ELŐSZÓ

ELSŐ RÉSZ.
Egervára visszavételétől II. Rákóczy Ferencz fejedelem koráig. 1687-1703.

ELSŐ FEJEZET.
I. Egervára visszavételével a török uralom vége Heves és K. Szolnok vármegyék területén. Tököly visszavonulása, neje Zrinyi Ilona feladja Munkácsvárát. 1688.
II. Tököly ujabb szereplése, hiveinek sikertelen mozgalma, nejét kiváltja, Várad meghóditása; a karloviczi török békével Tököly Nikomediába belebbeztetik.
III. A békés korszak kezdete Heves és K. Szolnok vármegyékben. A visszatelepülés. A megyei közgyülések Gyöngyösön, Pásztón, Patán tartatnak.

1-5 lap.

MÁSODIK FEJEZET.
I. Eger visszavétele után a város területe, mint uj szerzemény kincstéri birtokba vétetik.
II. A kincstári tulajdonba vett Egervárosa házainak és telkeinek áruba bocsátása. A görögök házvételei.
III. A házak összeirása, becsértékének megállapitása.
IV. Az 1692-iki házösszeirás. A város utczái, házai, török mecsetjei.
V. Az első telepesek, magyarok, németek, ráczok, uj-keresztények (törökök) névsora.
VI. Az egri püspök és káptalan bevonulása a városba, és telkek foglalása.
VII. Az első telepités átnézete.
VIII. A város első birája és előljárói. Az előljárók választása.
IX. Egervárosa mint szabad királyi város. E kiváltság története. Ugy a vármegyének, mint Fenessy püspök és az egri káptalannak tiltakozása az egri kiváltságok ellen.
X. Az egri szabad kir. városi kiváltság vége 1694-ben. Leopold leirata ez ügyben. Egyezmény a város, püspök és a káptalan között 1695-ben
XI. A város egyezményes állása. Az ügymenet a városban. Az itt maradt törökök.

5-23 lap.

HARMADIK FEJEZET.
I. A vármegyei jurisdictio visszaállitása Egervárosa felett. Heves és Borsodmegyék igénye. A hadi adó kiváltságos kezelése a város által.
II. A városra 8 porta állapitatik meg, és ekképen vettetik ki hadi adója. A városra eső hadi adó részletes kivetési módja a lakosok között. A város lélekszáma és gazdasági viszonya a 18-ik századig.
III. Eger közmüvelődése és iskolák megállapítása.
IV. Nógrádmegye pöre Hatvan hová tartozandósága felett.

23-27 lap.

NEGYEDIK FEJEZET.
I. A vármegye visszatelepitésének nehéz munkája, az aldunai harczok folytán. Buttler János egri várparancsnok.
II. Az aldunai havasokhoz vonuló katonaság hadi sarczolása és visszaélése a vármegyében és ezen visszaélés ügyében összehivott kassai tanácskozmány. Aspermont gróf katonai utasitása a visszaélések fékezésére.
III. A vármegye tényleges állapota Eger visszavétele után.
IV. A megyei főbiztosi tisztség szervezése, a hadi szolgálmányok kezelésére. A teherviselés megosztásának életbeléptetése tehetőség szerint, a megye kebelében porták helyett, vagy is átmenet a telek adózástól a jövedelmi adózáshoz 1692. évben.
V. A tehetőség, vagyis a jövedelmi adórendszerének előirása.
VI. Ezen adózási rendszer tényleges eredménye.
VII. A megye jobbágyállományának gazdasági és népesedési állapota 1693-ban.
VIII. A nemesi birtok-állomány összeirása, tehetőség szerint

27-36 lap.

ÖTÖDIK FEJEZET.
I. Az adó-alap módositása, érték helyett a természetbeni tehetőség szerint 1694. A dika megállapitása.
II. A hadi szolgálmányok természetbeni kiállitása. Katonai portio, gyalog és lovas portio.
III. Az 1667-iki országgyülés után a bécsi reactio növekedő hatalma. Kolonics rendszere.
IV. A vármegyék mozgalma az önkényes hadi adó ellen. A 13 vármegye tanácskozása Kassán. 1695. Bercsényi Miklós küldetése a királyhoz a sérelmek ellen. Jelentése eljárásáról.

36-42 lap.

HATODIK FEJEZET.
I. Az adófelosztása ügyében 1696-ban Pozsonyban összehivott országos tanácskozmány.
II. A nádor véleménye a 13 vármegye panaszára.
III. A megállapodások a porták ujra számolására. Az uj számolás szerint a megyére eső adóösszeg.
IV. Az összeirt porták mennyisége az egész országban.
V. A porták összeirásának módja a vármegyében.

42-44 lap.

HETEDIK FEJEZET.
I. A kerületi adóbizottságok szervezése az országban 1698-ban. A fogyasztási adó behozatala ujból. A négy millió adó repartiálása, e czélból a Bécsbe hivott országos tanácskozmány.
II. A bécsi tanácskozmányra küldött megyei követek. Ezek véleményes előterjesztése a kérdésekre
III. A hosszas tanácskozmány eredménye.
IV. A papság és birtokos nemesség összeirása a vármegyében 1699.
V. A felekezeti és birtokviszonyok állása ez időben.
VI. A pásztói apátság birtokügye

44-59 lap.

