CRISTIAN SIMIONESCU
Sz. 1939.
Hlipiceni-ben (Botosani), előbb Iasi-ban, majd később Barladban telepedett meg.
Kezdő kötete (Tabu) 1970-ben jelent meg. Az akkori ideológiai rendszer viszonyai
között nehezen közöl, támogatói a kolozsvári Tribuna és a marosvásárhelyi Vatra
szerkesztői. A Marathonul (Marathon) mellett - amelyből az alábbi csokrot
fordítottuk - jelentős költői fegyverténye az 1993-ban napvilágot látott Sira
spinarii (Hátgerinc). |
FÖLÖSLEGES HÍD
Fölösleges híd semmiféle
víz vagy mélység fölött,
hasznos vagy magad is. Mi
hasznod? A bambusz rezzenése
talán csak téged szolgál.
Tán undorodsz a tiprásra kész
léptektől, tán megveted a
kiváncsian
szálas idomaidat mustráló
szemet.
(A férfias indoklás
megaláz téged.) Aki megérintene
kezével, árnyékodat
tapintja; és aki
úgy hiszi, árnyékodhoz
ért, az utópiát tapogatja.
Fölösleges, elaggott híd
talpnyomok híján,
értelmetlenül, meddőn hallgatag
hogy vágytam rá (s gyakran
mekkora kínnal), hogy értelmet leljünk
a porszemben is.
Megálmodód
egy Építész szörnyeteg
volt, ki erre tévedt, s csúfságból
általad mindünket
megalázna. Amennyiben az első
megfejtők fejét veszik
(kik a titkok titkát
felfedik), hát itt az
enyém! Fölösleges híd,
a rossz szelleme
környékeden ólálkodik. Közeledben
vagyunk, ha végzel is
velünk. Nincs vesztenivalónk.
És mit sem nyerhetünk.
Melletted lélegzünk,
bár nem érünk hozzád. Csak
gondolatban kelünk át rajtad,
merre a Terra damnata van,
ahonnan
küldött még soha nem
hozott semmiféle üzenetet.
SEMMISÉG
Két teremtmény gyilkolja
egymást
a fa ágai között
mily hűvösen merednek az
ágak
pimasz közönnyel
megadóan
E SŰRŰN PIRONKODÓ
DAL...
E sűrűn pironkodó dalt
egy mészárostól hallottam:
"...Pedig van valaki, aki
a vízből kimentett,
pedig van valakik, aki a
vízből kimentett,
pedig van valaki, aki a
vízből kimentett",
hát ez az! Különben:
"Van valaki, aki a vízből
kimentett..."
Többet akarsz tudni róla,
az életéről?
Hát legyen - "van valaki,
aki kimentett a vízből,
szóval, ő meg a vízbe
fúlt.
Hát ez az!"
HÁROM JELES NAP
Az első nap - kételkedj a
kősziklát repesztő
vízcseppben: öngyilkos ő,
akit nem idegen kéz
pusztít el.
A második nap - kételkedj
a te kételyedben,
hogy egy mentőövön élsz.
a harmadik nap - már
halott, de még haldoklik,
megszületett, de még most
is születik.
HA ÚGY LENNE
Ha úgy lenne, hogy
egyikünk
aprócska volna, kisegér
ha így volna és lenne,
rá ki jelentkezne?
Ha úgy lenne, hogy
egyikünk
tengernyi könnyet ontana
egyre
ha így volna és lenne
az áldozat ki lenne?
Ha úgy volna hogy
egyikünkből isten
ha így volna és lenne,
emberi létét veszejtve?
Ha úgy lenne, hogy
egyikünk
örökké létezne
ha így volna és lenne
ki jelentkezne
az áldozat közülünk ki
lenne?
MÁSODOSZTÁLYÚ BOLDOGSÁG
avagy ahogy a kanári
látja
Gondtalanul a kanári csak
fogságban élhet
mihelyt szabadon ereszted,
kész, a hars levegő
ostorától szenved!
Szívét egy főnök
kalapjához
láncolva, aki eteti őt.
Élete
a tulaj kényekedvén múlik.
Egy-egy napra
szabadon eresztik, a
szabadság megbélyegzi, a szabad lét
veszélyezteti biztonságát.
Ha nem függ valakitől,
rosszul lesz.
Hej, a rabság kínja oly
bénító
Más élőlénynek, a
kanárinak kész vigasz:
Derű, dallam. A kalitkán
egyetlen idézet
Hadrianusztól: "A
behódolás megédesíti a keserűséget."
Nyisd csak ki előtte a
kalitkaajtót, a megalázott, a kifosztott
meggyűlöl téged,
kétségbeesett kiáltást hallat:
"Nincs erőm visszatérni a
rabságba, és talán
elpusztulok!
Hagyjál bezárva! Hagyj! A
függőségben élő
sorsa a gondtalanság!"
FONTOS SEMMISÉGEK
Olykor csak egy lépésen
múlik
hogy a bikát legyűrd.
Néhány szabályból a
zűrzavar tűnik át
mint holmi semmiség.
Néha egy szikra is
megteszi
hogy odalegyen birtokod,
lovad és házad.
Csipetnyi méreg a lélekbe
ivódhat
és szétroncsolja.
Egyetlen könnycsepptől vár
is ledőlhet.
Egy árulás vagy egy
balfogás elég
a semmiből előtörő halk
sikolyhoz.
Egyetlen gerenda
agyonütheti az Építészt
olykor az ősi törvénytől
való enyhe kilengés
a törzs végét jelenti!
Néha egyetlen lépés elég
S a nappal cafatokká lesz,
mint a rongy.
Olykor elég egy szikra...
VANNAK-E ÖRVENDETES
HIBÁID?
Ha csodaszép lennél és
magas, az alacsonyak kerülnének
tornyokba, szellőztetőkbe
kúszva.
A sors a mosolyos pofába
némi ostobaságot oltott
és némi dölyföt az
istállószolgába.
Mivel óvatos, az öklöző
rosszul táncol,
a gondviselés csöppnyi
aggyal áldotta meg a pávát.
A sors gondoskodott
egy-egy repedésről, szennyfoltról mindenben, ami tökély.
A körültekintés egyetért.
Az ellenszolgáltatás, e jó anya gyöngéden
mindenkit megcsókol.
Örvendetes hibáiddal együtt.
(Cseke Gábor
fordításai)
|