Napjaink távközlése (1991–1999)

A rendszerváltozás magával hozott számos szervezeti és gazdaságpolitikai döntést is. A nagyvállalatok mellett megjelentek a külföldi tőkével létrehozott vállalkozások. A Magyar Postából három vállalat (Matáv, Antenna Hungária, Magyar Posta) és egy szabályozó hatóság alakult. Távközlésben a korábbi hiánygazdálkodás után jelentős fellendülés következett a belföldi és külföldi kölcsönök révén, de jelentkeztek külföldi befektetők is. A Matáv először a gerinchálózatot fejlesztette. Úgy látták, hogy addig nem érdemes az előfizetői számot rohamosan növelni, amíg nem tudják biztosítani a megnövekedett forgalom zavarmentes lebonyolítását. Ezért kidolgozták a fényvezető-gerinchálózat megépítésének programját, amit 2700 nyomvonal-kilométer építésével három év alatt be is fejeztek. 1992-ben megkezdődött az előfizetői hálózatok bővítése.

További tőkebevonás és az államháztartás hiányainak pótlása érdekében 1993-ban a vállalat 30%-át eladták a MagyarComnak, amely az Ameritech és a Deutsche Telekom fele-fele arányú közös vállalata volt. Ezzel egyidejűleg az irányítási jogok több mint 50%-a került külföldi kézbe. Politikai okokból leváltották Horváth Pált és Krupanics Sándort, a MATÁV irányító vezetőit. A fejlődés lelassult, a vállalat részvényeinek értéke stagnált, majd később csökkenni kezdett. Ezt a lehetőséget ragadta meg a MagyarCom és további 30%-ot vásárolt, amellyel az irányítás a két külföldi távközlési vállalat kezébe került. Új szolgáltatások bevezetésével, erős reklámhadjárattal növelték a felhasználók számát és ezzel együtt a hálózaton lebonyolított forgalmat. Az 1995-ig csökkenő részvényértékek 1998-ra megötszöröződtek.

Import berendezések felhasználásával 1999-re sikerült valamennyi rotary-központot kiváltani és azok helyett, valamint az új telepítéshez kizárólag tároltprogram-vezérlésű, időosztásos berendezéseket alkalmaztak. A piacon két szállító, az Ericsson és a Siemens osztozott.

A távközlési szolgáltatás fejlődését nagymértékben támogatta, hogy több távközlési világcég Magyarországon hozott létre gyártó- és némely esetben fejlesztőrészlegeket. Az Ericsson a Műszertechnikával közösen hozta létre az Ericsson Magyarország Kft.-t, amely az egyik nyertese lett a Matáv-központokra kiírt tendernek. Hamarosan saját szoftverfejlesztő részleget létesített. 1995-ben az Ericsson fejlesztési igazgatója Boda Miklós a BME Távközlési és Telematikai Tanszékével közösen nagyarányú fejlesztésekbe kezdett. Gordos Géza Nagysebességű Laboratóriumot szervezett erre a célra, amelynek vezetője Henk Tamás, szakmai irányítója pedig Faragó András lett. Néhány év alatt a doktorandus hallgatókkal, fiatal mérnökökkel, mérnökjelöltekkel kiemelkedő eredményeket értek el. Ezekkel a szakemberekkel az Ericsson megalapította saját budapesti kutatólaboratóriumát, amely továbbra is szorosan együttműködik a BME-vel. Kutatásaik Budapestet a világ szakmai élvonalába helyezték. Többen Stockholmban dolgoznak és a korszerű kapcsolástechnika forgalmi, irányítástechnikai és műszaki kérdéseit vizsgálják. {IV-264.} Ehhez a kutatórészleghez csatlakozott az Ericsson hálózattervezési és fenntartási szoftverjét kidolgozó Kerekes István és csoportja is. A szoftverkutatásokhoz kapcsolódik egy laboratórium Dibuz Sarolta irányításával.

