| DE CE NU-MI VII
Vezi, rindunelele se duc,
Se scutur frunzele de nuc,
S-aseaza bruma peste vii -
De ce nu-mi vii, de ce nu-ni vii?
O, vino iar in al meu brat,
Sa te privesc cu mult nesat,
Sa razim dulce capul meu
De sinul tau, de sinul tau!
Ti-aduci aminte cum pe-atunci
Cind ne primblam prin vai si lunci,
Te ridicam de subsuori
De-atitea ori, de-atitea ori?
In lumea asta sunt femei
Cu ochi ce izvorasc scintei...
Dar, oricit ele sunt de sus,
Ca tine nu-s, ca tine nu-s!
Caci tu inseninezi mereu
Viata sufletului meu,
Mai mindra decit orice stea,
Iubita mea, iubita mea!
Tirzie toamna e acum,
Se scutur frunzele pe drum,
Si lanurile sunt pustii...
De ce nu-mi vii, de ce nu-mi vii?
MIÉRT NEM JÖSSZ
Lásd, a fecskék messze szállnak,
Hull a lombja a vén fának,
Éket, pompát elvisz az ősz, -
Miért nem jössz, miért nem jössz?
Karjaimba jöjj el megint,
Űzd el tőlem a bút, a kínt,
Árva fejem hadd pihenjen
Kebeleden, kebeleden!
Emlékszel-e, tudod - régen -
Elbolyongtunk künn a réten
S karjaimmal, kedves alak,
Átfogtalak, átfogtalak?!
E világon vannak nők még,
Kiknek szeme lángokban ég,
Bármi szépek, bájlók azok,
Nem olyanok, nem olyanok!
Szemeidnek bájló fénye
Ráhullt lelkem éjjelére,
Estcsillagnál szebb vagy nekem,
Szép kedvesem, szép kedvesem!
Őszi napok egyre szállnak,
Lombja lehullt a vén fának,
Éket, pompát elvitt az ősz...
Miért nem jössz, miért nem jössz?!
(1889)
Brán Lőrinc fordítása
MIÉRT NEM JÖSSZ?
Nézd, indul már a fecskehad,
Diófáról a lomb szakad.
Szőlők felé dért küld az ősz,
Miért nem jössz, miért nem jössz?
Ó, jöjj karomba, jöjj megint,
Szomjú szemem rád hadd tekint,
S édes nyugvásom ott legyen
A kebleden, a kebleden.
Idézed-é a múlt időt,
Bejártunk völgyet és mezőt,
Karommal átkulcsoltalak,
Úgy óvtalak, úgy óvtalak!
Sok asszonyt hordoz még e föld,
S szemükben szikrázó gyönyört,
De mint te - légyen bár csodás -
Nincs senki más, nincs senki más.
Mert lelkem árva éjjelén
Derűt te küldesz énfelém,
Szebbet, mint csillag-hatalom:
Én angyalom, én angyalom!
Az esztendő későre jár,
Szakad a lomb az útra már,
Tar földeken tanyáz az ősz...
Miért nem jössz, miért nem jössz?
(1939/1972)
Berde Mária fordítása
ÓH, MÉRT NEM JÖSSZ IDE?
Már útra kelt a fecske mind,
Diólevél pereg le kint,
A szőlőt dér teríti be -
Óh, mért, óh, mért nem jössz ide?
Siess vágyó karomba hát,
Hadd nézzek szomjazón reád,
fejem pihenjen édesen
Hó-kebleden, hó-kebleden!
Hányszor bolyongtunk egykoron
A völgy ölén s a hegyfokon,
S felkaptalak szép könnyedén
Ezerszer és ezerszer én!
Van itt a földön nő elég,
Kinek szemében csillag ég,
De bárha fenséges, ha nagy:
A szebb te vagy, különb te vagy!
Hisz' te sugárzol egyre friss
Derűt komoly lelkembe is,
Nem szebb a csillag fénye sem,
Én kedvesem, szerelmesem!
Most újra késő őszre jár,
A lomb az útra hull le már,
Tar lanka nyúlik messzire...
Óh, mért, óh, mért nem jössz ide?
(1960/1968)
Franyó Zoltán fordítása
MIÉRT NEM JÖSSZ?
Látod, a fecske útra kél,
Hull már a diófalevél,
Szőlőkre deret ejt az ősz -
Miért nem jössz? Miért nem jössz?
A karjaimba, oh, repülj,
Hadd nézlek telhetetlenül.
Pihenjen édesen fejem
A kebleden, a kebleden!
Jut-e eszedbe, egykoron
Bolyongva völgyben s halmokon
Öleltem a derekadat
Olyan sokat, olyan sokat?
Tele van nővel a világ,
Kiknek a pillantása láng...
De oly meleg tekintete
Nincs egynek se, nincs egynek se!
Mert lelkem deríted te fel
Lelked örök derűjével,
Minden csillagnál szebb nekem
A kedvesem, a kedvesem!
Az idő késő őszre jár,
Száraz levél az útra száll,
Tarolt határra köd esőz,
Miért nem jössz? Miért nem jössz?
(1929/1939)
Finta Gerő fordítása
Ó, JÖSSZE MÁR...
Látod: a fecske útra kél,
Hull a sápadt diólevél;
Deres a szőlő őszre jár -
Ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
Míg szemem szomjan rád tekint,
S fejem válladon elpihen
Szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édesem,
E völgy ölén s a réteken,
S fölemeltelek, drága társ,
Hogy messze láss, hogy messze láss!
Vannak e földön mindenütt
Szép nők: szikrákat szór szemük,
De mint te, oly kedves, komoly
Nincsen sehol, nincsen sehol!
Te vagy a lelkem, életem:
Tündökölsz tisztán, fényesen;
Hol is találnék csillagot,
Mely így ragyog, mely így ragyog?
Késő ősz van, csillan a dér,
Halkan csörren a holt levél,
Didereg a puszta határ -
Ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
(1947/1974)
Képes Géza fordítása
MIÉRT NEM JÖSSZ?
Látod, a fecske útra kél,
Lehull a diófalevél,
Rászáll a szőlőre a dér -
Miért nem jössz? Miért? Miért?
Jöjj, s én karomban tartalak:
Vágyó szemmel hadd lássalak,
S hadd nyugtassam megint fejem
A kebleden, a kebleden!
Míg jártam - emlékszel? - veled
A dombokat, a völgyeket,
Hányszor karomba vettelek,
Úgy vittelek, úgy vittelek!
Van nő a földön annyi még,
S szemükben édes szikra ég...
Lehetnek mind, mind drága nők,
De mások ők, de mások ők.
Az a fény te vagy egyedül,
Akitől lelkem földerül -
Nem szebb a csillag fénye sem,
Szép kedvesem, szép kedvesem!
Késő van, ősz van jön a tél,
Az útra száll a falevél,
És puszta most a régi rét...
Miért nem jössz? Miért? Miért?
(1969)
Nagy Kálmán fordítása |