A tudományos élet színtereinek megteremtése

A 1920–1930-as években az akkor frissen önállóságot szerzett finnugor nép, az észtek, valamint a finnek és a magyarok összefogása révén született meg a finnugor kultúrkongresszusok megrendezésének gondolata. Ezek nem elsősorban szűk értelemben vett szakmai fórumok voltak, hanem a három ország tudományának, művelődésének, lakosságának széles körű találkozási lehetőségei. A hagyománnyá erősödő folyamatot a II. világháború törte ketté.

A II. világháború után csak az 1950-es évek végén merülhetett fel az a gondolat, hogy a finnugrisztika művelőinek rendszeres szakmai fórumokat biztosítsanak. Az érdem Ortutay Gyuláé, aki tudományos és politikai súlyát latba vetve elérte, hogy 1960-ban Budapesten megrendezzék az I. Nemzetközi Finnugor Kongresszust. Ezt követően a kongresszust minden ötödik évben más-más országban rendezték meg (1965: Helsinki, 1970: Tallinn, 1975: Budapest, 1980: Turku [Finnország], 1985: Sziktivkar [Komi Autonóm Köztársaság, Szovjetunió], 1990: Debrecen, 1995: Jyväskylä [Finnország], 2000: Tartu [Észtország]). A kongresszusok iránti érdeklődést, egyszersmind az uralisztika fejlődését mutatja néhány adat: az 1960. évi budapesti kongresszuson még csak 63 előadás hangzott el, ebből 39 nyelvészeti, 11 etnográfiai, 10 régészeti, antropológiai, történelmi, 3 irodalmi volt. Debrecenben a résztvevők létszáma 1000 fő körül mozgott, s a még mindig legnagyobb nyelvészeti képviselet mellett igen jelentős volt a régészet, a néprajz, az irodalom, az antropológia súlya is. A kongresszusok előadásai a rendezvény kiadványsorozatában látnak napvilágot. A kongresszusok e multidiszciplináris szaktudomány nagy demonstrációi, amelyeken egyre nagyobb számban vettek/vesznek részt az egykori Szovjetunióban, ill. {V-240.} Oroszországban dolgozó finnugor származású kutatók is.

E nagyszabású kongresszusokon kívül egy-egy szűkebb témakörre kiterjedő konferenciákat is rendeznek. Ezek közül némelyik, mint pl. az uráli nyelvek fonológiájának szentelt konferencia, nemzetközi rendezvénysorozattá nőtte ki magát (bár eddigi utolsó rendezvényére 1989-ben Hamburgban került sor). Az egyes hazai uralisztikai műhelyek rendszeres konferenciái közül az MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor Osztálya által szervezett kétévenkénti Ugor műhely, a Szombathelyen minden év októberében, különböző témakörökben szervezett ún. októberi konferenciák, illetve a háromévenként tartott magyar–finn és az ugyancsak háromévenként sorra kerülő magyar–észt kontrasztív nyelvészeti konferenciák említhetők.

Az uralisztika magyarországi kiadványai közül első helyen az 1862-ben alapított, az 1990-es években sajnálatos módon tetszhalott állapotban lévő Nyelvtudományi Közlemények említendő, annak ellenére, hogy természetesen nem csupán finnugor nyelvészeti tanulmányokat közöl. Fontos fóruma volt a tudományterületnek az Ugor Füzetek (később Finnugor Füzetek néven) (1879–1916), illetve a Keleti Szemle (1900–1932). Az 1950–1960-as években az idegen nyelven megjelenő Acta Linguistica Hungarica is rendszeresen közölt fontos finnugor nyelvészeti munkákat.

Az uralisztika interdiszciplináris, időszakosan, reprezentatív formában megjelenő, idegen nyelvű monográfiasorozata a Hajdú Péter szerkesztette Bibliotheca Uralica.

Az utóbbi években egyre fontosabbá válnak az egyes szakmai műhelyek, pl. tanszékek kiadványai. Az ELTE Finnugor Tanszéke adja ki az Uralisztikai Tanulmányok és a Budapesti Finnugor Füzetek c. sorozatokat. A JATE Finnugor Tanszékének (és az Altajisztikai Tanszéknek) a gondozásában jelenik meg az idegen nyelvű Studia Uralo-Altaica, illetve ennek magyar nyelvű alsorozata, a Supplementum. (Ugyancsak szegedi az uralisztikai szempontból is fontos Néprajz és Nyelvtudomány.) A KLTE Finnugor Tanszékének kiadványa a Folia Uralica Debreceniensia. A BDTF Uralisztikai Tanszékének sorozatai: Specimina Sibirica, Specimina Fennica, Az Uralisztikai Tanszék Kiadványai, Folia Estonica, Bibliotheca Ceremissica, Folia Baltica, Minoritates mundi – Literatura (kétnyelvű irodalmi sorozat), ill. a Savaria University Press-szel együttműködve: Bernsteinstraße, Lexica Savariensia, Minoritates mundi.