Magyarország vesztesége a második világháborúban

A nemzeti vagyont ért károk összességében 1944–1945-ben mintegy 22 milliárd (1938-as vásárlóerejű) pengő tettek ki, ez az 1938. évi nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon kb. 40%-a. A német és nyilas kiszállítások, valamint a szovjet és román csapatok rekvirálásai és pusztításai következtében a harcok során keletkezett károkkal csaknem azonos értékű vagyon ment veszendőbe. A közlekedés szenvedte a legsúlyosabb veszteségeket. A sínhálózat 40%-a elpusztult, a vasúti járművek nagy részét elszállították. A gyáripar 54%-a, a mezőgazdasági vagyon 20%-a veszett el. A lakóházakban esett kár a háborús anyagi pusztulás 18%-át tette ki.

Az európai hadviselő felek embervesztesége a II. világháborúban
Ország Lélekszám
(1838. XII. 3-án,
Mo. és Ro.
1941. XII. 31.)
Összveszteség (fő) Katonaveszteség (fő) Veszteség az
összes
lélekszámhoz
képest (%)
Európa (a Szu. és No. nélkül) 313.900.000 11.000.000 2.200.000 3,51
Lengyelország 35.100.000 5–5.000.000 300.00 14,96
Szovjetunió 190.000.000 12-20.000.000 7,5–8.000.000 8,42
Magyarország 13.702.855 830–950.000 340–360.000 6,49
Németország 80.000.000 5–5.300.000 3.500.000 6,44
Románia 19.850.000 550–600.000 300.000 2,90
Finnország 3.697.000 100.000 90.000 2,70
Bulgária 6.270.000 110.000 100.000 1,75
Franciaország 41.680.000 600.000 250.000 1,44
Nagy-Britannia 47.814.000 460.000 400.000 0,96
Olaszország 43.780.000 400.000 330.000 0,91

Magyarország embervesztesége a harmadik-negyedik a világ országainak sorában, ha az akkor adott államterületen élt lakosság számához viszonyítottan százalékosan adjuk meg. Eszerint a legnagyobb veszteséget Lengyelország szenvedte el, azt követte a Szovjetunió, majd (az egyes kutatóknál váltakozó sorrendben) Magyarország és a Német Birodalom. Magyarország embervesztesége a statisztikai adatszolgáltatás 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó szünetelése miatt pontosan nem állapítható meg. A katonaveszteség 340–360 ezres. Az ország jelenlegi területén a légitámadások és a földi harcok következtében a Központi Statisztikai Hivatal 1945. júniusi felmérése szerint 45 ezer polgári személy vesztette életét. A háborús többletveszteség figyelembevételével a polgári áldozatok száma (a zsidóság nélkül) 80–100 ezer. A visszacsatolt területek polgári veszteségeiről, a jugoszláv partizánok és a román Maniu-gárdisták által meggyilkoltak számáról nincsenek hiteles adatok. Szovjet fogságba 600 ezer magyar állampolgár került, legalább 20%-ban polgári személy. Az elhurcoltak és a hadifoglyok közül 200 ezren haltak meg a szovjet táborvilágban. {I-398.} 1944-ben összesen hozzávetőleg 500 ezer magyar illetőségű zsidót deportáltak, közülük 360 ezer a gázkamrák és a kényszermunka áldozata lett. Az 1941. évi első galíciai deportálás, az újvidéki razzia, a munkaszolgálat és a nyilas vérengzés következtében további 50–100 ezer fő vesztette életét. A magyar zsidó áldozatok száma 410–460 ezer fő. A cigányüldözés áldozatainak száma is több ezerre tehető. Magyarország összvesztesége az 1941–1944. közötti államterületen hozzávetőleg 830–950 ezer fő. A háború áldozatai közé tartoznak a hontalanná vált menekültek tömegei is. Csehszlovákiából 120 ezer, Romániából 100 ezer, Kárpátaljáról 20 ezer, Jugoszláviából 65 ezer magyar érkezett a jelenlegi területre. Az 1946. évi csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következtében 60 ezer szlovák költözött Csehszlovákiába. A Magyarországról kitelepített németek száma 190 ezer. Nyugaton 1944–47. között kb. 200 ezer magyar telepedett le véglegesen.