NYOLCZADIK FEJEZET.
I. A török adó kérdése Hevesvármegyében, mint a töröknek is hódolt területen, Eger visszavétele után. A vármegyék előterjesztései ez ügyben.
II. A török jog az "uj szerzeményi joggal" egybeolvasztva, mint hóditott területen, a fegyverjog czimén kényuralmi intézkedések forrásául alapittatik meg. Kolonics rendszere ez alapon Magyarország egységesitésére az osztrák tartományokkal.
III. Felhivás a vármegyében, hogy birtokjogát mint uj szerzeményi területen, mindenki igazolja záros idő alatt. A megye remonstratiója ez ellen.
IV. A fegyverjog czimen a vármegyére rótt váltság összeg 1703-ban. A vármegye kölcsöne a váltság fedezésére.
V. A Kolonics-féle egységesitő rendszer szülte elégedetlenség.
VI. A zemplénmegyei néplázadás 1597-ben.
VII. Rákóczy Ferencz nősülése és időzése Hevesmegyében 1695. Tapasztalatai. XIV. Lajos franczia királylyal titkos érintkezése. Elfogatása, Lengyelországba menekül.

59-68 lap.

KILENCZEDIK FEJEZET.
I. Hevesvármegye közigazgatása és törvénykezése a 17-ik század végén. Tisztujitások. Fenessy és Telekessy püspök-főispánok Hevesmegyében. Az első megyei közgyülés Egerben a város visszavétele után. 1700.
II. A visszatelepités és ujjáalkotás mozzanatai a vármegyében. Az 1697-iki dikális összeirás eredményei.
III. A vármegye népesedési és közgazdasági viszonya a 17-ik század végén. Összehasonlitás az előbbi két századdal. A mezőgazdaság és állat-állomány ugyan-ekkor.
IV. Az áru-viszonyok.
V. A használatban volt pénzek értéke.

68-76 lap.

MÁSODIK RÉSZ.
II. Rákóczy Ferencz fejedelem és Telekessy püspök és föispán korszaka, 1703-1710.

TIZEDIK FEJEZET.
I. A spanyol örökösödési háboru kitörése. Az ország izgatott hangulata.
II. A kormány pénzszerzési rendszere. A jász-kunok zálogba tétetnek a német lovagrendnél. A vármegye tiltakozása ez ellen. Törvényszéki eljárás.
III. A német lovagrend egyezkedése a vármegyével a porták széjjelosztására. A jász-kun viszonyok szabályozása.

76-80 lap.

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
I. Leopold segélyt sürgető leirata a kitört háboru folytán 1702.
II. Rákóczy Ferencz Lengyel-országból magyar földre vonul. A reá váró felkelők csatlakozása.
III. Hevesmegye intézkedései Rákóczy betörése idejében 1703. Szolnok Rákóczyék kezébe esik.
IV. A hivatalos vármegye Telekessy püspök-főispánnal élén Egerben várják a mozgalom fejlődését.

80-84 lap.

TIZENKETTEDIK FEJEZET.
I. Hevesvármegye felkelési mozgalma Gyöngyösön Almásy János vezetése alatt.
II. A Gyöngyösön rendszerezett megyei felkelő sereg Eger alá vonul, Eger ostromára.
III. A felkelő sereg Andornakon felhivja az egrieket a vár megadására. A felkelő nemesség és Telekessy között lefolyt üzenet-váltás.
IV. Bercsényi megérkezése Andornakra; a város népe Telekessy püspökkel élén megadja magát, az őrség a várba vonul további védelemre. Telekessy püspök Cserépvárába vonul.
V. A város felgyujtatik. Az ostromlók siker nélkül vivják a várat.

84-92 lap.

TIZENHARMADIK FEJEZET.
I. Eger ostromát 1704. tavaszával Rákóczy maga vezeti.
II. Leopold utasitására Széchényi kalocsai érsek egyezkedési ajánlatát Gyöngyösön tárgyalják. A gyöngyösi tanácskozmány és annak sikertelensége.
III. Rákóczy Gyöngyösről Eger alá tér vissza az ostrom folytatására, hol fogadja Forgách Simon tábornok hódolatát.
IV. Forgách átveszi a vár ostromát. Eger kapitulál bizonyos feltételek alatt.
V. A Dunántuli hadviselés 1704. év folyamán. A vármegye hadi segélye Rákóczy támogatására.
VI. Ujabb egyezkedési kisérletek Leopold király megbizottjával Gyöngyösön 1704. év őszén. A második gyöngyösi tanácskozmány. Az evang. vallásuak nyugtalankodása.
VII. Eger-vára végleges átadása 1704. decz. hóban. A kivonuló német és rácz őrség lefegyvereztetése Kaal-ban. Zinzendorf Kassára vitetik.
VIII. Rákóczy intézkedései állandó haderő előállitására. A nemesi felkelés zsoldos csapatokkal helyettesitetik.
IX. A megyei zsoldos lovasság kiállitása.

92-100 lap.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Rákóczy Egerbe vonulása 1705. febr. hóban. Itt időzése és Széchényi érsekkel folytatott tanácskozása a béke érdekében. Hevesvármegye nyilatkozata ez ügyben.
II. Leopold halála után utóda József folytatja a béke-egyezkedést. Rákóczy hiveit országos gyülésre hivja össze Rákos mezejére. Majd Széchény jelöltetik ki a gyülés helyéül. 1705.
III. A széchényi országgyülés. A rendek az itt szövetkezett statusok élére vezérlő fejedelmül Rákóczyt kiáltják ki. A hozott végzések.
IV. A vármegyei nemesség esküt tesz a confederatióra. A széchényi határozatok végrehajtása a vármegyében.
V. A szövetségi tanács gyülése Miskolczon 1706.
VI. Rákóczy időzése Egerben 1706. A békekisérlet ujabb kudarcza. A bécsi kormány erőteljes támadásának sikere Rákóczy ellen. Rabutin Szolnokot megveszi. Majd Egervárát rohanja meg, de siker nélkül.

