Irodalom

Gergely Sándor: A pesti regény. 1945. – Kárpáti Aurél: Gondolatok a könyvtárban. ÚÍ 1945. 225–226. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Pánepicizmus és csonkapróza. (Hozzászólás Lengyel Balázs "Babits után" című tanulmányához.) Újh 1946. 135–144. – Lengyel Balázs: Az "ítész" megjegyzései. Újh 1946. 14–16. – Csizmadia Andor: A szociográfiai alapismeretek vázlata. Eger, 1947. – Keszthelyi Zoltán: Kalandozás a regény körül. Nszava 1947. máj. 13. – Lukács György: A történelmi regény. 1947. – Rónay György: A regény és az élet. Bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba. 1947. – László Ferenc: Az új magyar regény útja. MNemzet 1949. dec. 7. – Goda Gábor: Prózairodalmunk néhány kérdéséről. Csill 1951. 899–905. – Fehér Klára: Hozzászólás a riport kérdéséhez. Csill 1951. 237–239. – Keszi Imre: A riport kérdéséhez. Csill 1951. 371–372. – Prohászka János: Archaizálás a történeti regényben. MNyr 1951. 370–372. – Almási Miklós: Történelmi regényeink magasabb színvonaláért. ÚH 1953. 12. sz. 71– 81. – Nagy Péter: Újabb elbeszéléseink pozitív hőse. ÚH 1953. 4. sz. 105–109. – Örkény István: Egy vita után. Csill 1953. 216–217. – Örkény István: Margóra. Csill 1953. 1222–1226. – Örkény István: Margóra. Csill 1953. 1690–1695. – Sándor András: Kérdések és válaszok. Csill 1953. 75–83. – Pándi Pál: Elbeszélés és írói szemlélet. P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Antal Gábor: Megjegyzések a karcolat és az anekdota kérdéséhez. MSajtó 1955. 3. sz. 117–118. – Földes Anna: Emberavatás – íróavatás. Széljegyzetek a fiatal írók novelláskötetéhez. IÚ 1955. jún. 18. – Hermann István: Tények és igazság. Csill 1955.645–647. – Illés Endre: Bevezetés egy emlékhez. Csill 1955. 1279–1280. – Nagy Péter: Regényirodalmunk a szocialista realizmus útján. IÚ 1955. 45.sz. – Almási Miklós: A közelmúlt magyar novellái. ÚH 1956. 7. sz. 77–80. – Debreczeni Pál: A szocialista realista történelmi regényről. FK 1956. 239–249. – Komlós Aladár: Regényhős és modell. K.A.: Tegnap és ma. 1956. – Major Ottó: Gondolatok a regényírás mesterségéről. Egy termékeny vita tanulságai. IÚ 1956. 9. sz. – Nagy Péter: Regényirodalmunk a szocialista realizmus útján. Csill 1956. 155–167; 303–324; 551–571. és Nagy Péter: Új csapáson. Regényirodalmunk a szocialista realizmus útján. 1948–1954. 1956. – Pók Lajos: Új novellisták. Ktáros 1956. 515–517. – Pók Lajos: Egy népszerű műfaj. Ktáros 1956. 373–376. és Kbarát 1956. 5. sz. 23–26. – Sós Endre: A magyar novella problémái. MNemzet 1956. júl. 29. – Robotos Imre: Műforma és időszerűség. IgSzó 1957. 7. sz. 115–{69.} 123. – Nagy István: Regényszerkezet és írói világnézet. ÉI 1958. 43. sz.: 44. sz. – Szabolcsi Miklós: Az írói életrajzok kérdéséhez. Nszab 1958. márc. 9. és Sz. M.: Költészet és korszerűség. 1959. 237–241. – Fenyő István: Fiatal novellisták útja. ÉI 1959. 12. sz. és F. I.: Új arcok – új utak. 1961. –(Pók Lajos ) P.L.: Detektívregény. Ktáros 1959. 