Duna Televízió


FEJEZETEK

A Duna Televízió különleges közszolgálati műholdas televízióadó a magyarországi nézők és a határon túli magyarság számára, tekintettel a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdésére, amely kimondja: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” A Duna Televízió részvénytársasági formában működik.

{III-496.} Története

A Magyarok III. Világtalálkozóján, 1992 nyarán hangzott el először egy műholdas televízió létrehozásának terve a nyilvánosság előtt. 1992. október 7-én az 1057/1992. Kormányhatározat életre hívta a Hungária Televízió Alapítványt (HTVA), amely a Duna Televízió Rt. valamennyi részvényének tulajdonosa; első elnöke Csoóri Sándor volt. A Duna TV (DTV) 1992. december 24-én kezdte meg rendszeres adását. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a DTV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. 1993. június 23-án a HTVA kuratóriuma Sára Sándor filmrendező-operatőrt választotta a DTV elnök-vezérigazgatójává. A DTV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária műholdas állomására, majd 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a HTVA rendelkezésére. A DTV itt alakította ki stúdióit, s ma is ez az intézmény székháza.

Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a DTV jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a DTV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni. A DTV megszüntetése miatti aggodalom indította el azt a mozgalmat, amely a Duna Televízió Baráti Körök megalakulásához vezetett. Az első baráti kör 1994. június 17-én Gyergyószentmiklóson szerveződött; 1998 májusában 36 baráti kör működött 14 országban. A baráti körök tevékenységének összefogására jött létre 1995. október 6-án a Duna Televízióért Alapítvány, amelynek tiszteletbeli alapító tagja Farkas Ferenc, Fejtő Ferenc, Habsburg Ottó, Lukács Margit, Marton Éva, Nemeskürty István, Szőts István, Tolnay Klári és Újhelyi Szilárd. A Duna Televízióért Alapítvány a baráti körök hazai és határon túli találkozóinak szervezésén kívül adományok gyűjtésével is foglalkozik, anyagi segítséget nyújt műsorok készítéséhez, és főként a határon túli magyarság kis közösségei számára biztosít parabolaantennát. A kuratórium elnöke Szöllősy Árpád. Jelentősen változott a DTV helyzete, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette a DTV-t.

Műsorai

A médiatörvény értelmében erősödtek és még nagyobb teret kaptak a közszolgálatiság jegyében készülő műsorok. A DTV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos {III-497.} helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét. A DTV nem illeszt műsorba olyan programokat, amelyek károsak a kiskorúak személyiségfejlődésére. Külön műsorokban és a magazinok jelentős részében kiemelten foglalkozik a régiók aktuális, napi gondjaival és eredményeivel. A hazai és határon túli televíziós műhelyek, stúdiók kiemelkedő produkcióinak is rendszeres megjelenési lehetőséget ad.

A DTV megalakulása óta mintegy száz alkotói csoporttal épített ki tudósítói kapcsolatot, így a világ minden részéből érkezik hír képben és hangban a magyarság mindennapjairól. A DTV kulturális televízió kíván lenni, ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a klasszikus és a kortárs magyar művészetet annak rendszeres bemutatásával támogassa. Művészeti magazinjai folyamatosan beszámolnak a határon túli művészeti rendezvényekről; színházi közvetítéseinek legnagyobb része határon túli együttesek előadása. A DTV állandóan műsoron tartja a magyar filmművészet régi és mai alkotásait, a külföldi filmek közül pedig csak azokat az értékes műveket sugározza, amelyek mentesek az erőszaktól és a szexualitást nem öncélúan ábrázolják. Az állami és egyházi ünnepeken a hazai és határon túli eseményekről élő közvetítésekben számol be, s népszerűek tematikus napjai, sportműsorai is. A DTV támogatásával 1995-ben alakult a Duna Műhely Durst György vezetésével, hogy elsősorban a fiatal filmesek kísérleteihez nyújtson segítséget. A Duna Műhelyben készült Iványi Marcell Szél című rövidfilmje, amely 1996-ban a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte az Arany Pálmát.

A DTV programjában áttekinthető műsorszerkezetre törekszik, amelyben szem előtt tartja a Kárpát-medence más televízióinak műsorrendjét. Ez – az időeltolódás miatt – különösen az erdélyi nézők számára fontos. A műsorszerkesztés sajátosságának tekinthető, hogy a kora reggeli kezdéstől az éjszakai műsorzárásig tematikusan rendezi a programokat.

Nézettség

A DTV 1998 májusától az EUTELSAT Hot Bird IV. műholdról sugároz (földrajzi pozíció: Kelet 13 fok, vételi frekvencia 10.815,08 MHz). Hangcsatornáin a Magyar Rádió Kossuth, Petőfi, Bartók és Szülőföldünk adójának műsorai is foghatók. A vételi lehetőség Európa egész területére kiterjed Ukrajnától Izraelen, Észak-Afrikán át Grönlandig, Skandináviáig. Jó időjárási körülmények között még Kanada északi részén is fogható. A nézettségről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, hiszen felmérések külföldön nem készültek. Szociológiai vizsgálatok és a nézők levelei azt mutatják, hogy a DTV Magyarországon a második legnézettebb közszolgálati televíziós csatorna, az erdélyi magyarság körében pedig az első helyen áll.

A DTV 1995-ben hirdetett egy „Ajándékozzuk meg egymást!” elnevezésű pályázatot, amelyre négy kontinens 38 országából 145 000 levél érkezett.

A médiatörvény elfogadása után a DTV műsorát a magyarországi kábeltévés társaságok kötelesek sugározni, így a DTV valamennyi kábellel ellátott otthonban megjelenik. A parabolaantennával nem rendelkező vagy a világ távoli részein élő nézőkre tekintettel a DTV megjelent az Interneten; korábban hírújság formájában olvashatták a DTV Híradóját és műsorajánlatát. 1997 szeptemberétől a teljes műsor képben és hangban egyaránt jelen van a világhálón, {III-498.} Amerikában és Ausztráliában éppúgy, mint Európa bármely pontján, napi négy óra műsor élőben megtekinthető, és két hétig visszahívható. 1997. IV. negyedévében egymillió lekérdezés volt. A DTV honlapja: http://www.dunatv.hu. E-mail címe: dunatv@dunatv.hu.