100-105 lap

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
I. Az ónodi országgyülés 1707. A függetlenségi nyilatkozat. Megyei intézkedések az ónodi gyülésből folyólag.
II. A kassai tanácskozmány az adók kivetésére. A vármegyei dikáknak a megyei jegyző által hibásan történt előterjesztése folytán, a megyei közgyülés felelősségre vonja a jegyzőt, hivatalától elmozditja és börtönre veti.
III. Az ónodi függetlenségi nyilatkozat folytán, József Pozsonyba hivja össze hiveit 1708.
IV. Rákóczy ugyanekkor Egerbe hivja össze a confederált statusok gyülését. A pénzértékek szabályozása e tanácskozmányon. A dikák ujabb meghatározása.
V. Csajághi ezredes viszálya Gyöngyösön.

105-114 lap.

TIZENHATODIK FEJEZET.
I. Rákóczy Ferencz politikai és hadszerelési műveletei Egerben 1708. nyarán. Eger védelmi rendszere.
II. A tályai illetőleg pataki conventus. A pataki tanácskozmány hadszerelési határozatai. Hevesvármegye toborzó kapitányául Orczy István választatik. Bercsényi utasitásai ez irányban.
III. A pataki tanácskozmány rendelete folytán a megyei nemesség összeiratik.
IV. A királyiak által helyeikről elüzött menekülők élelmezésére szolgáló határozatok.

114-119 lap.

TIZENHETEDIK FEJEZET.
I. A pestis kiütése Hevesmegyében. A vármegyei gyűlések mezőkön tartattak. A pusztitó vész hatása Rákóczy ügyére.
II. Rákóczy diplomatiai működése. Hevesmegyének erőfeszitései a hadi szükségletek kiállitására.
III. Rákóczy felhivása az adó fizetésére 1710. folyamán. A megye kölcsöne Rákóczynak. Rákóczy elismervénye erről.
IV. Eger és Szolnok várak sürgős szerelése. Rákóczy alatt a megye utolsó közgyülése.
V. Rákóczy utolsó időzése Egerben 1710. april hóban. Itteni élelmezése. Utolsó levele a megyéhez.
VI. A királyiak Szolnok és Eger várát elfoglalják.

119-127 lap.

TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Hevesmegye meghódolása a királyiak előtt 1710. év október havában. Tisztujitás Egerben. Az adók összeirása.
II. Telekessy püspöki és főispáni tisztétől felfüggesztetik. Szerepe a Rákóczy-korszakban. Megidéztetése 1709-ben. Annak eleget nem tevén, püspöki tisztétől felfüggesztetett. Válasza erre.
III. Eger kapitulatiója után Telekessy főispáni tisztétől ismét felfüggesztetik s Csáky Imre helyeztetik a püspöki és főispáni székbe. Protestatiója ez ellen.
IV. A vármegye felirata Telekessy mellett. Telekessy maga is felterjesztést tesz. A pápa feloldja a primás itéletét, Telekessy püspöki és főispáni székébe visszahelyeztetik Majd nyugalomba vonul, segéd-püspök-társává Erdődy Gábor neveztetett ki. Ugyanakkor tisztujitó székek tartatnak. Telekessy utolsó főispáni működése és halála 1717-ben.
V. Telekessy püspök politikai és közmüvelődési tényeinek ismertetése. Papnevelő intézetet alapit.
VI. Telekessy müködése az egri jezsuita gymnázium érdekében.
VII. Az egri gymnázium tanitási rendszere.

127-139 lap.

TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
I. Törvénykezési ügymenet Rákóczy alatt. Birtok-adományozásai. Telekessy püspök ellenmondása a papi tizedre vonatkozó rendelet ellen.
II. Rákóczy rendelete, hogy a megyei törvénykezés folytattassék. A pásztói cziszterczi apátság birtoka feletti per.
III. Megyei törvénykezési statutum. Almásy János özvegyének és a gyöngyösi jezsuitáknak birtokigényei. Az Ivády-család protestatiója Ivágy puszta miatt. A Nyáry-család és Vay Ádám közötti per Sirokvára, Nána és egyéb falvak felett.
IV. Fenyitő ügyek. Boszorkányper 1705-ben.
V. Boszorkányperek 1711, 1712, 1713-ban.

139-150 lap.

HARMADIK RÉSZ.
III. Károly király trónraléptétől József császár haláláig, Gróf Erdődy, gróf Barkóczy és gróf Eszterházy püspökök és főispánok kora, 1711-1790.

HUSZADIK FEJEZET.
I. Rákóczy diplomatiai működése. A szatmári béke megköttetik 1711-ben. József király halála.
II. A szatmári békepontok kihirdetése.
III. Károly király trónralépte.
IV. A reactio és a neo-acquistica jogczim feléledése megyénkben. A megye küzdelme az ellen. A jus armorum czim alatt a megyére kivetett váltság-összeg beszedetik.
V. Gróf Károlyi Sándor levele a megyéhez, melyben közvetitőnek ajánlja magát a reactió ellen.
VI. Az országgyülés összehivatik 1712. évben. A vármegyei követek választása. A pestis miatti intézkedés. Az országgyülés 1714 évben folytattatik.
VII. Az országgyülés befejezése 1715-ben. A Rákóczy-javak a megyében. A Jász-Kunok kiváltása. Intézkedés az adóügyben.

150-159 lap.