A Siemens a Telefongyárat vásárolta meg, amelynek profilját átviteltechnikáról kapcsolástechnikára változtatta. Jelentős szoftverfejlesztő részleget hozott létre, amely a világon működő valamennyi Siemens-központ részére fejleszti az új programokat. A vállalat igazgatója Beke-Martos Gábor, később a Kábelgyár vezetését is átvette. A fejlődés következő lépésében a Siemens az értéknövelt szolgáltatások kidolgozását is Magyarországra hozta, ahol a számítástechnika és a távközlés együttműködésével megbízott részleget Ardó Péter vezeti. A központválasztó tenderen az Ericsson mellett a másik nyertes a Siemens volt. A Siemens is igyekszik növelni magyarországi fejlesztőrészlegét, ezért együttműködési szerződést kötött a BME-vel.

A Motorola kezdetben csak terjesztő és kereskedelmi részleget hozott Budapestre, majd ezek sikerei alapján a budapesti központ lett több kelet-európai ország koordinátora is. Majd amikor a Matáv ellátási kötelezettsége következtében olyan területekre is akart telefont telepíteni, ahol még nem volt kábel és akár légkábel, akár földalatti kábel építése lassú és drága lett volna, ott stabil rádiós összeköttetések létesítését tervezte. Ilyen eszközöket az Ericsson és a Motorola gyártott. Végül a MATÁV a Motorola RLL rendszerét vette meg. Ezt azonban az igényeknek megfelelően tovább kellett fejlesztenie, amelyhez részben saját fejlesztőlabort hozott létre, részben pedig az Eisler Péter és Bakos Gyula által vezetett HungaroCom-nak adott fejlesztési megbízást. A rendszer számos előfizető bekötését tette lehetővé.

A Westel 900 digitális mobilrendszere öt év alatt több mint félmillió előfizetőt gyűjtött össze. Hálózata az egész országot lefedi. A frekvenciatakarékos hálózattervezéssel, az új CDMA-rendszer kialakításával és hálózatmenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekben saját fejlesztést hajt végre, szoros együttműködésben a BME-vel is. A Westel – vezérigazgatója Sugár András, műszaki helyettese Pete József – rendkívül magas előfizetői sűrűséget ért el. A másik digitális szolgáltató a Pannon GSM 400 ezer előfizetővel rendelkezik, és országos ellátást és lefedettséget kínálva versenyben van a Westellel.

A Nokia látva az Ericsson és a Siemens sikereit a magyarországi szoftverkészítésben és hálózatfejlesztésben, szintén létrehozott két laboratóriumot. A nagyobbik, amely 1999-ben több száz főt foglalkoztat, a Nokia-központok szoftverjét fejleszti. A kisebbik részleg hálózattervezési munkákkal és ezzel kapcsolatos kutatással foglalkozik. 1998-ban elért sikerei alapján a tulajdonosok jóváhagyták, sőt megerősítették a budapesti fejlesztési központ terveit.

Alközponti területen számos világcég hozott létre Magyarországon közös vállalatot, termékeinek eladására, üzemeltetésére és javítására. Ezek közül az első a Kapsch, amely Nagy Andrea vezetésével megkezdte fejlesztési csoportjának kialakítását. Az Alcatel az alközponti feladatokon túl a távfelügyelet és a táv-hibaelhárítás területén dolgozik. A Bosch cég is jelen van nagy megbízhatóságú központjaival. Kiemelt szerepet kapott ebben az üzletágban a Lucent budapesti központja, amely Európa délkeleti részének centruma, s létrehoztak egy fejlesztő központot, amely a Bell Laboratóriummal tart online kapcsolatot.

1990 után több hazai kezdeményezésű kisvállalat alakult. A HungaroCom különböző központok és átviteli rendszerek illesztéséhez dolgozott ki áramköröket és intelligens hálózati (IN) megoldásokat, a preIN eszközeit készítette el. Munkájuk eredménye a Matávnál bevezetett Kékszám, {IV-265.} Zöldszám és audiotext szolgáltatás. A TotalTel Tóth Tamás vezetésével és Benedek Andor műszaki megoldásaival mikrohullámú berendezések fejlesztésével foglalkozik. A Grante parabolaantennákat gyárt, Ladányi-Turóczy Béla új műszaki megoldásai jelentős piaci sikert eredményeztek. Az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolata a fiatal mérnökök számára vonzó volt, ezért itt szakmai iskola is kialakult.

