Szintézisalkotás

A magyar finnugrisztikát szinte kezdeteitől fogva jellemzi, hogy időről időre összefoglalja a tudományterület addigi eredményeit, mind az etimológiakutatást, mind a különböző nyelvi szinteket (hangtant, alaktant, mondattant) illető kutatások területén. Még a 19. század utolsó harmadában jelent meg Budenz már említett összehasonlító alaktana, illetve etimológiai szótára, amelyek hatása alól a hagyományos finnugor nyelvészet a mai napig nem tudja kivonni magát.

A 20. század elején Szinnyei József Magyar nyelvhasonlítás (1896; 7. kiadása: 1927) című híres könyve hét kiadást ért meg (német nyelvű változata: Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft [1922]). Ugyancsak magyar szerző, az 1956-tól külföldön élő Décsy Gyula nevéhez fűződik az Einführung in die finnisch-ugrische Sprachwissenschaft (Wiesbaden, 1965) című összefoglalás.

Lakó György két kis terjedelmű, ám fontos összefoglalást készített: A magyar hangállomány finnugor előzményei (1965; ennek némileg módosított, angol nyelvű változata: The Proto-Finno-Ugric Antecedents of the Hungarian Phonetic Stock [Bloomington The Hague, 1966]); A magyar mondatszerkezet finnugor sajátságai (1991). A legújabb kutatási eredmények figyelembevételével készült Bereczki Gábor A magyar nyelv finnugor alapjai c. egyetemi tankönyve (2. kiadás, 1996).

A szakterület nemzetközileg is legtöbbet hivatkozott, alapvető munkája Hajdú Péter Bevezetés az uráli nyelvtudományba (A magyar nyelv finnugor alapjai) (1966) c. korszakos könyve. Ebben és későbbi összefoglaló munkáiban, pl. Az uráli nyelvészet alapkérdései (1981) az uráli nyelvészeti ismereteket példamutatóan ötvözi tipológiai, areális és általános nyelvészeti szempontokkal.

{V-245.} Az MTA és a szovjet tudományos akadémia együttműködésének eredményeként jelent meg az Osnovy finno-ugorskogo jazykoznanija („A finnugor nyelvtudomány alapjai”) 1–3. (Moszkva, 1974, 1975, 1976) című munka, amelynek magyar közreműködői Erdélyi István, Gulya János, K. Sal Éva és Rédei Károly voltak.

A magyarországi finnugor etimológiakutatás két nagy jelentőségű, Lakó György, illetve Rédei Károly szerkesztette alapműve a fentebb már hivatkozott A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. k. (1967 –1978) és az Uralisches etymologisches Wörterbuch (1986–1988). Előbbi a magyar nyelv finnugor (uráli) eredetű szavait foglalja össze, utóbbi a teljes uráli nyelvcsalád etimológiai összegzését adja. Mindkét mű a hagyományos uráli történeti-összehasonlító nyelvészet csúcsteljesítményének, egyszersmind egy korszak betetőzésének és lezárásának tartható. Mindkét mű azokon a szinte axiomatikus megállapításokon nyugszik, amelyeket még a 19. században Budenz fogalmazott meg.

A tudományos szintézisalkotás mellett időről időre megszülettek az uráli nyelvcsaládot alkotó népeket, történetüket, műveltségüket, a tudományág történetét bemutató összefoglalások is. A műfaj klasszikusa Zsirai Miklós Finnugor rokonságunk (1937; új kiadása Zaicz Gábor kiegészítéseivel és tanulmányával, 1994) című monumentális munkája.

Hajdú Péter Finnugor népek és nyelvek (1962) című könyve után immár Domokos Péterrel együtt írta meg új összefoglalását Uráli nyelvrokonaink (1980) címmel.

Itt kell megemlíteni a szinte valamennyi uráli nyelvet felölelő Chrestomathia-sorozatot, amelyben nagyjából azonos elvek alapján ismertetik az adott nyelvet, közölnek szövegmutatványokat és hozzájuk szójegyzéket, illetve közzéteszik az adott nyelvre vonatkozó szakirodalmat. Bár az első chrestomathia a Kálmán Béla álta írt és összeállított Chrestomathia Vogulica (1963) volt, a továbbiaknak Hajdú Péter Chrestomathia Samoiedicaja (1968) szolgált mintául. A chrestomathia sorozatban megjelent további kötetek: Rédei Károly: Chrestomathia Syrjaenica (1978), Honti László: Chrestomathia Ostiacica (1984), Lakó György: Chrestomathia Lapponica (1986), Bereczki Gábor: Chrestomathia Ceremissica (1990), Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiatica (1990), Keresztes László: Chrestomathia Morduinica (1990). A Tankönyvkiadó chrestomathia sorozatának elveit követve Szegeden, a Studia Uralo-Altaica Supplementum sorozatban jelent meg Csepregi Márta saját gyűjtésein alapuló Szurguti osztják chrestomathiája (1998).

Az 1990-es évek második felében egymás után jelentek meg az ún. kis uráli nyelvek gyakorlati elsajátítását segítő nyelvkönyvek, pl. Kozmács István udmurt (1998), Mészáros Edit erza-mordvin (1998) és Nagyezsda Manova komi-zürjén nyelvkönyve (Studia Uralo-Altaica Supplementum, 7., 1998).