212–213. és Kbarát 1959. 116–117. – Wéber Antal: Regényirodalmunk néhány kérdéséről. Kort 1959. 607–615. – Almási Miklós: A riport, a novella és a film. Kort 1960. 654–658. – Diószegi András: Fiatal novellisták útja. Kort 1960. 938–946. – Diószegi András: A mai magyar novella. It 1960. 13–22. és ALitt 1960. 253–270.– Koczkás Sándor: Elbeszélés és valóság. ÉI 1960. 21. sz. – Szombathelyi Ervin: Regényirodalmunk és korszerűség. Nszava 1960. szept. 4. – Torma Dénes: Revizionista érvelés. Híd 1960. 827–830. – (Tóth Dezső): Mai életünk ábrázolása újabb regényirodalmunkban. ÉI 1960. 51–52. sz. – Török Endre: Jegyzet néhány novellistánkról. Kort 1960. 604–606. – Vita a mai novelláról. ÉI 1960. 22. sz. – Diószegi András: Esti Kornél – vörös frakkban. Kort 1961. 147–149. – Diószegi András: Korszerűség és mai novella. ÉI 1961. 11. sz. – Erdős László: A szocialista realista alkotómódszer a regényben. ÉI 1961. 19. sz. – E. Fehér Pál: Az emlékirat változásai. (Egy műfaj válsága.) Kort 1961. 445–450. – Gondos Ernő: Pszichologizálás és a valóság ábrázolása. ÉI 1961. 36. sz. – Klaniczay Tibor: Történelmi téma – szocialista regény. Kort 1961. 519–529. – Maróti Andor: A kalandregény időszerűtlensége. ÉI 1961. 24. sz. – Maróti Lajos: Kalandregény vagy ponyva? ÉI 1961. 21. sz. – Nyerges András: Hagyomány és korszerűség. ÉI 1961. 12. sz. – Pándi Pál: Jelkép és valóság. Nszab 1961. júl. 2. – Sík Csaba: Egy műfaj és dilettánsai. ÉI 1961. 22. sz. – Bori Imre: A próza szabadságharca. Híd 1962. 687–695. – Diószegi András: A mai novella igazsága. ÉI 1962. 19. sz. – Diószegi András: Fiatalok a mai magyar prózában. Utunk 1962. nov. 16. – Gondos Ernő: Fiatal irodalmunkról. Kort 1962. 1888–1892. – Illés Endre: Nagyregény vagy kisregény. ÉI 1962. 21. sz. – Jánosi János: A regényeposz. Bukarest, 1962. – Tóth Dezső: Újabb regényeink és a szocialista erkölcs néhány kérdése. Kort 1962. 1530–1540. és T. D.: Életünk – regényeink. 1963. – Tóth, Dezső: Quelques problèmes concernant le récit comme genre contemporain. ALitt 1962. 514–517. – A szocialista emberábrázolás problémái. A fiatal prózaírók lillafüredi konferenciája. ÉI 1962. 35. sz. – Almási Miklós: Tipizálás vagy ábrázolástechnika. Kort 1963. 441–444. – Diószegi András: A mai regény világképe. Kr 1963. 1. sz. 28–39. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Diószegi András: Klasszikus novella – mai novella. ItK 1963. 545– 556. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Fülöp László: Novella és modernség. (Megjegyzések a "Visszhang" kapcsán.) Alf 1963. 3. sz. 77–80. – Kántor Lajos: Közéletiség a magyarországi fiatalok prózájában. Kor 1963. 678–682. – Keresztury, Dezső: Two Centuries of Hungarian Short Stories. NHQu 1963. VI. 9. 63–78. – Keszi Imre: Inkább kiadói probléma ... A Könyv 1963. 12. sz. 39. – D. Major Klára: Életrajzi regény vagy regényes életrajz. A Könyv 1963. 12. sz. 40–41. – Simó Jenő: Író vagy újságírógyakornok. Kort 1963. 