ELSŐ RÉSZ
ELSŐ FEJEZET
1. §. Heves megye alakulása s alkatrészei.
2. §. A tulajdonképeni Hevesnek egykori területe és határai.
3. §. Hevesmegye régi területének és határainak további nyomozása
4. §. Pata- vagy Mátra-Ujvármegye s annak területe és határai.
5. §. Nyomozása e kerület elnevezésének.
6. §. A patai főesperesség neve és elnevezésének történelmi jelentősége.
7. §. Az egykori Kemejmegye s annak fekvése.
8. §. Kemejmegyének feloszlása és régi nevének megváltoztatása
9. §. Kemejmegyének Heveshez kapcsolt része s annak területe és határai.
10. §. Kis-Heves.
11. §. Kis-Szolnok.
12. §. Botka Tivadar elmélete vagy véleménye megyénk .alakulásáról.
13. §. A várispánság és a megye.
14. §. Iróink vélekedései s várispánságról és a megyékről.
15. §. A megyék és várispánságok régi okleveles elnevezései s ezeknek etymologiai jelentései.
A mik megyét vagy megyeiséget jelentenek. a) Provincia b) Parochia, Paroecia. c) Mega d) Praedium. e) Judices Nobilium f) Judices provinciae.
A várispánságot jelentő vagy föltételező elnevezések. g) Castrum, de Castro, Jobagiones Castri, Castrenses terra Castri. h) Comitatus. i) Comes castri. j) Comes curialis. k) Civitas vagy comes civitatis vagy civium. l) Mega civitatis. m) Pagus,
16. §. Felvilágositás azoknak az eltérések- és nehézségeknek, melyek a megyék és vár-ispánságok elnevezésében eléjönnek.
17. §. A megyék régi elnevezésének fenmaradt emlékezetei.
18. §. A várispán hivatalának jogköre.
19. §. Észrevételek az ellenkező véleményekre.
20. §. Heves mint megye és mint várispánság.
21. §. Az újvári várispánság keletkezése és jelentősége.
22. §: Az ujvári várispánságnak hevesi birtokai.1-70 lap.
MÁSODIK FEJEZET.
1. §. A Jászság keletkezése.
2. §. A Jászok eredete és ide telepitése.
3. §. Eltérő és ingadozó vélemények.
4. §. Észrevételek az eltérő véleményekre.
5. §. A jász név eredete és jelentése s a jászok többi elnevezései.
6. §. Régi földrajzi illetékessége a jászok földjének.
7. §. A jász kerület alakulása s önállósága70-85 lap.
HARMADIK FEJEZET.
1. §. Az ország felosztása az Árpádházi királyok alatt, megyénk hovatartozása.
2. §. Hevesnek a vezérek alatt állott országrészhez való tartozása.
3. §. Heves és Mátra-Ujvár egyesülése.
4. §. E két megye egyesülése, és különösen ezen egyesülés kora ellen felhozott ellenvetések és kételyek felvilágosítása.85-86 lap.
NEGYEDIK FEJEZET.
Hevesmegye tulajdonképeni története.
1. §. E megye történetének egyes részletei és kiegészítő adatai
2. §. Megyénk folyóvizei és helységei, melyek már névtelen Jegyzőnk munkájában meg vannak említve.
3. §. Kemej vidéke. Abád és Tomaj hely- és nemzetségi nevek.
4. §. Az egri püspökség alapítása megyénknek ez által nyert jelentősége.
5. §. Aba Samu.
6. §. Franczia telepek az egri völgyben.
7. §. Szt. László király.
8. §. II. István király betegsége és halála Egerben.
9. §. IV. Béla király. Kemejnek feloszlása, s Egernek a tatárok általi pusztítása.
10. §. V. István mint vezér és király. Hajóhalom és Heves.
11. §. IV. László királynak az egri püspökkel támadt viszály s az egri völgynek ezt követő válsága.
12. §. Ludányi Tamás egri püspök és Debrőy István hevesmegyei előkelő úr szereplése Zsigmond király alatt.
13. §. Ludányi Tamás további magatartása és Lengyelországi vonulása.
14. §. Ludányi Tamás további viszontagsága és későbbi püspöksége.
15. §. Rozgonyi Péter, s az egervári kis prépostság alapitása.
16. §. A csehek egri támadása vagy merénylete Ulászló uralkodása alatt 1442-ben.
17. §. Héderváry László egri püspök s az egri várőrségnek 1451-iki dicséretes magaviselete.
18. §. Pata vára, annak ostroma és Mátyás király által eszközölt bevétele.
19. §. Mátyás királynak többszöri megjelenése Egerben.
20. §. Dóczy Orbán egri püspöksége és nagy befolyása valamint az ország, ugy megyénk ügyeire is.
21. §. Megyénk válságai vagy viszontagságai II. Ulászló király uralkodása alatt.
22. §. Az egri püspöki széknek Hypolit halálával történt megüresedése s a püspöki javak könnyelmű pazarlása.96-149 lap.
