Ismert és neves botanikusaink a 20. század végén

A következőkben ABC-sorrendben azon neves botanikusainkat soroljuk fel, akik 1915–1942 között születtek, így tudományos tevékenységük fő súlypontja századunk második felére esik. Zárójelben feltüntettük a legfontosabb kutatási területeiket (földrajzi értelemben is). Munkásságuk méltatása a jövő feladata. Almádi László (1936–) gyomnövények, rendszertan; Baksay Leona (1915–) citotaxonómia; Bodrogközy György (1924–) szikesek cönológiája és ökológiája; Bohus Gábor nagygombák; Borhidi Attila (1932–) Dél-Dunántúl, Kis-Alföld, Kuba, cönológia, rendszertan; Borsos Olga rendszertan; Czimber Gyula (1936–) gyomnövények; Debreczy Zsolt (1941–) dendrológia; Facsar Géza (1941–) rendszertan, archeobotanika; Fekete Gábor (1930–) Velencei-hegység, Bakony, Gödöllői-dombvidék, cönológia, ökológia; Horánszky András (1928–) Bükk, Pilis–Visegrádi-hegység, rendszertan; Igmándy Zoltán (1925–) taplógombák; Isépy István (1942–), Jakucs Pál Bükk, Tornai-karszt, Délkelet-Európa karsztbokorerdőinek cönológiája, ökológia; Járai-Komlódi Magda (1931–) Ócsa–Dabas, Hanság, palinológia, negyedkor; Jeanplong József (1919–) Nyugat-Dunántúl, rétek-legelők, gyomnövények; Juhász Miklós (1938–) palinológia; Kedves Miklós (1933–) palinológia; Kovács Margit (1930–) Mátra, láprétek, ökológia; Milkovits István (1937–) rendszertan; Nagy Miklós (1930–), Pócs Tamás (1933–) Délnyugat-Dunántúl (Károlyi Árpáddal [1907–1972], Déli-Kárpátok, Kelet-Afrika, briológia); Priszter Szaniszló (1917–) adventív növények, rendszertan, bibliográfia, tudománytörténet; Simon Tibor Észak-Alföld, Zempléni-hegység, Duna–Tisza köze, Szigetköz, cönológia; Suba János (1929–) Bükk; Szujkóné Lacza Júlia (1930–) Börzsöny; Terpó András (1925–) vadgyümölcsök, adventív növények; Vida Gábor (1935–) Déli-Kárpátok, páfrányok citotaxonómiája.