HUSZONEGYEDIK FEJEZET.
I. A porták ujból való számitásának terve, és az erre vonatkozó összeirási utasitás.
II. Az összeirási tervezet hasznavehetetlensége. Az adók a régi gyakorlat szerint vettetnek ki. A dikák részletezése 1715-ben.
III. Andornak feletti viszály. Egervárosa külön adózási viszonyának rendezése, Heves- és Borsodmegyék között. A városi adózási rendszer

159-167 lap.

HUSZONKETTEDIK FEJEZET.
I. III. Károly király háborúja és annak befejezése. Rákóczy Ferencz szerepe a török háboruban.
II. Az országgyülés összehivásának halasztása. Az adókivetés rendszerének folytonossága. A dohány-termelés. A parádi officina.
III. A birtokos nemesség baja a birtokok aprózódása folytán.
IV. A trónörökösödés rendje, az ugynevezett pragmatika sanctio kérdése és az országgyülés összehivása 1722-ben.
V. Az országgyülés érdemleges intézkedése, főleg az adó-ügyben. A feloszlatott Polgár portája Hevesmegyére rovatott.
VI. A vármegyei vagy házi porták rendszerezése.
VII. III. Károly király a porták számolására szükséges uj összeirást elrendeli.
VIII. Az 1728-iki országgyülés. Az erre szóló követi utasitás.
IX. Az országgyülésről szóló követi jelentés. Az adóügyben a rendek meg nem egyezvén, ismét a király állapitja meg az adót. A vármegye házi adója.

165-178 lap.

HUSZONHARMADIK FEJEZET.
I. A vármegye politikai helyzete gróf Erdődy püspök-főispán idejében.
II. Az 1715-ik évi tisztujitás és a tisztifizetések szabályozása.
III. Az 1718-iki tisztujitás.
IV. A közgazdasági élet fejlődése a Rákóczy-korszak után. Hidak épitése. A cseléd-ügy szabályozása.
V. Az 1722-iki árszabályzat.
VI. A czéhek alakulása és szabályai.
VII. A községi élet fejlődése.
VIII. A papi tized rendezése. Egyezség a püspök és a vármegye között.

178-191 lap.

HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.
I. Gróf Erdődy püspök működése a vallás terén. A kath. vallás uralkodó vallássá tétele.
II. Az evang. felekezet elleni rendeletek. A roffi, turi, füredi stb. evang. templomok elleni intézkedés.
III. Az evang. vallásgyakorlatot szabályozó rendelet. A gyöngyösi evang. felekezetü czéhek vitás esete.
IV. A kath. egyházak és templomok alapitását sürgetö rendelet. Az acatholizálás elleni parancs. A községbeli egyházak és templomok állapotáról szóló községenkénti kimutatás, a lelkészi, kántor-tanitói illetékek részletes felsorolásával.
V. A zsidók összeiratását rendelő parancs 1727.
VI. Az egri és gyöngyösi ráczok.
VII. Az ünnepeket szabályozó rendelet 1733-ban.

191-209 lap.

HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.
I. A békési mozgalom eredete 1735-ben. Rákóczy Ferencz halála Rodostóban.
II. Szegedinecz másképen Peró rácz kapitány fellépte. A turi zenebona. A szentandrási biró szereplése.
III. Hevesvármegye felkelése a lázadók ellen. B. Orczy István felkelő kapitány felhivása. A mozgalom elfojtása.
IV. A lázongók elleni itélet, és kivégeztetésök.
V. Rákóczy József szerepe 1738-iki török háboruban.
VI. A pestis pusztitása és az ellen tett intézkedések.

209-216 lap

HUSZONHATODIK FEJEZET.
I. Károly király halála. Mária Therésia trónra lépte. Az országgyülés összehivatik 1741. Követi utasitás, és annak szelleme.
II. Az országgyülés intézkedése a királyné megtámadott trónja védelmére. Gyalogok kiállitása porták arányában. Annak szervezete. A kiállitott sereg magyar gyalogságnak neveztetik el.
III. A nemesi felkelés szervezése.
IV. A portális lovasság részletezése a földesurak között. Egy lovas kiállitási költsége.
V. A személyes felkelés rendszere.
VI. A királyné kéri a kiállitott erőnek további hadba tartását.
VII. A háboru további folyama és hadi segély.

216-230 lap.

HUSZONHATODIK FEJEZET.
I. Mária Therézia kormányzati politikája. A megyei jogkör megbénitása. Tisztujitások nem tartatnak. Erdődy püspök-főispán halála.
II. gróf Barkóczy Ferencz püspök-főispáni beiktatása. Tisztujitó-szék 1746-ban.
III. Az 1750-ik évi tisztujitás.
IV. Az 1751-ki országgyülésre követválasztás és követi utasitás készitése. Annak szelleme.
V. A vármegye közigazgatási élete. aratók bére. A dohánytermelés. A pipa-adó. A káros állatok pusztitása. A czigányok rendszabályozása. A czigány-zene.
VI. A telepedés és a népesség fejlődése. A nemesség és jobbágy szaporodása. A települők nemességi viszonyai.
VII. A kereskedés közvetitői a görögök és ráczok telepedése Egerben és Gyöngyösön. Vallási viszályuk a század folyamán.

230-243 lap.

HUSZONHETEDIK FEJEZET.
I. A közviszonyokra vonatkozó kormánypolitika hatása. Összeütközések földesurak jobbágyok között. Az egriek viszálya Barkóczy püspökkel. Pótegyezmény a város és földesurak között.
II. A vallásügyi rendeletek hatása. Polgári Mihály turi praedikator elfogatása, a vizsgálat. Elszökése. Nánásy András és az evang. felekezetüek elleni vizsgálat Gyöngyösön.
III. A mezőtur-vásárhelyi kurucz felkelés. Törő Pál és társai lázadási pere. 1753.
IV. A Rákóczy-emlék utolsó tünete Mezőtur vidékén.

