Nagy István, Joó Márton, Szücs Tamás.

Cseplez:

Detre Lukács, Hamos Boldizsár, Googh Pál, Egy János, Kovács György özv., Egy Ferencz, Nagy Pál, Imre Pál, Törő György, Varga Benedek.

Szegligeth:

Kovács György özv., Kontra Balázs, Nyirő György, Oláh Mihály, Kőmives Vincze, Zy Jakab, Borbély György, Szereny Mátyás, Kovács Orbán, Mészáros Lőrincz, Zy Ferencz, Dienes Pál özv., Szabó Tamás, Hegedűs Gáspár,

Kovács György.

Egedallya:

Dettre Lukács, Gogh Pál, Kovácsgyartó András özv., Balogh János, Fejes Máté, Rozsás Menyhért, Szabó János, Egri Lőrincz, Kardos János, Morely Mátyás, Báthory György, Bebek Pál, Kőmives János, Szeremi Máté, Mészáros Péter.

Pongh:

Mészáros Kristóf, Nagy Pál, Báthory György.

Labodás:

Csiszár Pál, Csuhai János, Csiszár Balázs, Farkas Máté, Novay Albert.

Nedves:

Simon András özv., Barla özvegye, Szabó György, Sütő Pál, Kun Balázs,

Nagy György özvegye.

Rókamál:

Veres Sebestény, Erős Antal, Kun Lőrincz, Imre Pál, Kanya Márton, Kovács Albert.

Szelhegy:

Kőmives Benedek, Bartha Mihály, Bebek Ambruzs, Kovács János, Affra Ambruzs, Lit. Tamás, Mocsa Benedek, Péntek Antal, Szijgyártó Pál,

Szingwan:

Szecsi István, Valy László, Szabó Demeter, Zabos Orbán, Szabó Pál, Rudas Imre, Szalay Mihály, Huszár Kristóf, Tót György.

Gordon:

Szabó Urbán, Verebely Boldizsár, Margitha Ambruzs. Zabolay Gáspár.

Iweges:

Nagy Demeter, Csapol Ambruzs, Heredy Balázs.

Szent László-meghi:

Szeremy Máté, Szahó Ferencz, Kovács András, Tallyay Jakab, Szecsenyi Ferencz, Molnár András, Szabó István, Veres Sebestény, Pinther Miklós, Nánai Albert, Lit. Antal, Emődy Pál, Kovács Orbán.

Csordakút:

Szacsay Benedek, Tarjani Vincze, Pippo Péter, Lakatgyártó László, Veres Balázs, Bokri László, Nagy András, Kovács Pál, Eötvös György, Gogh Pál, Kappanos György.



Tizedet fizető hegyek.

Szánomtető:

Mészáros János, Lakatgyártó Albert, Balogh János, Szőcs Tamás, Toth Bertalan, Bethi Mátyás, Csorba Dénes, Éles Jakab, Varga Mátyás, Szabó Péter, Bondy Benedek, Csuka Pál, Veres Balázs, Szabó István, Kis Péter György.

Veres kereszt:

Kakas György, Hamos Boldizsár, László Ferencz, Szabó Demeter, Szabó János, Bokay Bálint, Kádas Jakab, Kádas Balázs, Csiszár Péter, Somogyi özvegye, Jozan Máté, Szalay Mihály.

Farkashegy:

Boza Péter, Kardos János, Kömives Pát özv., Thot György, There PáI, Nagy Albert, Veres Sebestény, Szöcs Jakab, Kele Albert, Szechen Pál, Nagy János özvegye, There Imre özvegye, Barla Lázár, Kis Péter György,

Poosa:

Varga Márton, Posgay István, Kádas Balázs, Csutor Ferencz özvegye, Bakocsi Tamás, Baráth János, Faggjas Pál, Tot Tamás.

Pipishegy:

Lestar Lörincz, Posgay István, Nagy András, Vámos Miklós, Fijtty György, Szabó János, Bedő Sebestény, Soos Demeter, Szij János, Szabó Bálint, Makray György, Ipacs János, Szij András, Szöcs Balázs, Veder Antal özvegye, Kis Mihály, Dak Sebestény, Tolvaj György, Bagol Lőrincz, Pap Albert, Nagymihályi Albert, Török Barnabás, Felfödi Pál, Pasztoi Kelemen, Lippay István, Hankó Mátyás, Mészáros Kristóf, Szabó Sebestény, Thagai Bálint, Szőke Pál, Csirke János, Nagy György, Domien Vincze, Lévai Ambruzs, Balogh Lőrincz, Kispeter Ambruzs, Csiszár János, Antal Mihály, Nagy János, Franthay György, Nagy Barnabás, Fejes Máté, Szabó Lőrincz, Kun Ferencz, Nagy Pál, Mézes Mihály, Emődy Pál, Kovács Orbán, Deszkás Pál, Dancsa Miklós, Szij Jakab, Szij Ferencz.

Semike:

Eles Orbán, Szijgyártó Tamás, Szijgyártó Ambruzs.

Diak Maal:

Sipos Péter, Szecheny Ferencz, Kondás Imre, Csiszár János, Hegedűs Gáspár, Nagy György, László Ferencz, Kőmives Tamás. Gyepes Benedek, Károly János, Dersy Farkas, Gotthar Boldizsár, Nagy János, Papocsi András, Thyran Pál, Affra Ambruzs, Szabó János, Nagy Ambruzs özvegye, Dobos Demeter, Lit. Jónás,

Csiszár Péter özvegye, Varga Benedek, Vámos özvegye, Dettra Lukács, Eötvös György, Szabó Ferencz, Síjmian András özv., Szabó György, Soldos György, Kövér Ferencz, Harmathy Mátyás, Mikó János, Vámos özvegye, Balogh György.

Kőmelléke:

Lakatgyártó Tamás, Szabó György.

Gardon:

Csuka György, Margit Ambruzs, Thury János, Kovács Jáos, Nagy Albert, Dersi Farkas, Szabó János.

Csordakut: 7)

Szabó Sebestény, Lit. Antal.

Ör-kanonok jobbágyai, kik tizedet fizetnek:

Kövér Ferenc, Mikó János, Harmathy Mátyás, Nagy Barnabás, Fytth György, Makry György, Dumien András, Vámos Miklós, Szil Antal, Rostás Boldizsár, Pathay Gáspár, Molnár Tamás, Balogh Imre, Honthay György, Hetyei Imre, Harmathy Mátyás, Sipos Tamás, Balogh János, Szöcs Tamás, Papoczi András, Tuka Pál özvegye, NemezgyárthóTamás,Thook Bálint, Harmathy Mátyás, Vámos özvegye, Konya Imre, Toth Bálint, Csirke János, Kucsos György özv., Makay György, Csirke János, Harmathy Máté, Csithovi János, Makray György, ompary Ferencz özv. Balogh Imre, Molnár Tamás.

Egerben szántás-vetéssel foglalkozók 1577-ben.

