{IV-157.} Kohászat


FEJEZETEK

A kohászat fémeknek érceikből való előállításával és a fémek feldolgozásával (öntés, sajtolás, képlékeny alakítás) foglalkozó iparág. A kohászati folyamatok két csoportra oszthatók: elsődleges folyamatok, azaz a nyersanyagok, ércek előkészítése (dúsítás) és a fémek előállítása. Ez végbemehet nagy hőmérsékletű redukcióval, illetve redukálással elektrolitikus úton. A fémsók vizes oldatából hidrometallurgiai úton is kinyerhetők a fémek, a tömény fémsó-oldat kikristályosításával és a fémsó redukálásával (hidrogénnel).

A kohászat másodlagos folyamataiban a még szennyezett, ún. nyersfémet dolgozzák fel a felhasználásnak megfelelő minőségű termékké (pl. a nyersvas feldolgozása acéllá). A fémfajták finomításával (raffinálás) igen nagy tisztaságú fémek nyerhetők.

Egyes különleges ötvözeteket porkohászati úton állítanak elő fémporok keverékéből, vagy fémolvadék porlasztásával nyert szemcsékből.

Mivel a kohászati műveletekkel előállított fémek fő mennyiségének alapanyagai bányászott ércek, míg kisebb mennyiségük hulladékok feldolgozásából ered, ezért az egyes feldolgozandó ércek és hulladékok kinyerése, összetételük és feldolgozhatóságuk jellemzői, valamint a fémek változó árai nagyban befolyásolják az adott időszakban és területen a kohászat fejlődését, illetve gazdaságossági viszonyait.

Ezért a 20. századi magyar kohászat fejlődésében több időszakot lehet egymástól megkülönböztetni. Kohászatunk fejlettsége az I. világháború végéig nagyjából megfelelt az európai színvonalnak.

Nagy törést jelentett a trianoni békeszerződés, amelynek következtében jelentős érc-, energiahordozó és vízvagyon került az ország határán kívülre. Ez mennyiségi szempontból okozott visszaesést a magyar kohászatban. A II. világháború után, egészen az 1990-es évekig mennyiségi és minőségi szempontból is jelentős fejlődés következett be, melynek részben politikai okai voltak, részben azonban a magasszintű szakmai képzés és kutatás eredményezte a nemzetközi színvonalat. A termelés gazdaságossági viszonyai azonban nem voltak ilyen egyértelműek. Az 1980-as évek végén a gazdasági változások következtében a kohászat helyzete az ország gazdasági életében mind pénzügyi, mind foglalkoztatási szempontból teljesen megváltozott.

Annak ellenére, hogy a kohászat termékei a mindennapi életben nélkülözhetetlen anyagok és eszközök, az ipar viszonylag rohamos visszafejlődése folytán az alap-, a segédanyagok és a készáru szempontjából az igényeket főleg importból kell fedezni. Ez a tény azonban az ipar fejlődését nagymértékben gátolja. Ugyancsak nagy nehézségekkel küzd a szinte megbénult kutatási, és az oktatási tevékenység is.