243-254 lap.

HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.
I. A béke-éveinek vége, uj háboru Mária Therézia és Fridrik porosz király között. A nemzet ujabb áldozatra szólitatik 1755-ben.
II. A hadviselés kedvezőtlen folyása. Barkóczy püspök személyes áldozathozatalra sürgeti a rendeket. A vármegye 1370 főből álló sereget állit ki.
III. A nemesség pénzáldozatra sürgettetik. A vármegye 30000 frt adományt küld fel 1758.
IV. A 10 milliós államkölcsön felvétele és. a megyék hozzájárulása 1762. A háboru vége. Ugyancsak akkor gróf Bercsényi László franczia tábornok, Bercsényi Miklós fiának amnestiálása.
V. A vármegye székházának épitése Egerben 1756. Tisztujitó-szék.
VI. Közmüvelődési intézmények. Az egri jogakademia alapitása 1740-ben. Az egri nyomda alapitása 1760-ban.

254-262 lap.

HUSZONKILENCZEDIK FEJEZET.
I. Gróf Barkóczy Ferencz primássá és esztergomi érsekké, egri püspökké és főispán gróf Eszterházy Károly neveztetik ki. Főispáni beiktatása 1761-ben.
II. 1764-iki pozsonyi országgyülésre követválasztás. Az utasitás szelleme és közjogi aggályai. Az országgyülés gyorsan feloszlattatik.
III. Az eloszlatott országgyülés után Mária Therézia önkényes kormányzati rendszerének fejlesztése a közigazgatás, közgazdaság, vallás és tanügy terén. A magyar király "apostoli" jelzőjének felélesztése és a legföbb kegyuri jog gyakorlása. A jezsuiták eltörlése 1773-ban s az iskolák kérdése. Az egri gymnasium a ciszterczieknek adatik 1778-ban.
IV. A pásztói ciszterczi apátság birtokügye; feloszlatásuk 1784-ben. Visszahelyezésök 1802-ben. Az egri gymnasium és lyceum máig.
V. Az urbéri viszonyok rendezése. 1770. Brunczvik Antal kir. biztos működése az urbéri rendezésnél. A földek és urbéri szolgáltatások osztályozása. A peres eljárás szabályozása.
VI. Az uj adórendszer a vármegyében. 1773.
VII. Tisztujitások gróf Eszterházy idejében

262-279 lap.

HARMINCZADIK FEJEZET.
I. Mária Therézia utolsó háborúja és halála. József trónörökös trónralépte 1780. Ezt tudató leirata a megyékhez.
II. Izgatott politikai élet a megyében 1782. A türelmi patens tárgyalása. Eszterházy püspök nyilatkozata. Felirat ez ellen.
III. A türelmi pátens értelmét magyarázó leiratok. A vármegye intézkedései. A kanonika visitatiok 1782-ben. Eszterházy főispán és a türelmi patens az 1782. aug. 31. közgyülésen
IV. A türelmi patens következményei a vármegyében. A gyöngyösi helv. vallásuak, ugy az egri és gyöngyösi g. n. egyesültek templomépitési mozgalmai
V. A német nyelv behozatala az országba. Felirat az ellen.
VI. A népszámlálásra vonatkozó rendelet. Felirat az ellen.
VII. Az iskolai tandijat megállapitó rendelet. Felirat az ellen.
VIII. Tisztujitó-szék József kora alatt 1784-ben

279-291 lap.

HARMINCZEGYEDIK FEJEZET.
I. Eszterházy püspök-főispáni müködése megszünik. Az uj közigazgatási intézmény Pest, Nógrád, Borsod, Fehér és Hevesmegyékből álló kerület élére Majláth József administratorrá neveztetik ki. Ez ellen felirat.
II. Az uj tiszti utasitás.
III. A megyei intézmény eltörlése 1786. A közigazgatás a törvénykezéstől elválasztatik. A közigazgatásban a német kezelési rendszer megállapitatik. Fay Bertalan alispánná neveztetik ki.
IV. A törvénykezést ujonnan szervezi a hétszemélyes tábla.
V. Szepesi Soma törvényszéki elnökké neveztetik ki. Az uj törvényszék berendezése.
VI. A közigazgatás vezetésére kinevezettek névsora. Majláth helyébe administratorrá Almásy Pál neveztetett ki 1787-ben. A föld felmérése. Telekkönyvek behozatala. A káptalani hiteles hely megszüntetés
VII. A török háboru kezdete. A nemzet áldozatkészségre sürgettetik. A megye megtagadja az ujonczozást. József belátja rendszerének hibás voltát. Országgyülés egybehivását igéri. Hirtelen halála 1790.
VIII. Egervára strategiai fontossága megszünik. A püspöknek eladatik 1783.
IX. Eger város királyi várossá emelésének terve József alatt

291-303 lap.

NEGYEDIK RÉSZ.
A nemzet ébredésének s átalakulásának kora. Az ujkor 1790-1867.

