A magyarországi tudományos csillagászat megindulása

A magyarországi tudományos csillagászati kutatás megindulása a Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálójához köthető (17. század). A 18. században működő öt magyarországi csillagvizsgáló (Nagyszombat, Buda, Eger, Kolozsvár, Gyulafehérvár) a 19. század elejére megszűnt vagy használhatatlanná vált. Az 1815-ben megnyílt, s európai mércével mérve is jelentős gellérthegyi Uraniae obszervatórium (amelynek munkatársa volt többek között Tittel Pál [1784–1831] és Albert Ferenc [1811–1883]) 1849-ben, Budavár ostroma során megsemmisült. Nagy Károly (1797–1868) Bicske határában épített, a kor színvonalán álló modern intézete a {IV-46.} szabadságharc alatt szintén hadműveleti terület volt; rendszeres működését nem is kezdhette meg, mivel alapítóját az osztrákok börtönbe vetették, majd külföldre távozott.

A tudományos igényű csillagászati kutatások újraindítása Konkoly Thege Miklós (1842–1916) nevéhez fűződik, aki ógyallai (ma Hurbanovo, Szlovákia) birtokán 1871-ben egy 4″-es távcsővel és egy meridánkörrel kezdte el a rendszeres megfigyeléseket. A napfoltmegfigyelések 1872-től az időjárás szabta keretek között rendszeresen folytak. A „magánészlelde” új épületében 1874-től egy 10,5″-es tükrös Browning-teleszkóppal, 1881-től egy 10″-es Merz-refraktorral végezték a különböző égitestek spektroszkópiai megfigyelését. A spektroszkópiai eredmények rávilágítottak az üstökösök és a meteorok közötti rokonságra. A színképi megfigyelések értelmezésére laboratóriumi munkákat is folytattak, amelynek első eredményeiről 1884-ben számoltak be az MTA-nak.

Konkoly Thege Miklós

Konkoly Thege Miklós

A Konkoly Thege Miklós-féle obszervatórium rekonstruált épülete (Hurbanovo, Szlovákia)

A Konkoly Thege Miklós-féle obszervatórium rekonstruált épülete (Hurbanovo, Szlovákia)

Haynald Lajos (1816–1891) bíboros, kalocsai érsek 1878-ban Kalocsán, az Érseki Gimnázium épületében alapított csillagvizsgálót, amely Fényi Gyula (1845–1927) jezsuita szerzetes, csillagász tevékenységének köszönhetően elismert tudományos intézmény lett. Fényi 32 éven át végezte a napmegfigyeléseket, s vizsgálta a Nap kitöréseit, valamint a Nap protuberanciáinak a naptevékenységtől függő elhelyezkedését. A kalocsai intézetben 1918 után tudományos értékű munka már nem folyt Báró Podmaniczky Frigyes és felesége 1885-ben Konkoly Thege tervei alapján Kiskartalon létesített egy kis csillagvizsgálót, amelynek egy 18 cm-es Cook-féle refraktora volt. Munkatársai közül kiemelkedik Kövesligethy Radó (1862–1934). A kiskartali csillagda refraktora 1923-ban a svábhegyi csillagvizsgáló birtokába került.

Pozsonyban a pozsonyi főreáliskola tanára, Polikeit Károly hozott létre egy kis magánobszervatóriumot, amelyben főként meteormegfigyeléseket végeztek.

A Konkoly Thegétől vásárolt 26 cm-es refraktorral kezdte meg működését 1881-ben a Gothard Jenő (1875–1909) herényi birtokán (Vas vm., Szombathely mellett) létrehozott, magánalapítású asztrofizikai obszervatórium. Gothard jelentős eredményeket ért el a csillagfényképezésben és a színképelemzésben; 1884-ben felfedezte a β Lyrae fedési változó színképében a hidrogén alfa emissziós vonal periodikus váltakozását, 1891-ben kimutatta a novák és a planetáris ködök színképi azonosságát. Az intézet felszerelését és könyvtárát Gothard örökösei a szombathelyi premontrei rendi gimnáziumnak adományozták.

Az 1880-as években Konkoly Thege intézete – a –15 fok és 0 fok közötti zóna megfigyelésével – bekapcsolódott az egyik legfontosabb nemzetközi spektroszkópiai programba, a 7,5 magnitúdónál fényesebb csillagok átfogó színképi jellemzésébe. Az eredményeket összegző katalógust 1887-ben jelentették meg. Konkoly Thege megszervezte az ógyallai geomágneses obszervatóriumot is, amelynek saját tervezésű eszközei a mai napig használatban vannak. A Konkoly Thege és az intézete által végzett napfolt-, bolygó-, meteor-, üstökös- és kisbolygó-megfigyelések és a napfogyatkozások leírásai a Beobachtungen angestellt am Astrophysikalischen Observatorium in Ógyalla, A m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatorium kisebb kiadványai (14 füzet, 1879–1894) és A Konkoly-alapítványú ógyallai m. kir. csillagvizsgáló intézet nagyobb kiadványai (2 kötet, 1916–1918) sorozatokban jelentek meg.