Tóth Béla (1924)

Tóth Béla írásait szintén a paraszti világból szerzett élményanyag formálja, szándéka szerint ő is ezt a világot kívánja megörökíteni, ennek változásait követi nyomon elbeszéléseiben és regényeiben. Első munkája a szegedi török meseanyagot dolgozta fel A köszörűs kádi (1959) címmel, ettől kezdve azonban a ma, a változó világ kérdéseit jeleníti meg. Az Atya, Fiú, Szentlélek című paraszti tárgyú regénynél nagyobb feltűnést keltett 1969-ben megjelent Mi, janicsárok című regénye, amely a NÉKOSz éveit eleveníti fel, egy faluról felkerült egyetemista fiú útkeresését, magára találását ábrázolja sok önéletrajzi elem felhasználásával. Elbeszélései Álarcban címmel 1976-ban, Gyaluvonások című regénye 1979-ben jelent meg, a hetvenes évek végétől pedig nagyszabású szociográfiába fogott, a Tiszajárás című munkát a Tiszatáj című folyóirat közölte folytatásokban.