N é v
termett
fizetett
Kádas Imre
6 1/2
kereszt
1/2
k. 5
markot 8)
Csiszár Péter özv
8
"
1/2
k. 9
"
Vas Tamás özv.
6
"
1/2
k. 3
"
Józan Máthé
15
"
1 1/2
k.  
"

 

  termett kereszt
Vida Vitus 40
Bessenyey György 20
Gepes Benedek 56
Szabó Sebestény 6
Warro Sebestény 15
Zothary Ferencz 9
Balogh János 9 1/2
Affra Ambruzs 5 1/2
Dobos Mihály 40
Seffi István 6
Soos Pál 20
Mészáros Menyhért 8 1/2
Szabó Máté özv 65
Zaska Albert 18
Dudás Márton 2 1/2
Dettre Lukács 6
Posgay Imre 4 1/2
Kis Balázs 18 1/2
Nagy Ambruzs özv 4
Rósás Menyhért 21
Kovács András 32
Kovács János 6
Nagy Benedek özv. 3 1/2
Csirmaz Pál özv. 5
Bálinthi Mihály 3 1/2
Kovács Orbán 4
Felföldi Pál 3
Szabó Pál 10
Nagy András 50
Dienesi Vendel 11
Vámos Miklós özv. 32
Gothar Miklós özv. 121
Emődy Pál 13
Vörös Sebestény 22
Sikathori Pál 3

E szerint a földesuri szolgálmányt, vagyis kilenczedet is fizető bortermelők száma volt 183, az ezen szolgálmánynyal nem terhelt hegyrészeken csak tizedet fizetők száma 146, az őr-kanonok tizedfi zetői 37, vagyis összesen bortermeléssel foglalkozó lakosok száma 366 volt. Az ötödöt fizető hegyekről bevétetett 744, a tizedet fizető hegyekről 417, az őr-kanonokot illető hegyről 54 köböl 6 1/2 pint bor. Egy köböl itt is 15 pintet számolt.

Most már kiszámithatjuk, hogy ez évben mennyi bor termett Egerben, ha a bevételnek ötszörösét, illetőleg tizszeresét véve. ahhoz magát a bevételt is hozzáadjuk. Ez összesen igy 8430 köbölre megy, melyhez adva az 1215 köbölre menő bevételt, kijön 9645 köböl termés, vagyis pintre számitva 144,675 pint, vagyis egy pintben két itczét véve 289,350 itcze. Ha egy régi hordóra 150 itczét veszünk, a termés ily régi hordó szerint 1925 hordót tett.

Tizedösszeirásainkban a káptalant illető tizedbevételnek felerésze pontosan számoltatik el.

E szerint az összes quintál bor negyede 186 köböl, s a decimalis bor fele 208 köböl számoltatott ez évben a káptalan javára.

Buzatermelő pedig volt 39 gazda, s összes terményeik egri vékával 271-re ment.

VIII. Az Eger völgyének másik községe Felnémet a tized- összeirások szerint egyike volt a megye legnépesebb faluinak. Czegléd Felnémettel szorosabb összeköttetésben ennek mintegy kiegészitő része volt, - mint azt más helyen már érintettük s e néven Czegléd, bár vizen tul vala, Hevesmegyéhez tartozott. Felnémeten szántás-vetéssel foglalkozó s igy termény-tized alá eső lakos 1577-ben 138, Czegléden 16 volt.

A felnémeti őszi tized szalmásélet 276, a tavaszi 16 1/2 kalangyára ment. A czeglédi őszi 35 1/2, tavaszi 2 1/2 kalangyára. A két helyen összesen 331 kalangyát tett a tized, mely, három kalangyát számitva egy vékára, mintegy 110 egri véka szemnek felel meg; s az összes termés,, ennek tizszerese lesz mintegy 1110 véka szemes élet, a mennyi tudnillik Felnémeten és Czegléden ez évi összes termést fejezné ki.

A bortermelés virágzóbb volt a szemes élet kulturájánál. Ugy Felnémet, mint Czegléd prornontoriumai a földesuri kilenczedet szolgáltatták, s igy a két falu, bortermésének ötödét adta a decimatornak.

1577-ben
Felnémeten
volt
370
termelő.
"
Czegléden
"
70
 

E két faluból, miután hegyeik egy helyen decimáltattak, bejött ötödben 1506 köböl. 1576-ban 1339, 1579-ben már csak 928 köböl jött be. Igy az 1577-iki év gazdag termésű volt, melynek ötödbevétele után ez évi össztermését 8830 köbölre vehetjük.

A káptalani illeték, az ötöd-bor bevétel negyedrésze pontosan leszámoltatik.

Az 1579. évi összeirásnál találjuk Báthory Balázs és Kecskeméti Tamás Felnémeten "Krisztus egyháza szolgáinak" nyugtáit, hogy aug. hóban a lelhészi quartát megkapták. Tehát Felnémeten ekkor két lelkésze volt a reform. felekezetnek. Kath. lelkész nem volt. Valószinü, hogy az egyik Czegléd lelkésze volt.

Szőllőskén szántás-vetéssel foglalkozó kevés volt, alig 5, kiktől 5 kalangya tized vétetett be.

A bortermelés azonban 1576-ban 207 itteni lakost foglalkoztatott. Ezek mind, földesuri szolgálmány alatt álló s igy ötödöt fizetők voltak. A mai Eger határának egy része ide tartozott. Promontorai voltak: Egedallya 62 termelővel, (tehát az Egedhegy egy része ide tartozott), 340 köböl ötödöt fizetett; Szegfő hegy után 26 termelő 153 k. fizetett; Dragos 35 termelője 124 köblöt fizetett; Meszelő 52 termelője 232 köblöt; Előhegy, Ujhegy, Zelhegy, 9) mindezek összesen 982 köböl ötödöt adtak, mely 5892 össztermésnek felel meg. Megjegyzendő, hogy itt is ugy, mint, Felnémet s Czegléden, a káptalani quarta, miután földesuri illetmény is forog fenn, pontosan elszámolva fordul elő.

Tihamér nagy terjedelmü szőlőterületeket birt, melyek ötöd és tizedfizetők voltak. Az 1577. évi összeirás szerint ötödfizető hegyrészek: Ho m ok 78, Tatármező 37, Ravaszlyuk 10, Ujhegy 9 termelővel, és ez évben az ötöd bevétel 328 köbölre ment. Tizedfizetö hegyei voltak Veres Haraszt 100, Meggy 45, Semek 5 termelővel, kik összesen 256 köböl bort adtak. Összes lakossága tehát volt 284, kik mind bortermeléssel foglalkoztak, mert buzaféle tizedelés alá felvételt itt nem tatálunk. Miután Tihamér a káptalané volt, a quintál borbevételből háromrész illette meg, és egy negyed rész esett csak a püspöki tizedre, a mi igy is számoltatik el, nevezetesen a kiadások levonásával jutott a káptalannak 246 köböl, a tizedbor bevételből pedig fele, mintegy 128 köböl. Az összes borbevétel után az összes termést 4200 köbölre vehetjük.

1578-ban felvett, összeirásban majdnem ugyanannyi bevétel van feltüntetve, nevezetesen ötödbor 368 köböl, tizedbor 256 köböl.