791–795. – Szerdahelyi István: Hősök vagy kísértetek? A Könyv 1963. 11. sz. 8–10. – Tóth Dezső: Regény–valóság–világnézet. TársSz 1963. 7. sz. 23–32. – Béládi Miklós: A mai magyar próza új jelenségei. Irodalmi és Nyelvi Közlemények (Kolozsvár) 1964. 1. sz, 5– 52; 3–4. sz. 82–110. – E. Fehér Pál: Hónapról hónapra. A riport a folyóiratokban. Kort 1964. 1005– 1008. – Fülöp László: Az átmenetiség tünetei. (Jegyzetek legújabb prózánk állapotáról.) Alf 1964. 1026–1035. – Gondos Ernő: A szociográfiai tanulmány és publicisztika védelmében. Vság 1964. 7. sz. 87–88. – Hegedüs Géza: Páncél vagy papucs avagy: vita egy epikus műfajról. A Könyv 1964. 37–39. – Hermann István: Irodalmi iparművészet. A Könyv 1964. 227–228. – Lékay Ottó: Regény és realizmus. A Könyv 1964. 52–53; 98–100. – Lóránd Imre: Ismeretterjesztés – giccsel? A Könyv 1964. 125. – Mihályi Gábor: Szocialista új hullám a mai magyar prózában. – Fiatal írók olvasása közben. Kort 1964. 1105–1112. – Pók Lajos: Hozzászólások az életrajzi regény vitájához. A Könyv 1964. 8–9. – Pomogáts Béla: Egy év a fiatal prózaírók műhelyében. MIfj 1964. dec. 19. – Szerdahelyi István: Gondolatok vitazárás előtt. A Könyv 1964. 262–263. – Tamás István: Hozzászólások az életrajzi regény vitájához. A Könyv 1964. 9–11. – Tóbiás Áron: A mai magyar regény. 1964. – Tóth Dezső: Hatalom, erkölcs, osztályharc. Kr 1964. 4. sz. 3–13. – Veres Péter: Hozzászólások az életrajzi regény vitájához. A Könyv 1964. 9. – Benedek Marcell: Kis könyv a regényről. 1965. – Gera György: Korszerű regény – új regény. Kort 1965. 1015–1019. – Gerlei József: A regény határai. Víg 1965. 14–19. – Murányi Mihály: Ember a fókuszban. Néhány mai magyar kisregény pszichológiájáról. Kort 1965. 1313–1322. – Nagy Péter: Gondolatok a modern magyar regényről. N. P.: Rosta. 1965. 389– 401. – Passuth László: A történelmi regényíró felelőssége. Kor 1965.269–272. – Sík Csaba: A modern novella típusairól. Életünk 1965. 1. sz. 77–84. – Ábel Péter: Mitől "irodalmi" a riport? MSajtó 1966. {70.} 184–185. – Béládi Miklós: A szépirodalmi szociográfiáról. Irodalmi és Nyelvi Közlemények (Kolozsvár) 1966. 1. sz. 43–61. – Benedek Marcell: Irodalmi hármaskönyv. (Vers, dráma, regény.) 1966. – Hámos György: A magyar krimi nehézségei. ÉI 1966. 21.sz. – Hegedüs Géza: Az irodalom és tudomány mércéje. ÉI 1966. 38. sz. – Illés Endre: Új zsemlye-pör. Nszab 1966. jan. 15. – Lengyel József: Széljegyzetek a regényírásról. ÚÍ 1966. 6. sz. 61–67. és L. J.: Tükrök. 1967. – Pomogáts Béla: Történelmi regény és közgondolkodás. Kr 1966. 11. sz. – Pomogáts Béla: A történelmi realizmus mércéje. ÉI 1966. 39. sz. – Rónay László: Az epika átalakulása. Gondolatok a mai magyar regény és a film kapcsolatáról. Ttáj 1966. 139–142. – Béládi Miklós: A regényről. Kr 1967. 3. sz. 3–10. – Bernáth Árpád: Regény és történelmi regény. Ttáj 1967. 