A BHG URH adógyártó részlege az Antenna Hungáriával szövetségben, Falus László irányításával az új piaci viszonyok között is megtalálta a helyét. Az Elektronika77 Ktsz Zetwitz Sándor vezetésével 1990 után részt vett az előfizetői hálózat többszörös kihasználását célzó ADSL berendezések fejlesztésében és gyártásában is.

A BME Mikrohullámú Tanszék az optika és mikrohullámok kölcsönhatásában a távközlési technológiákat megalapozó módszereket tett közzé (Berceli Tibor, Frigyes István).

A Matáv országos monopóliumát először 1994-ben a primer körzetekre kiadott koncesszió törte meg. Bár ez még a területekre megengedte a monopóliumot, azonban a Matáv ezzel már nem egyedüli országos szolgáltató. A monopoljogok közeljövőben várható megszűnése után újabb szolgáltatók jelennek meg a közszolgálatú telefonpiacon, mint például a volt Matáv vezérigazgató Horváth Pál által vezetett PanTel, mely már most is kínál Internet alapú szolgáltatásokat. A HungaroDigiTel, mely VSat kapcsolatokkal támogatja az országos hálózattal rendelkező kereskedelmi cégeket és bankokat (Binder László). Várható továbbá, hogy a villamos hálózatok tulajdonosai is részt kívánnak venni a távközlési üzletben.

A Magyar Posta, mint önálló vállalat is igyekezett a helyét megtalálni a távközlés világában. A teleház-program keretében telepostaházakat létesített, ahol klasszikus szolgáltatásaik mellett számítástechnikai és távközlési szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. Az elektronikus levelezés különböző formáit bevezetve felkészül a jövő elektronikus konkurenciájára. Mindezen szolgáltatások előkészítését a Posta Fejlesztési Intézet végezte (Molnár Csabáné).

A fejlesztés a műsorszórás területén is felgyorsult. A műholdas tv-sugárzás általánossá lett és ehhez kapcsolódóan a kábeltévé-hálózatok már az ország nagy részét lefedik. A rádióműsorok nagy része átkerült az URH-sávba, és ennek megfelelően a műsorok száma megsokszorozódott. Kihasználva a média reklámlehetőségeit üzleti, kereskedelmi tévé- és rádióadások nagy számban indultak el. Ehhez kapcsolódik, hogy a minőség javítása érdekében digitális rádiózás (DAB) és televíziózás (DVB) kísérletei is folyamatban vannak. Várható, hogy a következő évezredben a médiák digitalizálása átütő lesz.

Meg kell még említeni az elektronikus üzlet, a telekereskedelem, a távoktatás és a távgyógyítás kérdéseit. Ezek az informatikai eszközök alkalmazására szolgáló korszerű elképzelések nem tartoznak szorosan a távközlés fogalomköréhez, azonban csak a távközlés hasznosításával valósulhatnak meg. A fiatal kutatók sikeresen foglalkoznak ezekkel a témakörökkel, de emellett a csomagkapcsolás elvén megvalósuló hálózatok kialakításával is. Ez az út világszerte az információs társadalom kialakulásához vezet.

Mint látható, az utolsó évtizedben a hazai fejlesztés szorosan összekapcsolódott a világ fejlődésével. Ennek megfelelően a mobiltechnikákban, a szoftverkutatásban, a csomagkapcsolt rendszerek forgalmi kérdéseiben és a fotonikában érnek el eredményeket. Kellő távlat hiányában még nem látszik, hogy mely hazai kutatók alkotnak maradandót és világraszólót. A kialakulóban lévő információs társadalom a következő évezred első éveiben válik majd realitássá. Onnan visszatekintve lehet az itt felsorolt kutatóműhelyek, {IV-266.} fejlesztőlaborok hatását értékelni és a nagy egyéniségeket megnevezni.