Oktatás

A 19. században a kertészeti szakiskolák megalakulása előtt már oktattak szőlészetet és kertészetet Keszthelyen a Georgikon mezőgazdasági szakiskola keretében (1848-ig), illetve Magyaróvárott a Gazdasági Tanintézetben. Mindkét intézmény később Gazdasági Akadémiává alakult, ilyen akadémia létesült Kassán, Kolozsvárott {IV-660.} és Debrecenben is. A kertészeti tantárgy keretében azonban csak zöldségtermesztést tanítottak ez idő tájt.

Az első kertészeti szakiskolát, a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet Entz Ferenc alapította meg 1853-ban hat tanulóval. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetet létesített Budán, a Gellért-hegy déli oldalán. 1865-ben az iskola címe Vincellér- és Kertész- és Pincemestereket Képző Gyakorlati Tanintézet lett. Az 1869-es átszervezés során az intézmény tananyagából a kertészet kimaradt, s ezzel egyidejűleg a nevét Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budai Vincelléreket és Pincemestereket Képző Tanintézetre változtatták. Az iskola első igazgatója Entz Ferenc volt (1869–1876), majd Molnár István vette át a vezetést. Az iskola 1881-től Budapesti Magyar Állami Vincellérképezde címen folytatta az oktatást, 1894-ben pedig Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet néven nyitotta meg kapuit. Igazgatója Molnár István lett (érdemei elismeréséül az uralkodó a Rudinai előnevet adományozta), tanárai Angyal Dezső, Győry István, Schilberszky Károly voltak. Az intézmény hároméves képzés után műkertészi oklevelet nyújtott. 1939-től az intézmény Magyar Királyi Kertészeti Akadémia néven működött, 1942-ben Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává alakították át. 1945-től az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kara szervezetében működött, majd 1953-ban önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává vált. 1968-ban Kertészeti Egyetemmé alakult két egyetemi (Termesztési és Tartósítóipari) Karral, amely tovább bővült a Gyöngyösi Kertészeti és Agronómiai Főiskolai Karral (a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum átszervezésével 1972-től; a főiskolai kart 1976-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez csatolták), valamint a Kecskeméti Főiskolai Karral (a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum átszervezésével 1971-től). A Kertészeti Egyetemen 1973-ban szakmérnökképzés indult, 1976-ban a kutatás fejlesztése érdekében Zöldségtermesztési Intézetet és Ökonómiai Intézetet hoztak létre az egyetemi keretek között. 1986 óta az egyetem további karokkal bővülve Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem néven működik tovább.