HARMINCZKETTEDIK FEJEZET.
I. József császár visszaállitja a magyar alkotmányt. A nemzeti ellenállás diadala. Almásy Pál administrator meghagyja Fáy alispánnak, hogy a vármegye közgyülését 1790. márcz. 3-ára hivja össze. Ezen gróf Eszterházy főispán elnököl. Almásy Pál administratori tisztéről lemond. "A hevesi alsó biróság" is tudatja lemondását.
II. A márcz. 3-iki közgyülés. Gróf Eszterházy püspök nagy ünnepiességgel foglalja el főispáni székét. Fáy alispán és a tisztikar beadja lemondását. A tisztujitásig megmarasztatnak.
III. A régi állapotba való visszahelyezés. Az országgyülés összehivásának sürgetése József halála után, Leopold trónutódnál.
IV. A tisztujitó-szék april 12-én. A jun. 6-án Budára hirdetett országgyülés meghivója. Követválasztás és utasitás készitése. Felirat Leopoldhoz uj-örökösödési törvény készitését hangoztatva.
V. A követutasitás pontjai. Követi jelentések az országgyülés folyamáról.
VI. Leopold hirtelen halála. Ferencz trónörökös, és az 1792-iki koronázó országgyülésre szóló követutasitás.
VII. A franczia háboru elleni hadisegély. Önkénytesek toborzása. Az 1796-iki országgyülés követutasitásai.
VIII. A nemesi felkelés szervezése megyénkben 1797-ben és 1800-ban.
IX. Eszterházy püspök és főispán utolsó tisztujitó-széke 1796-ban. Halála 1799-ben.
X. Eszterházy halála után az egri püspökség felosztása.

303-321 lap.

HARMINCZHARMADIK FEJEZET.
I. Fáy Bertalan administratorsága 1800. évben. Tisztujitás. Követutasitás, és ebben a hanyatló közszellem. 1802.
II. A váltópénz értékének leszállitása és ebből származó nagy izgalom.
III. Fuchs Ferencz egri érsekké és főispánná neveztetett ki. Az egri görög-oláhok viszálya.
IV. Névszerinti szavazás a tisztujitásoknál.
V. Az 1805-iki országgyülésre követválasztás.
VI. A franczia háboru fenyegető állása. Bécset megszállják a francziák, Pozsony alá jönnek. A vármegye intézkedése a franczia invasió esetére.
VII. Ujonczok kiállitása. A felkelés szervezése. A béke megkötése Pozsonyban.
VIII. A pénzügyi zavarok következménye. Az 1807-iki országgyülés. Az erre szóló utasitás. A nemesség rendkivüli hadisegélye, az országgyülés folyamán. Eger külön portáinak megszüntetése. A követek napidijának megszabása.
IX. A muszka átvonuló sereg élelmezésének költsége

321-334 lap.

HARMINCZNEGYEDIK FEJEZET.
I. Fusch érsek halálával báró Fischer István neveztetik ki 1807. Ennek főispáni székébe iktatása.
II. A honvédelem kérdése az 1808-iki országgyülésen. Követi jelentés erről. Aláirás köröztetése a Ludovica akademiára és nemz. muzeumra.
III. Ambruzs Károly fhgprimás egri utja az önkénytes hadi adományok tárgyában.
IV. Az 1809-iki franczia háború. A nemesi felkelés foganatositatik. A francziák megszállják Bécset; majd Győrig és Pápáig hatolnak az országba. A vármegye rendkivüli intézkedése.
V. A franczia invasio tünetei. Hevesmegye közmunkásai Komárom erősitéséhez rendeltetnek. A megyei felkelők a győri csatában és Komárom alatt. Orczy Lörincz és Almásy kapitányok jelentése a győri csatáról. A béke megköttetik.

334-343 lap.

HARMINCZÖTÖDIK FEJEZET.
I. Az 1809-iki béke után történt pénzügyi művelet hatása. A bankópénz devalvátiója ötöd-értékre 1811. A megye felirata ez ellen.
II. Királyi megrovó válasz a megye intézkedésére, hogy a bankó devalvatióját a magánforgalomra nem terjeszti ki. A megye az országgyülés összehivását sürgeti.
III. Az országgyülés összehivatik. A pénzügyi művelet ellen, utasitás megyénkben. A sérelmek első sorba helyeztetnek. Éles ellenzéki szellem.
IV. A vármegye hivatalos nyelvévé a latin helyett a magyar határoztatik. 1812. A megye magyar köriratú pecséte 1836-ban.
V. Követi jelentés a lefolyt országgyülésről.
VI. A bankó-érték leszállitását szabályozó királyi parancs 1812-ben. A megye ujabb álláspontja ez ellen

343-349 lap.

HARMINCZHATODIK FEJEZET.
I. Az ujoncz kiállitása feletti vitája a megyének 1813-ban. Előbb megtagadtatik, majd önkénytes adományképen megadatik.
II. A király követelése 60 ezer ujoncz tárgyában, a háboru folytán. A megye adományképen szavazza meg illetékének első felét; második felének kiállitása megtagadtatik 1816.
III. A reactio működése a béke éveiben, a megyei élet terén. Vármegyénk nemzeties iránya. B. Orczy Lőrincz megyei követ és elődei.
IV. Névszerinti szavazás rendszeresitése a megyei tisztujitásoknál.
V. B. Fischer érsek halála. Almásy József főispáni helytartóvá neveztetik ki. Az ujoncz-kiállitás ügye a megyében 1821-22.
VI. A vármegyei szavazó nemesség összeiratása. Az 1824. évi tisztujitás. A szavazó nemesség száma 1824. és 1845-ben.
VII. Palatinszky és Zöld Marczi futóbetyárok felakasztása 1816.

349-361 lap.