ÖTÖDIK FEJEZET
Megyénk régi közigazgatása és igazságszolgáltatása
1. §. Megyénknek a régi várispánságok és megyék rendszere szerinti felosztása
2. §. Az egri püspökök hevesmegyei főispánsága
3. §. Régi bünvádi eljárás és igazságszolgáltatás, mely egykor megyénkben is divott
4. §. A váradi Regestrumnak vagy Jegyzőkönyvnek megyénkre vonatkozó pontjai
5. §. Megyénk régi területének és joghatóságának átalakulása.
6. §. Megyénknek a nádorok által tartott gyülései s itélőszékei
7. §. Megyénk régi fő- és alispánjai.149-166 lap.
MÁSODIK RÉSZ
ELSŐ FEJEZET
Megyénk régi nemzetségei és helységei s azokra vonatkozó okleveleink.
1. §. Régi helységeink a pápai tized rovata szerint
2. §. Aba nemzetsége s annak ágai.
3. §. Patha nemzetsége.
4. §. Rhédey vagy Rédey nemzetség
5. §. Kompolthy nemzetség
6. §. Csobánka nemzetsége
7. §. Solmosyak nemzetsége.
8. §. Bodonyi nemzetség. Az Abanemzetség ágait és birtokait említő oklevél.
9. §. Az egri káptalannak határjárásról szóló bizonyitványa.
10. §. Az Abanemzetségbeli Demeter adománya neje részére. A Rédeyekre vonatkozó oklevelek.
11. §. Rédey Jakab, Dezső fia panaszt emelt Károly király előtt a patai lakosok ellen.
12. §. Petőcs nemzetség és Jobbágy és Szurdok-Püspöki helységek.
13. §. A Rédeyek panaszt tesznek Zsigmond király előtt Kudlarner szondai várnagy ellen.
14. §. Rédey János, Mikocza fia panasza Zsigmond királyhoz.
15. §. Verpelét Kantor Bálint Hevesmegye alispánjának és Apczy Mihály szolgabirónak jelentése a Rédeyek között folyt pörben a választott birák által eszközölt békéltetésről.
16. §. Bátory István országbiró bizonyitványa.
17. §. Palócz László országbiró előtt Rédey Mátyás, Demeter fia panasztétele.
18. §. Az egri káptalan jelentése Mátyás királynak .
19. §. Rédey Rózsa és fiai István és János panaszukat adják elő Mátyás királynak.
20. §. Az egri káptalan bizonyitványa.
21. §. Palócz László országbiró jelentése.
22. §. Mátyás király. Rédey Dózsa és az ő fiainak, János, Sándor és Miklósnak esedezése és panasza.
23. §. Mátyás király Rédey Bertalan- és Miklósnak, János fiainak, hű szolgálataik megjutalmazása.
24. §. Heves mellett Ország Mihály nádor bizonyitványa.
25. §. Mátyás király Ország Mihály nádornak és Korothnay János nádori jegyzőnek okmánya.
26. §. Hevesen Ország Mihály nádor okmánya.
27. §. Budán Ország Mihály nádor okmánya
28. §. Megyery László és Farmosy Bálint hevesmegyei alispánok bizonyitványai
29. §. Mátyás király Rédey János erdélyi alvajdájának adománya
30. §. Ország Mihály nádor az egri káptalanhoz intézett megkeresése
31. §. Boldizsár panasza az egri káptalan ellen
32. §. Az egri káptalan bizonyitvanya
33. §. Rédey Miklós az ő nejének Zsófiának és gyermekeinek László és Annának nevében a budai káptalan előtt tiltakozása
34. §. Daróczy Tamás hevesmegyei alispán bizonyitványa
35. §. Verpelét Daróczy Tamás hevesmegyei alispán okmánya.
36. §. Byk János hevesmegyei alispán jelentése Rédey Mikocza Miklós ügyében
37. §. Palócz László országbiró itélete.
38. §. Az egri káptalan bizonyitványa.
39. §. Az egri káptalan jelentése Ország Mihály nádornak.
40. §. Az egri káptalan jelentése Ország Mihály nádornak.
41. §. Bük János hevesmegyei alispán jelentése a Rédeyek között folyt pör felől.
42. §. Az egri káptalan bizonyitványa.
43. Werebélyi Simon és Szőllősy György megyei alispánok bizonyitványai.
44. §. Az egri káptalan okmánya.
45. §. Béllyeni, Gál és Szóláty Balázs megyei alispánok bizonyitványai.
46. §. Belyéni Albert a kir. személynök jegyzöje és Hevesmegye alispánjának okmányai.
47. §. Vass László külső-szolnoki alispán, Istvánffy István és Veres Miklós szolgabirák bizonyitványai.
48. §. Nagy-Rédey Mátyás pört kezdett Orsolya asszony ellen.
49. §. Lajos király emlékéről.298-323 lap.