CE E AMORUL?
Ce e amorul? E un lung
Prilej pentru durere,
Caci mii de lacrimi nu-i ajung
Si tot mai multe cere.
De-un semn in treacat de la ea
El sufletul ti-l leaga,
Incit sa n-o mai poti uita
Viata ta intreaga.
Dar inca de te-asteapta-n prag
In umbra de unghere,
De se-ntilneste drag cu drag
Cum inima ta cere:
Dispar si ceruri si pamint
Si pieptul tau se bate,
Si totu-atirna de-un cuvint
Soptit pe jumatate.
Te urmareste saptamini
Un pas facut alene,
O dulce stringere de mini,
Un tremurat de gene.
Te urmaresc luminatori
Ca soarele si luna,
Si peste zi de-atitea ori
Si noaptea totdeauna.
Caci scris a fost ca viata ta
De doru-i sa nu-ncapa,
Caci te-a cuprins asemenea
Lianelor din apa.
MI A SZERELEM?
Mi a szerelem? Folytonos
Keserves szenvedés;
Amely ezer könyűt iszik
S ez még neki kevés.
Minden szó, amit csak Ő mond,
Megmarad lelkedben,
Hogy többé el ne felejthesd
Soha életedben.
Hogyha a küszöbön rád vár
Szerelemtől égve
S mikor jössz karjaiba zár
Ezer csókot kérve,
S szived dobog, nem látsz semmit,
Sem földet, sem eget;
S mindezt egy kis szó teszi csak,
Hogy ő téged szeret.
Kísért heteken át téged
Kedvesed járása,
Kezének egy szorítása,
Egy szempillantása.
Követnek a hold és a nap
S tündöklő csillagok,
S reád az ő sugár fényük
Éjjel-nappal ragyog.
Elhatározta a végzet
Azt már réges-régen:
Hogy a vágy nyomon kövessen
Át a mindenségen.
(1895)
Szőcs Géza fordítása
MI A SZERELEM?
Mi a szerelem? - Alkalom
a hosszu gyötrelemre,
Bár könnyek ezre folyt agyon,
Ő még többet szeretne.
Egyetlen kis futó jele
Már gúzsba fogja lelked,
S az emlékekkel lesz tele -
Míg élsz el nem felejted.
De lesve jár, zugokban áll,
Megbúvik mély homályba,
És szív a szívhez eltalál,
Ahogy vágyad kivánja;
Nincs föld se ég se - széditő
Gyönyörben ég a melled;
Minden egy szótól függ, mit ő
Csak félig-súgva sejtet.
Sok hétig üldöz, szüntelen,
Egy forró kézfogása,
Egy lanyha lépte, s édesen
Kigyúlt szemvillanása.
Akár a holdfény és a nap,
Oly tündöklőn kisér el,
Még nappal is veled marad,
És minden, minden éjjel.
Mert írva van, hogy életed
A vágy rabságba zárja,
Körülsző, átfog, eltemet,
Miként a láp hinárja.
(1961/1968)
Franyó Zoltán fordítása
MI A SZERELEM?
Mi a szerelem? Alkalom
A hosszú szenvedésre:
Bár tenger kínja, vágya nyom,
Nem elég néki mégse.
Futó tekintet, úgy lehet,
Amely rabságba ejtett,
De úgy betölti életed,
Hogy már el nem felejted...
És rostokolsz a sarkokon,
Az árnyban meghuzódva,
S csak egy kérdésed van: vajon
Ma láthatod-e újra?
Nincs ég se, föld se már. s bolond
Szived szorongva hordod;
Hiszed, mit félig súgva mond,
Eldönti majd a sorsod.
Hetekre dús emlékezet
Egyetlen lassú lépte,
Hogy biztatón fogott kezet
És szeme rebbenése
Üldöz fényével untalan,
Mint nap s a hold az égen;
Nappal mindig nyomodba' van
S éjed övé egészen.
Mert végzet, hogy e drága kínt
Magaddal hordd, a szívben,
S hogy úgy öleljen át, amint
Hinár ölel a vízben.
(1955/1974)
Kacsó Sándor fordítása
|