HARMINCZHETEDIK FEJEZET.
I. Pyrker László egri érsekké és örökös főispánná neveztetik ki. A viszály kezdete Pyrker és a megye között. Az 1828-iki tisztujitás.
II. Gróf Keglevich Miklós a megyei közéletben. A parádi fürdő. Az itteni események 1820-1823-ban. A parádi eset folytán meginditott fenyitő vizsgálat Keglevich Miklós és társai ellen. A delegált biróság 1829-ben. Az ügyészi actió. Az itélet vége.
III. Az 1830-iki országgyülésre követválasztás és utasitás.
IV. Az 1831-iki kolera.
V. Az 1832-iki országgyülésre követválasztás és utasitás.
VI. A tisztujitási összeütközés kezdete. Az 1832-iki alispáni választás. Pyrker nem jelöli Rottensteint. A választás semmisnek mondatik ki.
VII. Rottenstein 2-od alispán halála. Pyrker 2-od alispánul Kállay Istvánt helyettesiti. Izgalom e miatt. Dobóczky megyei követ is visszalépett. Pyrker a követválasztást elrendeli. Majd visszavonja a választást, és tisztujitás és követválasztásra 1833. okt. 22-ike tüzetett ki.
VIII. Az okt. 22-iki választás véres előnapja Egerben. A választás napján történtek. Ragályi Tamás kiáltatik ki követnek.
IX. A véres viszály okai feletti nézetek.
X. A történt események megvizsgálására majd a további intézkedésekre b. Eötvös Ignácz kir. biztosul neveztetik ki. A per Keglevich és társai ellen megrendeltetik.
XI. A tisztujitás halasztása. A megye sürgetése folytán Gombos Imre főispáni helytartóvá kineveztetik. A tisztujitás 1837-ben.
XII. delegált biróság itélete.

361-380 lap.

HARMINCZNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Az 1839. évi országgyülésre történt választás. A liberális párt győzelme megyénkben. A követek megeskettetnek.
II. II. Gombos főispáni helytartó halála után kiütött viszály Almásy Gedeon alispánnal, a követek jelentése felett. Összeütközések Egerben és Gyöngyösön a birák választása felett. A követek beszámolója az 1840-iki országgyülésről.
III. Ujabb összeütközés az alispánnal a vegyes házasságokról szóló körlevelek felett.
IV. Almásy Gedeon főispáni helytartóvá neveztetett ki 1841. Tisztujitás ugyanakkor.
V. Előkészületek az 1843-iki országgyülésre. A szatmári 12 pont nem fogadtatik el. A belreformok kérdésében a conservativek győznek. Követekül Almásy Pál és Fejér Lajos liberalisok választatnak meg. A követi jelentések folytán liberalis pótutasitások adatnak.
VI. Ujabb összeütközés Almásy Gedeonnal a tisztujitás miatt 1844. Az ellenzék kiszoritatott a választásból. E miatt felterjesztés. Plathy Mihály kir. biztosul kiküldetik. Az ellenzéknek igazság szolgáltatik. Plathy alatt uj tisztujitás tartatik. Almásy Gedeon helyébe Brezovay József neveztetik ki főispáni helytartóvá

380-390 lap.

HARMINCZKILENCZEDIK FEJEZET.
I. Előkészületek az 1847-iki országgyülésre. Pyrker érsek és főispán halála. A konservativ és ellenzéki pártok szervezkedése.
II. Követválasztás a pozsonyi országgyülésre. Utasitás ugyanarra.
III. Az országgyülés eseményei ; Kossuth Lajos inditványai független ministerium alkotására, az 1848-iki márcziusi események. Ezek hatása megyénkben.
IV. A vármegye 1848. april 10-iki közgyülése. Az első magyar ministerium. Intézkedések a törvényes rend megóvására. Az országgyülés berekesztése, Kossuth arczképe a megye terme részére lefestetni határoztatott.
V. Az 1848-iki törvények kihirdetése. Követválasztó kerületek, és a megyei bizottmány megalkotása. Az első bizottmányi gyülés. Önkéntes adakozások a haza javára.
VI. Az első, jul. 5-ére összehivott népképviseleti országgyülésre követválasztás. A polgár-háboru kezdete az alvidéken.
VII. A nemzetőrség szervezése a megyében. Annak mozgósitása a ráczok ellen. A mozgó-nemzetőrség szervezése és parancsnokai

390-400 lap.

NEGYVENEDIK FEJEZET.
I. A honvédség szervezése vármegyénkben. A 26-ik zászlóalj alakitása. Az első honvédek.
II. A honvédelmi bizottmány szervezése, élén Kossuth Lajossal. A Battyáni ministerium leköszönése. A végleges szakitás, Ferdinand király leköszönésével a trónról. Ferencz József trónutód fellépte 1848. decz. 2.
III. Schlick Galliczia, Windischgrätz Bécs felől. törnek az országba. A nemzetőrség és önkéntes csapatok mozgósitása Kassa felé. A megyei kormánybiztosok. A kormány és országgyülés Budapestről Debreczenbe vonul. Schulczig osztrák tábornok megszállja Hatvant, 1849. jan. 20.
IV. A vármegye időközi tisztviselő választásai. Puky Miklós első alispánná választatik. Az ellenség közeledésével a megye Tisza-Füredre költözik át 1849. jan. 29. Puky komáromi kormánybiztossá neveztetvén, a megye kormányzatát Halasy Gáspár másod alispán vezeti.
V. A nagy hadi működés megyénk határában. A kápolnai és szolnoki csaták.
VI. Az ellenség megszállja Egervárosát. A magyar hadsereg felvonulása a tiszai vonalon. Windiachgrätz visszahuzódik. Kossuth Egerben márcz. 30-án. A döntő isaszegi és gödöllői csaták. A függetlenségi nyilatkozat april 14-én

400-410 lap.

