LUMINTA URS
Sz. 1969, Marosludas.
1995-ben végzett román-francia szakot a kolozsvári Bölcsészkaron. Az egyetemi
diáklap szerkesztője volt. Első kötete 1997-ben jelent meg. |
a szomszéd szoba
(camera de alaturi)
finom italokból születtem én
apám sokszoros érzékeiből.
vámpír voltam és gyilkos a vér
tükreitől
megnyomorítva. szenvedtem
kúttól
alkonytól és a hattyúktól.
milyen kár
halálom előtt ezt a
javíthatatlan jelet
ezt a finom mérget az éjnek
adom. hajam
parfümökre féltékeny angyal
bűzével
üdvözöl. csontváz-khimérák
bírnak
engem és szavak melyeket itt
hallok meg
és a túlvilágra küldöm őket.
együttélek
velük a hold őrült
harmóniájában
aki társam nekem, rossz
utazónak
bohóc-útjaimon.
a legjobb a világok közül
(cea mai buna dintre lumi)
a legjobb a világok közül - az
emlékezet
égető csodák tette álnok
következmény te
nem vagy napirenden. te a
Történet vagy.
foglalj helyet vagy »tégy
bánatossá« - nézd
előttünk a mezőt hol valaha
Isten
és Izráel fiainak hangját
hallva
Ábrahám énekelve bolyongott.
hihetetlen csodák és szerelmek
történtek itt.
mert az Úr köztük vala. foglalj
helyet,
Történet. egy napon ajkaid
a bosszúságtól és őrülettől
égetni fognak és akkor
szép lesz minden mert a rémület
húsunkba
visszatér mert a szeretettek
nem hordják többé vállaikon a
kínt
mert kik bocsánatot nyertek
legyőzöttek és
szeretettek leendnek isteni
szeretettel
Éva börtönei
(inchisorile Evei)
Szerelmem egy szenilis lány,
szárnyaknak és mély kalapodnak
örvendő, melybe mítoszokat
és Holdat tömtél. Azúrkék
szakálladdal
vezethetted volna a világot, és
elfeledett érzéseket
kölcsönözhettél
volna neki. Isten földjére
gyűlöletben és
megátkozott testekben
visszatért egyfajta krisna.
V. Péter, távoli és oly keserű
lény,
kimondhatatlanul boldoggá
teszel;
boldoggá teszel, és csak
tapogatsz
a te kissé csökönyös, kissé
vén,
csak szorgos tengereket ölelni
jó kezeiddel.
london utca
(strada londra)
egy gyönyörű nőre támaszkodó
este
ahogy hallottam egyszer mondod
viaszidőben beszíva
a részegség látnoki légkörét.
én
visszatérek a gabonatáblákra
hogy fölváltsam
az aranyozott túltörékeny
halandókat. a bestiákat. onnan elmondhatnám a Diszkrét nő köpenyének
meséjét elámíthatnálak
kék-zörejekkel.
némán. házam úgyis tele van
dolgaiddal
kezeiddel melyeket »aludni
aludni tanítasz« minél tovább
gazdag asztalaitoktól egy
hallgatag
kutyát viszek magamban eme
zálogtól kábán
várakozástól bemocskolva. egy
stupid féreg. ő
zsoltáros könyvet tart a térdén
és imádkozik.
a rebellis szépség
(frumusetea rebela)
Ah, hogy utálom a dolgok
rendjét,
melyben elfelejtett állapotok
párosodnak.
Néha azt hiszem, hegy vagy,
melyről
hatalmas, gyilkos, szent
állatok
osonnak le. Ők mind rólad
beszélnek.
A halálról. Ó, de hát te
a Fantasztikus Könyvtárból
jössz,
melyben nemrég Isten angyalai
és a vakító szubrettek
összevegyültek
mint egy termékeny sereg.
Alföldön voltam, mikor
a hegyekbe menekültem, én, a
finom érzések koldusa,
én, világ Érzékije csupán, a
Tiszta.
a vízi ütközet
(batalia acvatica)
a türelmetlenség acéltőröket
dobál
utamba. eufórikus és gyöngéd
mágnesek.
Én álnokul vérbe merülök majd,
a ti
átkozott bőrötökbe (mert ott
tenyésznek
a félelem hangyái). Ti többé
nem éritek meg
vöröses hullámokon a Sátrak
Ünnepét. sápadt
ujjakkal szófogadó gyerekeket
győztök
le meg a holdat. Barátom azt
mondod hogy a testek
lassan őrülnek meg és hogy eme
mocorgás halált
hoz. Mikor én egész idő alatt
nem
gondoltam másra csupán a távoli
mezőkön
rég elmúlt hajókra és
délibábokra.
nők tavasza
(printemps des femmes)
itt laktál egy ideig - a
bizarr szóban.
levetkőzöm ezt az egész me-
lankóliát a rendszeres
falhozállításaimat. a
bestiákat.
néha a zsenge fiatal törékeny
ringyókhoz
hasonlítottál. ők mutatták meg
neked az ama
szavakhoz vezető utat melyekben
átmenetileg
laktál,
az élelmes állapotokhoz
vezetőt. egy napon aztán
megszülettünk és a szerelem
nyomai voltak testeden.
nem a reményé.
gyakran vergődtem az
elkeseredés
hálójában. onnan simogattam
tébolyultan vulgáris testedet mit mohón vagy csak
őrülten csakis nekem takartál
ki.
Lövétei Lázár László fordításai
a zongorista, a ringyó és
a kicsi emberek
(pianistul, tirfa si
omuleti mici)
egyre szomorúbb és bódítóbb
episztolák jönnek
távoli országokból
én ki hallom minden hangotokat
szédülten fogom énekelni ezt a
bolond lelkesülést
meztelen jövök vissza és egy
barackkal a kezemben
barátaimnak.
de vajon mit avass fel
szabadultan
azon szkizós estén mikor
szerelemmel
jössz hogy felemeld bőröm
monotóniáját
a nehéz ellenállás parfümjét?
egyetemeim
(universitatile mele)
infamáló látomásokat akarok
melyek
tönkretegyenek engem.
(melyekből ne lássatok).
ezrével akarok vodkát és
rockzenét
hogy meséljek a nagyanyámról
ki tehetséges és forró hüllő
volt.
egyképpen ő szült (engem) és
én nem tudom és senki sem
tudja. és én
a nőiesség gyenge ízét élve
leborulok a bor istene előtt
(általa, gondolom,
jobban jöttem a világra) mivel
ő nevet
a hiszékenyeken és a gyerekeken
egy kevés fényt és
imádatot szomorúan dobva feléd.
Sántha Attila fordításai
(A Bestiárium c., 1998-ban
Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön megjelent kétnyelvű kötet alapján)