A nyilas hatalom

A Szálasi vezetésével megalakult a Nemzeti Összefogás Kormánya. Koalíciós jellegű volt, német nyomásra helyet kaptak benne más, a kiugrási kísérlet meghiúsításában szerepet vállalt pártok és szervezetek is. Szöllősi Jenőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki, Beregfy Károly vezérezredes egyszemélyben átvette a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar, Vajna Gábor a Belügyminisztérium irányítását. Az új belügyminiszter kinevezése napján megkezdte a Nemzeti Számonkérés Szervezetének felállítását. Endre László vezetésével létrehozták a hadműveleti területek polgári kormánybiztosságának intézményét. Szálasi elnökletével kormányzótanács (kollektív államfői testület) alakult. Tagjai Beregfy, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor lettek. Október 27-től az Országtanács (elnöke a Felsőház elnöke, tagja a Képviselőház elnöke, a Kúria {I-383.} másodelnöke, a közigazgatási Bíróság másodelnöke és az esztergomi hercegprímás) egyesítette az állam- és kormányfői funkciót. Szálasi, mint a Hungarista Munkaállam vezetője, egy személyben állam- és kormányfő, november 2-án letette az államfői esküt a Szent Koronára. Aznap kormányának miniszterei is felesküdtek az Országtanácsra.

Megalakult a Nemzetvezető Munkatörzs és a regionális ügyeket intéző Kormányszékek. Névleg totális, gyakorlatilag kaotikus hatalmi viszonyok jöttek létre.

A pártszolgálatosok alkotta Rend és Védelem nevű fegyveres milíciát november 25-ig Fegyveres Nemzetszolgálattá alakították. Feladata az államhatalom és az állami vezetők védelme volt, de állományából kerültek ki a számonkérő csoportok is. Még október 16-án létrejött a Nemzeti Számonkérés Szervezete, mint rendészeti és nyomozó hivatal, valamint a Tábori Biztonsági Szolgálat a hadműveleti területek karhatalmi és biztonsági feladatainak ellátására és a Hungarista Ifjúsági Légió a 17–20 éves korosztály nevelésére. 1945. január 4-én létrehozták az Országos Számonkérő Irodát, mint bírósági szervezetet.

A nyilas vezetés nyolc hadosztályból álló új hadsereget tervezett felállítani. Ehhez vették hozzá az október 12-én alakult szent László hadosztályt. Felállításukra Németországba küldték a volt 2. hadsereg-parancsnokságot, Major Jenő vezérezredes irányítása alatt. Négy hadosztályt az SS kötelékében terveztek. Megalakult a XVII. SS hadtestparancsnokság, az újvidéki razzia nyomán ellene elrendelt hadbírósági eljárás elől Németországba szökött Feketehalmy-Czeydner Ferenc SS-Obergruppenführer parancsnoksága alatt (később ezt Feketehalmy betegsége miatt Ruszkay Jenő vezérezredes vette át). A parancsnokság gyakorlatilag az új hadosztályok szervezését felügyelte. Megalakult a 25. SS páncélgránátos-hadosztály, a Hunyadi. Parancsnoka a Feketehalmyhoz hasonló okból Németországba menekült Grassy József SS-Gruppenführer lett. Hozzákezdtek a 26. SS hadosztály, a Hungária felállításához is. A Gömbös és Görgei, továbbá a négy ún. hungarista honvédhadosztály, a Kossuth, Petőfi, Klapka és Táncsics megszervezésére idő hiányában már nem került sor.

A nyolc hadosztályból álló új hadsereg felállítására 1944. október 23-án írt alá államközi egyezményt Ottó Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS- és rendőri erők főparancsnoka, illetve Feketehalmy-Czeydner Ferenc, ez esetben mint a honvédelmi miniszter helyettese.

A magyar csapatok betagolása a német seregtestekbe teljesebb volt, mint a románoké és a bolgároké a szovjet haderőbe. A honvédalakulatokat gyakran ezredenként és zászlóaljanként alkalmazták, nem egyszer német páncélosok kísérő gyalogságaként. Ezzel ellentéten a román és a bolgár hadseregeket, ritkábban hadtesteket egészében rendelték alá szovjet hadseregeknek. A jugoszláv alakulatok, amelyek eljutottak Dél-Magyarországra, önállóan tevékenykedtek.

Az október 23-án kötött államközi egyezmény a hadseregszervezésen túl azt is tartalmazta, hogy ki kell telepíteni német területre a magyar katonaiskolákat, a magyar anyagi és kulturális értékeket, továbbá, hogy Magyarország 190 ezer, 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderő számára, valamint szükség esetén teljes 10–70 év közti férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja.

Szálasi hatalomra jutásával Magyarország a német katonai és politikai hatalom bábállamává vált.