NEGYVENEGYEDIK FEJEZET.
I. A vármegye visszatér Egerbe april közepén. A függetlenségi nyilatkozat kihirdetése. Blaskovich Gyula megyei főispánná neveztetik ki. Az 1849-iki tisztikar. Damjanich szolnoki képviselővé választatik.
II. Kossuth Lajos ország-kormányzó és az uj ministerium.
III. Az oroszok betörnek az országba. A vármegye intézkedései jun. 26-án. Népfelkelési kisérletek. A megye Szolnokra vonul.
IV. A vármegye utolsó intézkedései, és utolsó gyülése Dévaványán.
V. A fegyverletétel utáni rémes napok

410-415 lap.

NEGYVENKETTEDIK FEJEZET.
I. Kapy Eduard hadi biztos működése Egerben 1849. szept. elején. Haynau rémuralma. Az ideiglenes szervezés. Az ország beolvasztása az örökös monarchiába. Majthényi László kerületi császári kormánybiztossá, Kapy Borsod-Hevesmegyék főbiztosává, vagyis cs. k. egri kerületi főispánná neveztetett ki. Az általa kinevezett tisztikar és törvényszék.
II. Ujabb szervezés 1850-ben. A telekkönyvek behozatala. A kateszteri felmérések.
III. A végleges rendszer 1854. A közigazgatás és törvénykezés nyelvéül a német rendeltetik. A Bach-rendszer befejezése.
IV. Az uj iskolai rendszer.
V. Pyrker halála után egri érsekké 1848-ban Lonovics József neveztetik ki. 1850-ben Bartakovics Béla neveztetett ki. Egervárosa és a földesurak között megkötött örök-egyezség. Hasonló egyezség Gyöngyösvárosa és a földesurak között

415-422 lap.

NEGYVENHARMADIK FEJEZET.
I. A Bach-rendszer vége. Az októberi diploma, és a megye visszaállitása. Bartakovics érsek örökös főispáni székét elfoglalja. Tisztujitás 1860. decz. 12-én.
II. A vármegyei közgyülés határozatai az alkotmányosság visszaállitására. Tiltakozás a kancellaria ellen. A törvénytelen hivatalok megszüntetése mondatik ki. A császári volt törvényszék és adóhivatal nem resignál. Megyei törvényszék szerveztetik és megyei adó vettetik ki.
III. Az országgyülés 1861. april 2-ára összehivatik. A vármegye az 1848-iki törvények értelmében intézkedik a képviselők választása felett.
IV. A vármegye febr. 18-iki közgyülésen megtagadja a törvénytelen adók szedését. Az erről szóló jegyzőkönyv későbbi konfiskatiója.
V. A febr. 21, marcz. 18, és jun. 17-iki közgyülések; gróf Teleky László halála feletti gyászbeszéd. Az adók exequálása katonai karhatalommal.
VI. Jelentés az országgyülési válságról, jul. 8-án. Az országgyülés feloszlatása, erről jelentés aug. 20-án. A sept. 12-iki utolsó megyei közgyülés.
VII. A kihirdetett nov. 18-iki közgyülés katonai erővel oszlattatik fel. A tisztikar ünnepélyes óvása és visszavonulása.
VIII. Földváry János főispáni helytartó veszi át a közigazgatást. Uj tisztikart szervez.
IX. Az országgyülés összehivása 1865. decz. 10-ére. Ad hoc bizottmányi gyülések. A képviselők megválasztatnak.
X. Az országgyülés felfüggesztése a kiütött porosz- olasz- osztrák háboru folytán. A béke megkötésével az országgyülés megalkotja az 1867. évi XII. tczikket, a közös ügyek kezeléséről. A gróf Andrássy miniszterium kineveztetik. Megyénk főispáni helytartójává gróf Szapáry Gyula neveztetvén ki, 1867. april. 29-én a vármegyei tisztujitás végrehajtatott

422-442 lap.

NEGYVENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Az adózási rendszer 1848-ig. A nemesség küzdelmének indoka a közös teherviselés ellen.
II. A 18. és 19-ik században a hadi és házi adó fokozatos emelkedése
III. A hadi és házi adó elkülönitett kezelése. A változott adózási viszonyok folytán ujabb tiszti állomások szervezése. A székhely kérdése Eger és Gyöngyös között.
IV. Megyei költségelőirányzat a 18. és 19. században 1848-ig.
V. A tiszti fizetések fokozatos emelkedése.
VI. A terményárak a 18. és 19. században.
VII. A pénzérték.
VIII. Népesedési mozgalom, és a népszámlálás adatai 1848. előtt.
IX. A legutóbbi népszámlálás adatai 1890-ben

442-463 lap.

ÖTÖDIK RÉSZ.
Hevesvármegye közgazdasági, népesedési és közművelődési mai állapotának ismertetése.

NEGYVENÖTÖDIK FEJEZET.
I. Hevesvármegye önálló alakulása 1876. évben. Telepedési és közgazdasági viszonya a multban.
II. Hevesvármegye határai.
III. A vármegye területének geologiai képződése. Hegyei, a Bükk és Mátra; annak földalatti és feletti természeti kincsei, bányái termőrétege, vizei, hőforrásai.
IV. A vármegye területe, terményágai.
V. A szőlő és a philloxeravész.
VI. Az állattenyésztés.
VII. A birtokviszonyok. Nagy-, közép- és kisbirtokok.
VIII. A vármegye ipara a multban, alakulása a közlekedési viszonyok folytán. Gyáripar. A kisipar. Házi-ipar. Hitel eszközei.
IX. Hevesvármegye népesedése, szaporodási, közegészségügyi viszonyai.
X. A vármegye iskolai és egyéb közmüvelődési intézményei.
XI. A vármegye közigazgatási kiadásainak adóbeli és egyéb közszolgáltatásainak mérlege. A vármegye népességének s közgazdasági haladásának mérlege.

463-497 lap.