Nagy-Tállyán az 1577. évi összeirás szerint 288 termelő 590 köböl tized bort szolgáltatott; ezen felül Plancius nevü hegye, hol 41 termelő volt, és "terra nobilium" hegye, hol 103 termelő volt, összesen 68 köblöt. Ez a "terra nobilium" az andornaki földeket jelezte, mely akkor Nagy-Tállyához volt csatolva. Igy az 1576-iki tizedösszeirásban olvassuk, hogy "az andornaki külsőségben" volt 8 szántó-vető, kik összesen I4 kereszt tizedet adtak. Az 1583. évi nagytállyai tizedösszeirásban pedig már világosan jeleztetik e hegyterület igy: "terra nobilis Andornak," akkor 60 termelővel. A Iakosok tulnyomó része tehát bortermeléssel foglalkozott Nagytállyán, és tekintve a szolgáltatott tizedmennyiséget, összes bortermése az évben 7238 köbölre tehető. Az 1578. évi összeirásban hegyrészekül elsorolva vannak ezek: Pispekhegy, Plancius, promontorium de terra nobili.

Nagy-Tályán 1576-ban szántó-vető volt 49, és ezek fizettek 123 kereszt őszi, 4S kereszt tavaszi életet, összesen 171 keresztet, melyből 75 egri véka magot számolva, ennek tizszere 825 véka összes termésnek felel meg. Összes termény és bor termelője volt 489.

A maklári tizedösszeirás szerint, mely község is városnak (oppidumnak) neveztetett, elég népes volt. Az 1576. évi tizedrovás szerint volt 195 termény tizedfizetője, és ezek után bejött őszi 382, árpa 86 és zab 38, összesen 506 kalangya, melyből az ismert számitás szerint, mintegy 168 egri véka szemes élet, és ebből ismét 1848 véka összes termés vehető fel.

A bortermelés 1576-ban igy állott. Itt is a hegyek egy része volt csak földesuri szolgálmánynyal terhelt, és ezek: Hegyallja; Ágas, Baglyas 151 termelővel; a többi hegyek 112 termelővel csak tizedet adóztak. Az ötödbor összesen volt 326 köböl, a tized 206.

Volt tehát szántóvető lakosa 195, bortermelője 263. Összes bortermelése az ötöd és tized után számitva 4222 köbölre ment. Mint mindénütt itt is 15 pintet számol egy köböl. A káptalani illeték, pontosan elkülönitetett. A maklári 1579. évi összeirás szerint 234 bortermelő lakosa volt.

1594. évben 202 szántó-vető, és 216 bortermelő lakosa volt, és a termény tized 473 kalangyára, a borötöd és tized összesen 264 köbölre ment.

Makláron a termelők nevei az 1576. összeirás szerint ekként hangzanak:

Biró Lőrincz termelt 31 kal. fizetett 3 k. stb.

Varga Mátyás,

Kalmár Antal,

Chene Mátyás,

Szeker Mátyás,

Ban György,

Herélő Pál,

Bede Péter,

Nemes Bertalan,

Csengő Balázs,

Balia András stb. stb

Az egész névsor ily magyar hangzásu. Azért emlitjük fel ezt itt, hogy észlelhető legyen azon körülmény, hogy Makláron és vidékén az állítólagos régi franczia telepedésnek, legalább a név hangzása után itélve, ez időben nyoma nem található.

Az 1582-ik évbei összeírásnál van mellékelve: Tasnadi Péter Makláron és Szegedi Tamás Nagy-Tállyán "isten igéi szolgáinak" nyugtái a lelkészi illetmény kiszolgáltatásáról. Kath. lelkészek nem voltak.

IX. Gyöngyös városában az 1576. évben Zubor Benedek és Literatusa István tizedelők regestruma szerint a következő szőlős gazdák, a következő mennyiségben fizették a bortizedet. A köböl ez időszerint itt 15 pinttel számíttatik.

 
köböl,
köbölt
pintet
Csóka Pál
volt termése
115 1/2
fizetett tizedet
11 1/2
9
Nagy György
"
5
"
1/2
Ádám Pál
"
5
"
1/2
Polcs Pál
"
5 k. 5 pint
"
1/2
1/2
Marthon Mihály
"
12 1/2
"
1
3 1/2
Varjasi Ferencz
"
15 1/2
"
1 1/2
1/2
Cseh Orbán
"
12 1/2
"
1
3 1/2
Tormas Menyhért
"
7 1/2
"
1/2
3 1/2
Eökreös Tamás
"
12
"
1
3
Bencsák Miklós
"
5
"
1/2
Komlós Lőrincz
"
57 1/2
"
5 1/2
3 1/2
Tóth Márton
"
10 1/2
"
1
1/2
Pyke Lőrincz
"
5
"
1/2
Monor György
"
10
"
1
Tamasi Miklós
"
53
"
5
4 1/2
Szeredi Antal özvegye
"
4 1/2
"
6 1/2
Pothay Benedek özvegye
"
22 1/2
"
2
3 1/2
Varga László
"
9 1/2
"
1/2
6 1/2
Pothay Tamás
"
20 1/2
"
2
1/2
Nyires Benedek
"
92
"
9
3
Szabó Boldizsár
"
18 1/2
"
1 1/2
5
Barcza Balázs
"
18
"
1 1/2
4 1/2
Szuroszky András
"
16
"
2
1 1/2
Kovács Máté özv.
"
11
"
1
1 1/2
Vajda Ferencz özv.
"
2 1/2
"
3 1/2
Csikós György
"
5
"
1/2
Szucsi Balázs
"
8
"
1/2
Wij Lörincz
"
35
"
3 1/2
Achi Antal
"
15
"
1 1/2
Keses László
"
10
"
1
Kiseny Pál
"
21 1/2
"
2
2
Eothves Mihály
"
25 1/2
"
2 1/2
1/2
Koth Mihály
"
17 1/2
"
1 1/2
3 1/2
Iwani István
"
3 1/2
"
5
Nagy György
"
15 1/2
"
1 1/2
1/2
Vegeli Domján
"
10
"
1
Fodor János
"
10 1/2
"
1
1/2
Mezeo Tamás
"
37 1/2
"
Szabó Bálint özv.
"
35
"
3 1/2
Király György
"
5
"
3 1/2
Felföldi László
"
75
"
1/2
Lesztai Bálint
"
12 1/2
"
7 1/21
3 1/2

