{IV-197.} A közelmúlt és a jelen gépészeti tudománya

A BME Gépészmérnöki Karán néhány tanszék átalakult, egyes tanszékek a Természettudományi, illetve a Közlekedésmérnöki Karon belül folytatták tevékenységüket.

A Műszaki Mechanika Tanszék (Béda Gyula, majd Stépán Gábor tanszékvezetésével) rezgésvizsgálati munkákat végzett. Módszereket dolgozott ki a rezgések csökkentésére. Szerkezetek mechanikai analízisével foglalkozott, végeselemprogramokat fejlesztett ki. Szerkezetek élettartambecslését vizsgálta valószínűségi módszerekkel. Biomechanikai vizsgálatok keretében ízületi protézisekkel, emberi testmodellel, sportmozgások kinematikájával foglakozott.

A Gépelemek Tanszék mint Gépszerkezettani Intézet folytatta működését (Magyar József, Varga László, Marosfalvi János, majd Bercsey Tibor irányításával). A kutatás-fejlesztés fő területei: műanyag szerkezeti elemek viselkedésének tanulmányozása, géptervezés-elmélet és -módszertan (CAD), számítógépes modellelmélet és tervezés, szerkezetek végeselemes elemzése, gépészeti tribológia, mezőgazdasági géptervezés.

A Hőenergetika Tanszék Energetika Tanszék néven folytatta működését (Szabó Imre és Rádonyi László vezetésével). Műszaki hőtani, hőközléstani kutatásokkal, atomreaktorokkal, hőerőművekkel, erőművi szabályozással, levegőtisztaság-védelemmel, erőművi vízkémiával, napsugárzás-hasznosítással (szoláris technikával) foglalkoznak. E témákban kiemelhető Imre László, Jászay Tamás és Veres Gergely sokrétű munkássága.

Az I. Épületgépészeti Tanszéket Garbai László vezeti. Sokoldalú kutatómunkájukból kiemelkedik a radiátorfejlesztés, a sugárzó fűtések (és hűtések), hőkomfort- vizsgálatok, a lakásszellőztetés, valamint az irodaházak klimatizálása.

A Kalorikus Gépek Tanszék (Bassa Gábor, majd Penninger Antal vezetésével) négy főbb kutatási irányban vizsgálódott: tűzelőberendezések és gőzkazánok, gőz- és gázturbinák, belső égésű motorok és hűtéstechnika.

Az Áramlástan Tanszéken Gruber József és munkatársai, Szentmártony Tibor, Blahó Miklós, Vajna Zoltán, Herczog Pál, Lajos Tamás, többirányú kutatást végeztek újabb szélcsatorna-vizsgálatokkal, légtechnikai berendezésekkel, zajvédelemmel, porszűrőkkel, csőhálózatokkal, axiális átömlésű ventilátorokkal.

A Vízgépek Tanszék, Pápay László, majd Kullmann László irányításával kétfázisú áramlásokkal, pneumatikus anyagszállítással, az áramlástechnika numerikus eljárásaival, üzemi csőhálózatokkal, szivattyúk és csőszerelvények vizsgálatával foglalkozott.

A Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszéken, Prohászka János és Ginsztler János vezetésével, károsodásanalízissel, korróziós és törési károsodással, törésmechanikai vizsgálatokkal, valamint anyagi tulajdonságváltozást okozó technológiai fejlesztést végeztek.

A Gépgyártástechnológiai Tanszék élén Horváth Mátyás, illetve Arz Gusztáv áll. A tanszék kutatási területe: termelésirányítás, gyártástervezés, szerszámgéptervezés, robot- és méréstechnika (PAL-optika, robotkarra szerelhető radiális profilométer).

A Finommechanikai Optikai Tanszék (Petrik Olivér, majd Kaposvári Zoltán vezetésével) mérés- és irányítástechnikával, mechatronikával, finommechanikai szerkezetekkel, ultraprecíziós megmunkálással, optikai kutatásokkal foglalkozik. Igen figyelemreméltó Ábrahám György módszere az emberi színtévesztés mérésére és korrekciójára.

A Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszéken (vezető Czvikovszky Tibor) folyó kutatások középpontjában a polimerek finomszerkezetének, a polimer {IV-198.} ömledékek reológiájának vizsgálata, a fröccsöntő és koextruder gépek, valamint rostok, szálak, fonalak, szálerősített műanyagok, erősítő szálstruktúrák elemzése áll.

A Rendszer- és Irányítástechnikai Tanszéket Zsebik Albin vezeti. Anyag- és energiaáram-hálózatok modellezésével, rendszer- és szabályozástechnikával, irányításelmélettel foglalkoznak. Témájuk még többek között az adaptív számítógépes irányítás, valamint a fuzzy elvű hálózatvizsgálatok.

A Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszékén (vezető: Szántay Balázs, Szentgyörgyi Sándor majd Molnár Károly) transzportelméleti kutatásokat végeztek, főleg szárítási területeken. Fluid-diszperz rendszereket (füstgáztisztítás fluid-diszperz kolonnában), kapartfalú hőcserélők hőátadását, áramlástanát vizsgálták (Örvös Mária, Fehér Kinga, Csury István, Villányi Miklós). Szilárdságtani elemzéseket végeztek karimás kötéseknél, tömítéseknél (Varga László, Nagy András).

A miskolci egyetemi Gépészmérnöki Kar az elmúlt negyedszázadban jelentősen fejlődött.

Az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék (vezetője Lévai Imre, majd Cselényi József) kutatási területe: anyagmozgató, raktári és csomagológépekben lejátszódó dinamikai folyamatok elemzése, építőelemekből felépíthető anyagmozgató géprendszerek, logisztikai informatika, fémszerkezetek, hegesztett szerkezetek analízise, kompozitok és kémiai anyagok, szilikátipari gépek.

Az Ábrázoló Geometria Tanszéket Téglássy Ferenc, Drahos István és Scholtz Péter irányította. A tanszéken szerszámgeometriával, a kristályosodás modellezésével és számítógéppel segített (CAD) géptervezéssel foglalkoztak.

Az Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéket Czibere Tibor, Nyíri András, majd Szabó Szilárd vezette. A kutatások többirányúak voltak: hidrodinamikai szárnyrácselmélet; háromdimenziós modellt készítettek folyékony kontinuumok turbulens mozgásának elméletéhez; numerikus szimulációval vizsgálták az összenyomhatatlan newtoni folyadék instacionárius lamináris áramlását (oszcilláló, illetve forgó körhenger körül); fázisváltozással kísért hővezetési folyamatokat tanulmányoztak; kavitációs áramlásokat elemeztek; áramlás- és hőtechnikai berendezésekkel alkalmazott kutatásokat folytattak.

A Fizikai Tanszéket Szótér László, Ág Árpád és Demendy Zoltán vezette. A tanszék fő feladata két atomfizikai laboratórium létrehozása volt. Foglalkoztak lézer-interferometrikus mérésekkel, a cseppkeletkezés és -leválás elmélettel, szabadfelszíni áramlásokkal. Elméletileg vizsgáltak gázdinamikai szakadási felületeket.

A Gépelemek Tanszéket 1949–1988 között Terplán Zénó, majd utódja, Döbröczöni Ádám vezette. Fontosabb kutatási területe: fogaskerék-bolygóművek méretezése, fogazásgeometria, siklócsapágyak kenéselmélete, tribológia, számítógéppel segített géptervezés, tervezéselmélet, gépészeti rezgésdiagnosztika, gépágyazások tervezése, gépszerkezetek végeselemes analízise. Jelentős Terplán Zénó gépészeti és technikatörténeti munkássága (560 regisztrált szakirodalmi mű és cikk). Az én gépészeim (1998) c. műve 40 gépészmérnökről ad áttekintést.

A Gépgyártástechnológia Tanszéken (vezetők: Gribovszki László, Dudás Illés) folyó kutatások főbb iránya: megmunkálási eljárások, gyártási folyamatok és rendszerek, számítógéppel segített gyártás (CIM), szerelő eszközök, eljárások és rendszerek, mérések, diagnosztika és minőségbiztosítás.

Az Informatikai Intézethez két tanszék tartozik, az Alkalmazott Informatikai Tanszék (vezetője Tóth Tibor) és az Általános Informatikai Tanszék (vezetője Vadász Dénes). Mindkét tanszék viszonylag új alapítású (1995). Kutatásaik közül a számítógéppel segített technológiai folyamattervezést {IV-199.} (Computer Aided Process Planning), valamint a genetikus algoritmusok és a fuzzy logikai módszerek alkalmazását emeljük ki.

A Matematikai Intézet két része az Alkalmazott Matematikai (irányítója 1975-től: Vincze Endre, Fónyad Zoltán, Nikodémusz Antal, Klafszky Emil, Galántai Aurél) és az Analízis Tanszék (vezetők 1975-től: Szarka Zoltán, Vincze Endre, Kálovics Ferenc, Rontó Miklós). A kutatások főbb területei: numerikus módszerek, operációkutatás, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, differenciálegyenletek, algebra és diszkrét matematika, függvényegyenletek.

