IOSIF POP

1931. március 24-én született Máramarosszigeten. Magyar, román és francia nyelven ír verseket. Eddig helyi antológiában (Máramarosi Havasok), erdélyi (Tribuna, Steaua, Bányavidéki Új Szó, Graiul Maramuresului), illetve külföldi lapokban (Die Presse - Bécs, Luceafarul - Bécs) közölt szépirodalmat. Egyéni kötetei: Sebzett gondolat (magyarul), Migratii (Vándorlások - románul), Gravuri (Metszetek - románul és franciául), A délibáb határán (magyarul). Alábbi verseit a magyarul írottak közül válogattuk.

 

KÁRTYAVÁR

Küszködve önmagával
rogyadozik a lélek,
magukba hulló percek
időmáglyán elégnek.

A jövő érkezése:
a múltba visszatér -
futóhomokra épül
és kártyavárban él.
 
 

A DÉLIBÁB HATÁRÁN...

A délibáb határán mesterkedik
a tér,
megnyitja tarisznyáját, és minden
belefér.
 
 

ÜZENET

Derült az ég és nem tudom,
hogy merre száll a luftballon,
Minő játékos jelenet:
gyermekkoromból üzenet...
 
 
 
A SZIKRA

Csodát művel a szikra
bár nyomban eltűnik,
múlását bírja szóra
ha vágyak késztetik

Emlékezetet szólít
egy villanás csupán -
tűzijátékot terjeszt
a mámor ablakán

s ha nem látja már szemünk
ábrándodból meríts
semmitmondók a pernyék
ha fénycsóvájuk nincs.
 
 
 
ŐSZINTÉBB

milyen gyönyörűek a színek
de végül is hazudnak nekem
ha letisztulnak egyszer a vizek
előtűnik őszbe fúlt fejem
 
önámításra hajlamos az ember
minden mesét időből merít
s ha a valóságra egyszer kitekint
a végső ponton minden változik
 
 
 
AZ ÉJBEN

hullócsillag csíkot húz az égen
s a látomás egy másodperc talán
nincs folytatás a mérhetetlen éjben
csak sötétség a pillanat után