Fileky Máté

"
3
"
4 1/2
Liter Péter
"
106
"
10 1/2
Szabó János 10)
"
15
"
1 1/2

Szabó Péter, Bodachi János, Chyger Ferencz, Vyszay Péter, Sami Ambruzs, Zeöke Gáspár, Szabó Márton, Tóth Urbán, Baaki Péter, Szabó Mihály, Wj Urbán, Fileki Miklós, Szabó György, Szabó Eliás, Kovács Mihály, Benthiky Bálint, Nyres János, Nagy István özv., Soos Balázs, Toth Ambruzs, Kanya Sebestény, Bede Ambruzs, Vijsza Kelemen, Puskás Albert, Nagy Péter özv., Bodachi Bálint Kalmár György, Szanthok Balázs, Sijwali Albert, Botha Antal, Borhy Gáspár, Dragus Ferencz Echedi László, Nagy Benedek, Fileky Ádám özv. Mészáros Enok, Szekergyártó Barabás, Szabó Péter, Tóth Máté, Kithini Benedek, Felföldi Demjén, Csoka Lőrincz, Thoth Tamás, Csupor György, Tóth Péter, Konth Pál, Csoma Imre, Nagy Péter Ferencz, Pether Mihály özv., Felföldi Máté, Lang Antal, Bwjaky Orbán, Dekan Antal, Kepes Máté, Alchy Demjén, Gekeli Mátyás, Erkovi Pál, Paraszthy Ferencz, Szabó Fülöp, Borbély János, Szucsi János, Sipos Mihály, Bwrka Lőrincz, Varga György özv., Lit. Balázs özv., Szijgyártó Lőrincz, Bothary özvegye Dekán Imre, Szabó Ferencz, Pwskas Benedek, Tót Mátyás, Szijgyárto Ambruzs, Seres István, Pothiki György, Borbély Jakab, Porkoláb özv., Wj Elias, Pongorácz Pál, Kovács özv., Elek János, Kis Antal, Borbély Demjén, Koos Lőrincz, Sárkány Miklós, Konthi Márton, Kapitány János, Szabó János, Benedek Ambruzs, Kapitány Orbán, Harangozó György, Kovács Orbán, Olajos Miklós, Süteö Tamás, Kovács András, Bayder özv. Kelemen Péter, Szabó Máté, Tassi Boldizsár, Borbely Jakab, Borbély Ambro, Pethes István, Tóth István özv., Bodochi Pál, Pechrendy Pál, Sapijna özvegye, Szabó János, Tóth Mihály, Szabó Antal, Nagy Pál, Kis Györgyi Pál, Pwfer özvegye, Laczay István, Szabó György, Lakatgyártó özv. Meszáros András, Fileky Lőrincz, Seres Gáspár,Szabó István, Szanthó István, Szabó Tamás, Boczonádi Vital, Módok özv., Tóbiás Jakab, Asztalos Balázs, Kovács Tamás, Lázár Balázs, Lázár György, Siró János, Baranya György, Varjasy István, Olti Jakab, Lacza Ferencz, Lit. Lukács özv. Konthy Máté, Barcsy Jakab, Kis Pál, Dombó Miklós, Horváth János, Lázár Jakab, Varady Máté, Kovács János, Tóth Szaniszló, Vonyk Albert, Dragus András, Csiszár László, Zekeres Pál, Postás Bálint, Varga Mihály, Sziveli János, Koos István, Haydu Ferencz, Lanki Pál,Thury János, Szabó Máté özv., Farkas özv. Kython özv. Varga Pál, Iwanyi Bálint, Egyed Albert, Kádas Antal, Boldizsár Orbán, Vegeli Ferencz, Hothi Bálint, Thuri Ferencz, Egyed Imre, Szabó István, Korodi Ambruzs, Szőke Jakab, Fodor Péter, Szabó Tamás, Szabó Mihály, Varga Máté, Varjasy özv., Felfödi Tamás, Pike Péter, Sagi Ambruzs. Tharjani Benedek, Szabó Márton, Kopasz Tamás, Szabó György, Mező Kelemen, Sági János, Harangozó Gábor, Bakcsi Miklós, Bagi György, Borhy Ferencz, Vajda Albert, Perdi Lukács, Pokorady Mihály, Kádas Pál, Harnos Péter, Tharbosi Péter, Tót Balázs, Haraszti Tamás, Dormai özv., Monar András, Nyereggyártó Tamás, Szekertyártó András, Lit. Barnabás, . Thimari Máté, Szabó György, Igom özv. Varga Beni, Thar Máté, Aszak János, Borbély János, Király András, Nyirő Lőrincz, Jarfas József, Nyirő Mihály, Feir Pál, Tormás Ferencz özv., Varga Mihály, Szijgyártó Mihály, Kis Gáspár, Thakacs Pál, Vitéz Imre, Varga János, Borbola János, Szabó János, Csala Bálint, Vegeli Ambruzs, Pathay Péter, Bányász György, Kántor Máté, Eötves János, Szabó Ferencz, Lit. Pál, Boga Antal, Szijgyártó István, Monár Balázs, Vijzi Pál, Duda Pál, Lakatgyártó György, Thökés Tamás, Szucsi István, Tót János, Szabó György özv., Poroszló Pál, Vasas Ferencz, Hidvégi Benedek, Benyi Péter, Balsay özv, Boda András özv., Lit. András, Szabó Gáspár, Eötves György, Gethei Bálint, Tót Máté, Poros Mihály özv. Tót Tamás, Pekhy Boldizsár,Dekan György özv., Szeki Máté özv., Kompolthi, Szekertyártó János, Venyhez Lörincz, Varga Bertalan Karoli Ambruzs, Kuna István, Futhi Mátyás, Szabó Pál özv., Pahari János, Draga Gáspár, Lutha Péter, Balogh Péter, Kántor Imre, Borbély Péter, Virásztó Péter, Pethe Ferencz, Bot György, Echedy, Pethe Benedek, Csapó János, Holló Balázs, Filipi Jakab özvegye, Hordos István, Kalácssütő György, Ola János, Bagy Sebestény, Kerekgyártó Boldizsár, Kovázs Orbán, Nagy Balács, Kádasné özv., Beor Ambruzs, Sylepi György, Kulcsár Simon, Ludovicus, Harangi Albert, Bodothi Balázs, Megyery Tamás, Keresztény Pál, Mészáros özv., Eotwes Imre, Papa Ferencz, Heothy György, Mászáros Bálint, Szabó Vitál, Varsas Imre, Kádas György.

E szerint Gyöngyös városának, ez évben összes bortermelő lakosa 348 volt. Az általok fizetett tized összege 608 köbölre ment, ezt tizszerezve, s egyszer hozzáadva az évi tized termést, az össztermés 6688 köböl. Az 1578. évi összeirás szerint volt 350 bortermelője, s ezek 733 köböl tizedbort szolgáltattak.

Gyöngyösön a termény állásáról az 1579. évi terménytized regestruma ad kellő tájékozást. E szerint termelő volt ez évben 171 lakos, s ezektől tized őszi összesen 391, tavaszi 34 kalangya vétetett be, vagy összesen 205 kalangya. Ha 3 kalangyából számitunk egy véka szemet, mintegy 68 egri véka jön ki, mely 676 véka összes termésnek felel meg.

A terményből esedékes lelkészi illetmény nyugtázása 1579-ben, Tharnoki Mátyás gyöngyösi gvardián által történt.

1582-ik évben "Nagyszombati Miklós kanonok és szent Magdolna oltárának lelkésze bizonyitja okt. 25-én Gyöngyösön, hogy a decimatortól a bortized octávát megkapta."