A Mechanika Tanszék Kozák Imre, majd Páczelt István irányításával a numerikus mechanika módszereivel, a kontinuum mechanika elméleti kérdéseivel, dinamikai rendszerekkel, mechanikai kísérleti módszerekkel foglalkozik.

A Mechanikai Technológia Tanszéken (vezetője Romvári Pál és Tisza Miklós) a kutatások főbb területe az anyagvizsgálat, a hegesztés, a hőkezelés, a képlékeny-alakítás, valamint a sebészeti implantátumok alapanyagainak ellenőrzése.

A Szerszámgépek Tanszék tanszékvezetője Tajnafői József, majd Patkó Gyula.

Kutatásuk középpontjában a szerszámgépek elmélete, a tervezés-informatika, a szerszámgépek tervezése, dinamikája, a precíziós szerszámgépelemek, a tribológia, a 2-5 tengelyes megmunkálások, a gyártásautomatizálás, a szerszámgépek szenzormechatronikája, a hidraulika és a pneumatika áll.

A Vegyipari Gépek Tanszékét 1962-ben alapították, élére Fábry Györgyöt, majd Fejes Gábort és Ortutay Miklóst nevezték ki. A tanszék kutatási feladatai: mechanikai, hőátviteli és diffúziós műveleti kutatások (1988-ban a BorsodChem Rt. rektifikáló körének intenzifikálása), biztonságtechnika, ezen belül rendszerbiztonság, veszélyanalízis, biztonsági szerelvények hitelesítő vizsgálata, robbanás elleni védelem, nyomástartó edények, tartályok és kompresszorok csőhálózatának vizsgálata, akusztikus lengések csökkentési lehetőségei. A tanszék több mint 30 technológiai rendszer felülvizsgálatát végezte el. Biztonsági szelepek üzemelés közbeni vizsgálatára új módszert és műszert szabadalmaztatott.

Az 1998-ban szervezett Villamosmérnöki Intézet két tanszéke az Automatizálási (vezető Ajtonyi István) és az Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék (vezetője Szentirmai László, Szarka Tivadar, Kovács Ernő). Mindkét tanszék egyetemi és főiskolai képzésben egyaránt részt vesz.

A Miskolcon működő Akadémiai Bizottság munkájába több gépészkari oktató és kutató is bekapcsolódott.

A szakmai áttekintés nem lenne teljes néhány neves gépészeti felsőfokú intézmény említése nélkül. A budapesti Bánki Donát Felsőfokú Gépipari Technikum, a kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum főiskolává alakult át. Az 1999. évi LII., a felsőoktatásról szóló törvény értelmében 2000-ben a Kandó Kálmán, a Bánki Donát és a Könnyűipari Főiskola Budapesti Műszaki Főiskola néven integrálódik. Az új Kecskeméti Főiskola fő alkotórészévé válik a Gépipari és Automatizálási Főiskola.

Ez utóbbi főiskolán Kodácsy János és Madarász László nemzetközileg elismerésre méltó eredményeket ért el.

A Gépipari Tudományos Egyesület a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) tagjaként immár 50 éve fejt ki országos szakmai munkát szakosztályai révén. A MTESZ többi tagegyesületét itt nem soroljuk fel.

A szaklapok közül jelentősebb az Acta Technica Hungarica, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, a Periodica Polytechnica, az NME Közleményei, illetve a Miskolci Egyetem Közleményei, a Technikatörténeti Szemle, a Technika, a Gépipar, a Gép, a Gépgyártástechnológia, az Energiatechnika, a Járművek és Mezőgazdasági Gépek, a Műanyag és Gumi, valamint a {IV-200.} Magyar Épületgépészet. A gépészetnek önálló akadémiai kutatóintézete nincs, csak néhány, egyetemi tanszék mellé rendelt kutatócsoport működik. Az ipari kutatóintézetek közül a néhány évig működött Gépipari Technológiai Intézet a legfontosabb.

Az 1990-es években a Bay Zoltán Alapítvány Budapesten, Miskolcon és Szegeden működtet kutatóállomásokat.

Komoly szakmai munkásságot fejtett ki (tudományos téren is) több tervezőintézet (pl. a Kohó és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái, az Olajterv, az Energiagazdálkodási Intézet, az Általános Géptervező Iroda, az Aluterv, a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet, a Vegyterv stb.).

A Mérnöki Továbbképző Intézet 1939-ben alakult, Pattantyús-Ábrahám Géza kezdeményezésére, Michailich Győző és Terplán Zénó vezetésével. Az intézet a BME szerves része. Tanfolyami anyaga közül több megjelent könyv, illetve jegyzet formájában.