Ugyanakkor Dechi András "a gyöngyösi egyház pásztora" elismerő iratában szintén az illeték kézhezvételét nyugtázza. Ugyanazon napról Linczi János "gyöngyösi zárda gvardiana" igazolja, hogy a lelkészi oktávát megkapta. Ezek szerint, katholikus, protestans lelkészek és a barátok részesültek egyformán lelkészi illetményben. Gyöngyösvárosa mellett, népes bortermelő falu volt

Gyöngyös-Püspöki, és Solymos, melyek mint püspöki birtokok termésök után ötödrészt tartoztak adózni. Az 1577-ik évben felvett bortized rovásban Gyöngyös-Püspöki falu lakosai ezek voltak és a földesuri ötödöt ekként fizették, miután ugy Gyöngyös-Püspöki, mint Solymos-Püspöki földesuri birtok volt.

Gyöngyös-Püspökinek Doha András és Laxay Benedek által felvett regestruma. Egy köböl 15 pintet számolt.

 
köböl
köböl
pint
Olasz Barabás
termett
5
ötödfizetés
1
Mézes János
"
17
"
3 1/2
Simon Mihály
"
15 1/2
"
3
1 1/2
Szabó György
"
1 1/2
"
4 1/2
Veres Albert
"
12
"
2
6
Deli Mihály
"
1/2
"
1 1/2
Vida Mihály özvegye
"
12
"
2
6
Tót Gáspár
"
6 1/2
"
1
4 1/2
Szabó Eged
"
1 1/2
"
4
Vadasz László özvegye
"
1
"
3
Szabó Ferencz
"
6 1/2
"
1
4 1/2
Csonakos Ferencz
"
5
"
1
Koczo Tamás
"
2
"
6
Ada Imre
"
6 1/2
"
1
4 1/2
Boros György
"
5
"
1
Poka György
"
1
"
3
Kas Mátyás
"
1/2
"
1 1/2
Haskó Ferencz
"
7 1/2
"
1 1/2
Valda Dénes
"
1/2
"
1 1/2
Varga György
"
3
"
1/2
1 1/2
Heredi Mihály
"
1
pint
1/2
Bogi Kelemen 11)
"
1/2
2 1/2

Boros Péter, Kis Antal, Acs Ferencz, Szabó Pál, Trombitás Urbán, Bakó László özv., Szabó György, Mester Mór, Szabó Simon, Balog Antal, Donit Pál özv.,

Külsők:

Ádám Péter, Szabó György, Király Imre, Király György, Kantor Imre, Kantor Ferencz, Pócs Bertalan, Simon András, Lit. Márton, Tar Péter, Tót Máiyás, Himely Albert, Seoter János, Seres Gáspár, Lit. Máté, Orros Benedek, Tót János István, Tormos Menyhért, Szanto István, Filep Jakab, Tury János, Szabó Gáspár, Bodok Bálint, Csoka Pál, Poroszló Pál, Laka Péter, Nagy Szabó István, Koncz László, Eötves János, Borbély János, Lázár Márton, Timar Dénes, Sipos Mihály, Borhy György, Paradine özvegye, Szabó Péter, Lang Mihály, Variasy Ferencz, Varga László, Varga Pál, Cibak András, Szabó János, Szekérgyártó Jakab, Krison István, Eötves Menyhárt, Köles István, Szabó János, Szekergyártó András Bakos Máté, Ökrös özvegye, Gazdag Fer. özvegye. Bélessütő Bertalan, Vágó Bálint, Korogi Ambrus, Kovács Márton, Porkolab Mihály özv. Tar Máté, Goga Lőrincz, Szabó Boldizsár, Nagy Vincze, Nagy János, Horvát János, Gardon Tamás, Szabó János, Csokor György, Nyirő Benedek, Szabó Albert, Redy István, Szucs Máté, Borbély Ambrus, Felföldi Máté, Szahe Miklós, Sütő Albert, Bernát Albert, Bencsik Miklós, Szabó Sebestény, Szabó András, Fekete Máté, Peter Mihály. özv., Kis Pál, Bodog Imre, Cipros Gyöngy, Peteo Máté, Baranio György, Csorba Balázs, Borbély Sebestény, Hineli János, Szabó Eliás, Nires Benedek, Kont Pál, Sütő Tamás, Kont János özv.

Az összes termés 756 köböl, ennek ötöde 226 1/2 köböl, 129 termelő után.

Ebből lelkészi quarta 14 köböl adatott ki.

A hatvani bégnek engedély-levelért adatott 1 frt 44 d.

Egyéb dijakkal, összes kiadás 28 1/2 köbölre ment.

Solymoson ezen évben 214 szőlő müvelő után szedtek ötödöt s ez 401 köbölre ment. Itt is külön engedély-levél kellett a bégtől. Az összes termés tehát 2406 köbölre ment. Solymos nagyobbb bortermelő község volt mint Püspöki.

A lelkészi illetékre vonatkozó nyugták igy szólanak:

Nos Fr. Thomas de Mohacz Gvardianus monasterü conventus Gyöngywsien. nomin. meo et nom. oim frum meor. qui fungim. in administratione sacrator. Eccliastic. in possessione gywngywspwspeki pro ratione quartar. nost. in dicta possessione pvenient. Cubul. vini septem. agrien. plene et integre psolut. per circumspectum virum duum And. Doha etc. etc. In cujus rei fidem et testim. has literas dandas etc. Dat. 24 oct. a. d. 1577.

A másik nyugta a protestans pap által kiállitva ez:

Ego Urban Mylopocus minister Verbi dei in Giengieos et Gieongieospispeki fateor nobilem et circumspectum virum Andream Doha de Maklar decimatorem S. Caes. Maj. me de parte octava, que-meam concernebat personam contentasse cubulis 7 agriens de quibus-

quietant. hoc autographo proprio sigillo munito reddo Dat. 24 die okt. 1577.

Egy harmadik nyugtát a solymosi plebános állitott ki: "Ego Mathias Plebánus de possesione Solymos, iste circumspect. Andr. Doha dedit qrtam vini cb 49 in anno 1577."

Gyöngyös-Halász 1576. évi külön regestruma szerint 67 bortermelővel 199 köböl bor tizedet adott, mely 2189 összes termésnek felel meg.

X. A kis hevesi (tiszántuli) kerület termény s bárány-regestruma 1576. évben felvéve községenként a következő eredményt tünteti fel:

Ez évben őszi s tavaszi termésből tizedet fizetett:

 
Szent-Imrén
31
lakos, tizedelés alá összeiratott
526
bárány.
Tomajon
16
"
530
"
Kenderesen
22
"
403
"
Szent-Tamáson
10
"
185
"
Bala-sz. - Miklóson
22
"
550
"
zsellér
7
kiknek mindegyike 6 d. kereszténypénzt fizetett.
Tisza-Balán
10
"
370
"
zsellér
3
Hegyesbor
19
"
293
"
zsellér
4
Nagy -Iván
20
"
252
"
Füreden
18
"
550
"
Szőllősön
20
"
750
"
zsellér
3
Igaron
23
"
730
"
zsellér
5
Tiszabőn
20
"
250
"
zsellér
3
Gyandán
12
"
165
"
zsellér
2
Roffon
18
"
545
"
zsellér
2
Burán
14
"
616
"
zsellér
2
Szalók
12
"
166
"
zsellér
3
Derzsen
14
"
210
"
zsellér
4
Szakálloson zsellér
6
"
93
"
Thurpásztón
20
"
355
"
Kunhegyesen
33
"
460
"
Cheithen
6
"
80
"
Abád
17
"
276
"
Fegyverneken
68
"
383
"
Szajolpüspökin
13
"
110
"
Taksony
18
"
90
"
Bánhalma
12
"
202
"

Ezen összeirás szerint volt e kerületben tizedfizető lakos 488, kik összesen adtak 421 köböl őszi s 587 köböl tavaszi termést. Ebből a lelkészi nyolczad 16 köbölre merit; az archidiaconusi septimát, 48 köblöt, akkori várkapitány Kolonics Bertalan foglalta le. A tizedelés alá vett bárányok összege 9095 volt, ennek tizede 903-ra ment.

A tizedszedési engedélyért, melyről irás adatott ki, a szolnoki bégnek 2 frt 50 kr, s iródiákjának 3 bárányt kellett adni. Leszámitva még a lelkészi nyolczad-illetményt s 96 bárányt, mint archidiaconusi septimat, melyet szintén Kolonics foglalt le, 566 bárány maradt a vár részére. Az akkori bárány érték ez: 3 darab volt 1 frt.

A kerület összes tavaszi és őszi termését is megállapithatjuk, ha a fizetett tizedtermés tizszeresét kiszámitjuk, a mi tesz 4210 köböl őszi s 5870 köböl tavaszi termést, melyhez hozzáadva a tizedeket is: összes termésök volt e szerint 11088 köböl.

Zsellér, kik egyenként 6 d. ker. pénzt fizettek, a regestrum szerint volt 44.

Az 1582. évi összeirás szerint, a kerületben volt 559 termelő lakos, és adtak ez évben 445 köböl őszi s 304 köböl tavaszi életet. Összes bárányállomány volt 9712, a tized 892-re ment. Igy a különbözet nem nagy.

A papi nyolczadot Mohácsi János turpásztói, Nádudvari Iván abádi és Sorsanius János balaszentmiklósi concionatorok vették fel.

XI. A nagy hevesi (tiszáninneni) kerület terrnény- s báránytizede községenként összegezve 1576-ban, Zubor Benedek és Lit. István tizedelő regestruma szerint volt:

 
Szent-Iványon
tizedet fizető volt összesen
37
Fokorún
"
20
Zöghyn
"
24
Kőtelek
"
32
Körü
"
57
Süly
"
52
Szent-Miklós
"
42
Pély
"
29
Vezekény
"
22
Erdőtelek
"
31
Alatka
"
22
Bod
"
9
Boczonád
"
23
Heves
"
150
Csász
ezek a butelki földeket mivelték, s ott fizették a tizedet.
Heves-Iván
tizedet fizető volt összesen
20
Átány
"
35
Beő
"
18
Kömlő
"
63
Köre
"
32
Thepel
"
56
Bessenyő
"
23
Poroszló
"
78
Alattyán
"
33
Mizse
"
10
Kürth
"
22
Achy
"
17
Cserőközön
volt 12 zsellér.

Volt ez évben e kerületben összesen 967 tizedfizető lakos, kiktől bevétetett kalangyában 1157 őszi, 431 tavaszi, melyet magra átszámitva, miután 3 kalangyából számitatott l véka (quartal) szem (1 kalangyában 30 marok vagy kéve volt), kijön őszi 384 quartal (véka), tavaszi 143 quartal; ezenfelül szemben őszi 55 1 köböl, tavaszi 600 köböl s nyomtattatott 312 véka tavaszi. Négy vékát számitva egy kassai köbölre, mely akkor itt használatban volt, összes tizedbevétel 934 köbölre tehető, melynek tízszerese összesen 9340 köböl termést tüntet fel e kerületben. A kishevesi kerületben az összes tavaszi s őszi termés 11088 köböl. Igy daczára, hogy a nagyhevesi kerület majd két annyi lakost tüntet fel, a termés összegében a kishevesi, vagyis a tiszántuli majd 2 ezer köböllel haladja a Tiszáninnenit. Az év kedvezőtlenségében-e vagy más körülményekben is kereshetjük ennek okát, megmagyarázni nem tudjuk. A kerületben a bárány-tized 1046 darabra ment, mi több mint 11 ezer összes báránymennyiségnek felel meg, a mi azt mutatja, hogy e kerületben az állat-tenyésztés volt inkább kifejlődve Az ár itt is, mint a kishevesiben ugyanez: 3 bárány 1 frt.

A kishevesi kerületnek 1582. évi összeirása szerint, 559 termelő lakosa volt; és beszolgáltatott 445 köböl őszi és 304 köböl tavaszi életet, és szalmában ősszit 176 keresztet, tavaszit 115 keresztet, keresztény pénzt 88 denárt. E kerületből tájékozásul a következő füredi lakosok neveit közöljük: Olá János, Has Bálint, Bathó Menyhért, Polenky János, Kocsi Jakab, Koncsol Barabás, Lukácsi István, Kutasi Imre, Arnoth Máté, Zigethi Miklós, Csengery Benedek, Kovács Miklós, Zalay Demeter, Fazekas Péter, stb. Füred összes tizedfizető Megjegyzendő még, hogy az 1582-ik évben már Bessenyőn is összeiratott 20 tizedfizető termelő, hol megjegyezve van, hogy Bessenyey György nemes három jobbágya helyett fizetett. Bessenyey későbben az egri várban szereplő vitézek egyike volt.

Az egyes helyek lakosai névsorát azon czélból közöljük, hogy látható legyen azon vidék népességének tiszta magyarsága. Ily magyar hangzásu nevek sorozatát találjuk a többi községekben is.

Ezeknek során itt közlünk némely lelkészi nyugtákat, melyek a tized-regestrumok mellett, apró szelet-papirosokon kiállitva, eredetben csatolva vannak.

A szentmiklósi predicator nyugtája 1576.

En lazar pap Zentmiklósi pradikator adom twttara, hogy ez jelen valo Desmasok 1576. esztendőben Zwbor Benedek és Istvan diak. Enekem az quartat azaz nyolthadot nekem igazan meg atthak atthanak buzat kalangyath 6 1/2 kevet 1 fertalyombol buzat fertalyt 4 kinek bysonsagara és erősegere adom pethetes levelem die 7 august 1576. Idem qui supra.

A poroszlói pap nyugtája ez:

En Gal poroszlói pap adom tuttara, hogy az itten vala desmasok 1576. esztendőben tudniillik Zubor Benedek es Istvan Deak enekem az quartat azaz nyolczadot igazan meg attak stb. stb. 25 die aug. a. 1576.

A hevesi pap Varsany Boldizsár, mint "pastor ovium Jesn Christi in Nagy Heves" bizonyitja, hogy megkapta a quartat sep. 7. 1576-ban kiállitva.

Az alattyáni predicator sept. 4-én, kelt nyugtával igazolja az illeték kézhezjutását. 1576.

A patai pap nyugtája:

En Pataj Pal pap vallom, hogy ez bor dezmasok az quartot igazan megattak, attak penig cub. vini 25 1/2 Erre attam kezem irasat ő nekik szanok meghivesere 14. nov. a. 1576. Ugyanazon az ki felől szól.

1582-ben Poroszlón még mindig Gallus pap szerepelt és adta a lelkészi illetmény nyugtáját. Kömlőn Pataj János "Krisztus egyházának pásztora" állitotta ki a nyugtát.

Ezen évben Turpászton Mohácsi János, Abadon Nádudvari János, Balaszentmiklóson Sorsanius Márton, Szakálloson Chehy Pál voltak a predikatorok, kik az illetményeket nyugtázták.

1583-ban juni utolsó napján Batori József hevesi "concinator" a bárány-quarta átvételét igazolja.

Gallus poroszlói pap 1583. aug. 10-én kelt nyugtájával igazolja ezt. Jászberényi Orbán Hevesen aug. 5-éről keltezi hasonló quartáról a nyugtát.

Ezen községekből katholikus lelkésznek adott illeték nyoma sincs, és igy ily lelkészek itt az időben nem voltak.

XII. A Pathai kerületben 1576. évben Lit. Péter és Hajnal Ferencz tizedszedők regestruma szerint, a községenként fizető lakosok száma ez:

 
Fancsal
7
termelővel,
Tas
6
"
Atkar
37
"
Réde
23
"
Tarián
22
"
Oroszi
4
"
Szücsi
21
"
Ecséd
15
"
Patha
79
"
Visznek
20
"
Zaránk
33
"
Eörs
13
"
Györk
46
"
Gyöngyös
132
"
Csány
26
"
Méra
12
"
Visonta
13
"
Ludas
7
"
Erk
16
"
Halász
59
"
Zsadány
23
"
Nagyut
28
"
Ugra
24
"
Adács
18
"
Karácsond
27
"
Domoszló
18
"
Detk
12
"
Sár
7
"
Apcz
16
"
Horth
62
"

A termelők száma 706; ezektől összesen bevétetett tized fejében 1602 kalangya vagy kereszt őszi és tavaszi, magban 188 véka. Ha három kalangyából számitunk 1 véka buzát 11) kijő 534 véka. Ezt összeadva a 188 véka szemben lévő bevétellel, 722 egri véka lesz az összes tizedbevétel, vagyis az összes termés ennek tizszerese 7942 véka, mennyit e kerület 706 lakosa termelt; vagy 4 vékát számitva, egy köbölre, 1985 köbölre megy az összes termés.

E kerületben, különösen némely községeiben a bortermelés volt a tulnyomó, azért itt a szemes termés csekélyebb mennyiségben mutatkozik. Ezen kerületben 1578-ban a tizedbevétel 1207 kereszt buza és szemben 158 véka. Igy a két évi különbözet nem oly nagy.

Bárány-tizede kerületből kevés vétetett be. Általában, a patai, pásztói és debrői terménytized kerületből 1578. évben 425 bárány volt a tized bevétel, igy ezen egész vidéken alig volt 5000 db. tizedelés alá kerülő bárány. Későbbi időben a juhtenyésztés emelkedést mutat, mert az 1583. évi báránytized-összeirás szerint, a Pata-Pásztó-Debrői kerületből tizedelés alá vett bárány volt 8626, melynek tizede 862 bárány volt.

XIII. A pásztói terménytizedkerületben vott tized alá eső termelö 1576-ban.

 
Pásztón
52
termelő
Hasznos
12
"
Báthon
20
"
Szurdok-püspöki
21
"
Maczonka
11
"
Barla
17
"
Recsk
21
"
Derecske
12
"
Mindszent
14
"
Dorogháza
3
"
Szuha
7
"
Ujfalu
6
"
Pétervására
40
"
Kövesd
23
"
Thar
15
"
Szent Jakab
5
"

összesen 279 termelő volt összeirva, kiktől bevétetett őszi 278, tavaszi 25 kereszt, melyből mintegy 100 véka szemes élet, vagy 25 köböl számolható, mely mintegy 250 köböl összes termésnek felel meg.

XIV. A debrői tized kerületben ez évben volt termelő:

 
Kaal
55
termelő
Tófalu
10
"
Debrő
36
"
Verpeléth
39
(itt rozsot termeltek)
Sirokallya
10
termelő
Szajla
14
"
Szék
17
"
Varasszó
18
"
Istenmezeje
8
"
Szent Erzsébet
19
"
Lelesz
10
"
Szent Domonkos
12
"
Szucs
6
"
Csehi
13
"
Bekölcze
19
"
Bocs
15
"
Nagybátor
15
"
Szalók
18
"
Pázmád
23
"

Összesen 347 termelő. Összes bevétel volt 424 kereszt őszi, 109 tavaszi, vagyis összesen 533 kereszt, mely háromból egy vékát számolván ad 177 vékát, melyet tizszerezve, az összes termés 1770 vékának felel meg.

Az 1594. évi összeirásban a decimator megjegyzi, hogy Rosvati, Kis Szólát, Kőkut, Pósvárallya, Buja, Bolya, Lak, Nagy Berek, elhagyottak, és mitsem teremnek, Ivád, Füzes, Terpes, nemesi sessiós helyek. Kiskompolt, Szalók, Bátor, Aranyos káptalani birtokok, ezeken tehát decimálás nem történt:

XV. A pathai bortized kerület 1577. évi összeirása szerint:

 
Oroszi
76
termelővel fizetett
94
köblöt
Tarján
208
"
156
"
Szücsi
65
"
48
"
Ecséd
19
"
23
"
Fancsal
24
"
16
"
Réde
75
"
24
"
Atkár
18
"
3
"
Tar
10
"
2 1/2
"
Patha
156
"
293
"

Volt összes termelő 651 és az összes tized 599 köböl, melynek tizszerese 6589 köböl összes termésnek felel meg.

A 36 1/2 köböl lelkészi illetékről a nyugtát Gyöngyösi Mátyás patai lelkész állitotta ki 1577. okt. 29-én. "Ego Mathias de Gyöngyös parochus et verbi Dei minister de patha, fateor et recognosco etc. percepisse vina c. 36 1/2 octavam partem a providis et circum-spectis viris decimat. Ntalay et petro lit. de Nagtalia etc."

Hasonló nyugták vannak a termény-tized regestruma mellett; egyik a fentebbi pathai papé; másik Nagytállyai Bertalan gyöngyösi lelkészé. "Ego Bertol. de naghthalia verbi domini apud Gyöngyös minister testor me plebanum de Gyöngyös de octava fgum. contentasse. Dat. Gyöngyös ultima Aug. 1577."

1582-ben János gyöngyösi plebános, és Keserő Tamás "isten igéjének szolgája Patán" okt. 24. kelt nyugtájokkal igazolják az oktáva átvételét.

A pásztói bortized-kerületben 1576. évben ezen községekben termeltek bort:

 
 
köböl
 
Lőrinczen
termett
258
volt
26
termelő
Apczon
"
497
"
34
"
Fancsalon
"
335
"
20
"
Jobbágyin
"
218
"
21
"
Szurdok püspökin
"
370
"
37
"
Szent Jakabon
"
126
"
18
"
Pásztón
"
2520
"
171
"
Hasznoson
"
96
"
14
"
Taron
"
149
"
21
"

 

összes termés 4559 köböl, s tizedbevétele 455 köböl volt. Ebből a hatvani bégnek a szabadalmi levélért 6 köböl fizettetett. Összes termelő volt 362.

1577-ben az akkori összeirásban a jelzett falvakban 403 lakos után már csak 309 köböl tized bevétel szerepel. Lőrincz, Hasznos és Fancsal külön összeirásban feltüntetve, Fancsal a patai borkerületben decimáltatott, a másik kettő, ugy látszik, a határos község rovásába vétettett.

A hatvani bégnek, vagy mint itt nevezve van "kapitánynak" falunként 2-3 köböl kiadás foglaltatik felvéve. A pásztói plebános "János" elismerő levele szerint a lelkészi illeték megfizettetett. Hasonló nyugtája van János plebánosnak 1577. aug. 20-án keltezve, hogy a termény-quartát is megkapta.

Az 1579. évi összeirásban találjuk először az "itcze" mérték használatát, ezen jegyzettel "a kerületben egy köböl 30 itczét "justas" számol."

Az 1582-ik évi összeirás szerint e kerületben az összes tized alá vett termés 4395 köböl volt, s tizede 439 köbölre ment. Ezen évben Pásztón következő nevekkel biró bortermelők laktak Fekete György, Barta Benedek, Sike Mihály, Koncsik Mihály, Doman Benedek, Kis György, Kala György, Veres Antal, Vas Boldizsár, Szarvas Imre, Laczko György, Barazda Imre, Kassay János, Kovács Tamás stb.

A debrői bortized-kerület, mely a Visonta-Leorike kerülettel együtt tizedeltetett és Saár-debrői kerületnek is hivatott, az 1578. évi bortized rovásban a következő eredményt tünteti fel:

Debrőn
volt
63
bortermelő s fizetett
55
köböl tizedet.
Verpeléthen
"
69
"
54
"
Pázmádon
"
40
"
34 1/2
"
A Leorike-visontai kerületben:
Leorikén
"
270
"
322
"
Visontán
"
19
"
21
"
Saáron
"
97
"
99
"
Karácsondon
"
59
"
68
"
Domoszlón
"
21
"
49
"

Volt itt e szerint 628 lakos család, mely fizetett tizedben 672 köblöt, mely megfelel 7392 köböl összes termésnek.

A hatvani bégnek szabadalomlevélért 4 1/2 köböl bort adtak.

A debrői pap "István" volt, ki okt. 22. 1578. elismeri, hogy a quartát megkapta.

1594-ben "Tallay János verpeléti egyház pásztora" adta ki a bizonyitványt, hogy okt. 20-án a bor illetéket megkapta.

Ezen kerületek községeinek némelyikéből közöljük a lakosok neveit is, tájékoztatóul arra: hogy ezen termelők nevei, általában mind magyar hangzásuak.

A domoszlói bortermelő lakosok nevei 1579-ben igy hangzanak: Kasa Barabás, Csege Mihály, Fejes Orbán, Kali Kálmán, Kozma András, Kasa Balázs, Vámos, Poczik stb. mindannyia magyar név.

Szent-Erzsébeti lakosok 1594-ben kik szántás-vetéssel foglalkoztak:

biró volt Petri Albert, Bozó Imre, Zalók György, Utasi Mihály, Csákány Péter, Kovács Urbán, Zay Imre, Utasi Zsigmond, Bakos Bálint, Bozó István, Bakos Ambruzs, Végh Benedek, Bakos Albert, Csengős György, Holló Simon, Bakos János, Gaal Péter, Parl István, Barla Albert, Fejér Márton, Farkas Ádám.

Leleszi szántó-vetők:

Gyöngy Benedek biró, Dienes Máté, Berki Demeter Vina Ferencz, Soros Jakab, Nagy Lukács, Kakuk Ambruzs, Vég Albert, Ipacs Antal, Kovács Antal, Konya Pál, Egri Pál. Marton Tamás, Barla János,

Verpeléthi szántó-vetők:

László Antal, Varju Balázs, Forrai Balázs, Bakos Mihály, Domoszlai Jakab, Lenárt Sebestény, Sohonnai Tamás, Geczi Péter, Nitrai Márton, Lesztal Ferencz, Szeredy Demeter, Nagy Tamás, Veres György, Suba Lukács, Varga János, Zocza György, Barócsy Gáspár, Szabó Tamás stb.

Debrői szántó-vetők:

Szeöke György, Török György, Balogh Tamás, Unghi Máté, Kovách Mihály, Koncz Miklós, Káli Bálint, Csomor Péter, Király Péter, Honci Gáspár, Varga János, Burka Antal stb. Mindannyia tiszta magyar hangzásu név.

 


1) Nzet. Muz. lib. infor.

2) Lásd az egri várszámadásokat a muzeumi levéltárban.

3) Lásd: Adatok az egri egyh. megye tört. 1886.; s a várszámadásokat.

4) Lásd a már többször idézett "Adatok az egri egyhm. tört."

5) Orsz. ltár limbus II. cs. "Nos Joannes Barthol. a Kolonits et Rurghlaynich comes com. Heves et Borsod." Igy irja s czimezi magát.

6) Fentebb az egyes gazdák terményének mennyiségét, és az esendő ötödmennyiséget is, ugy a mint összeiratott adtuk, hogy tájékozást nyerjünk, egyes gazdák vagyonosságáról. Volt tehát gazda kinek 34 köböl, és volt kinek csak egy köböl bora termett. Tovább csak az egyes neveket közöljük.

7) A hegyrészek ezen neveit Eger határában, az egy "Egedallya" kivételével ma nem ismerjük. Egészen más nevezettel szerepelnek most a hegyrészek.

8) Ennyi esett a 6 1/2 keresztnek tizede fejében. Még pár példát mutatunk be, ismét tájékoztatásul egy-egy gazda termelőképességéről

9) Ez elnevezések is ismeretlenek ma.

10) Ennyit közlünk a termény-mennyiség és a fizetett tized kimutatásával, hogy tájékozást nyujtson egy-egy termelő vagyoni milyenségéről. A többi névsor e kimutatás nélkül következik.

11) Itt is elégnek tartjuk tájékoztatásul az egyes termelők birtokmennyiségének kimutatására ennyit közölni. A többi egyszerüen a termelők neveit sorolja el.

12) Ismételjük itt, hogy a várszámadások szerint is, 3 keresztből számitottak egy véka szemet. De ez-és itt meg kell jegyeznünk-tiszta eredmény volt: a nyomtató és ebédrész beszámolása után.