393–396. – Csetri Lajos: Regény és történelem. Ttáj 1967. – 155–161. – Héra Zoltán: Levél a bölcselkedésről. Nszab 1967. márc. 18. – Kanyó Zoltán: Az úgynevezett történelmi regényről és az irodalomtörténeti kategóriákról. Ttáj 1967. 658–660. – Lengyel József: Biztos recept. L. J.: Tükrök. 1967. – Lóránd Imre: Elmélkedések a krimiről. Je 1967. 1065–1070. – Lóránd Imre: Históriai belletrisztika – történelemszemlélet. Ttáj 1967. 775–781. – Pomogáts Béla: Esszé és regény. Je 1967. 430–435. – Pomogáts Béla: Történelmi regény és korszerűség. Ttáj 1967. 499–504. – Rényi Péter: Kommunista hős és intellektus. R. P.: Vitában. 1967. – Szabó György: Merre tart a magyar próza? ÚÍ 1967. 2. sz. 93–100. és HungPEN 1968. 28–46. – Szathmáry Györgyné: A történelmi regény egy könyvtár gyakorlatában. Ttáj 1967. 583–588. – Szentirmai László: Történelmi regény és olvasóközönség. Ttáj 1967. 879–884. – Tüskés Tibor: Novella, regény. Je 1967. 570–572. – Vörös Károly: Glosszák a történelmi regényről. Vság 1967. 10. sz. 92–98. – Bárány László: Összefoglaló a Tiszatáj történelmi regény-vitájáról. Ttáj 1968. 1053–1055. – Borbély Sándor: Olvasás közben. Az egyetemességről és prózánkról. MIfj 1968. jan. 5. – Bölcs István: Az irodalom, a bűnügyi regény és a krimi határai. Ktáros 1968. 230–232. – Bölcs István: A krimi hőse és olvasója. Ktáros 1968. 300–302. – Földes Anna: Húsz év, húsz regény. 1968. – Hegedüs Géza: A bűnügyi irodalomról. H.G.: A kentaur és az angyal. 1968. – Hegedüs Géza: Klió bűvöletében. Ttáj 1968. 61–68. és H.G.: A kentaur és az angyal. 1968. – Illés Lajos: Szocialista törekvések mai szépprózánkban. MTA I. OK 1968. 126–131. – Lóránd Imre: Elmélkedés a regényesített életrajzról. Je 1968. 721–728. – Nagy László: Gondolatok a történelmi regényről. Ttáj 1968. 170–175. – Németh László: Egy elbeszélésgyűjtemény elé. N. L.: Kiadatlan tanulmányok. 2. köt. 1968. – Perjés Géza: Jelenhez szólás és történelmi látomás. Ttáj 1968. 362–368. – Pomogáts Béla: Korunk tükre önéletírásokban. Írók emlékeznek. Ktáros 1968. 362–367. – Sükösd Mihály: Változatok a regényre. Bevezetés egy regényelmélethez. Vság 1968. 10. sz. 19–32. – V. Szendrei Júlia: A történelmi regény műfaji problémáinak kérdéséhez. Studia Universitatis Babes-Bolyai. Series Philologia Fasc. 1. 1968. Cluj, 1968. 53–61. – Vargha Kálmán: Az esszéregény. Látóh 1968. 545–548. – Abody Béla: Én nem a krimit unom! ÉI 1969. 24. sz. – Almási Miklós: Mai fiatal novellisták. Élő irodalom. Szerk.: Tóth Dezső. 1969. 355–380. – Bori Imre: Dokumentum és irodalom. Nagyv 1969. 756–757. – Béládi Miklós: Fejezetek a felszabadulás utáni magyar próza történetéből. Kr 1969. 1. sz. 8–23. – Béládi Miklós: Vázlatok a mai magyar regényről. Élő irodalom. Szerk.: Tóth Dezső. 1969. 381–446. – Déry Tibor: Dokumentum és irodalom. Nagyv 1969.759–761. – E. Fehér Pál: A prózai történelem és a próza történelme. ÚÍ 1969.6. sz. 118–122. – E. Fehér Pál: Dokumentum és művészet. Jegyzetek egy aktuális témáról. Nszab 1969. febr. 5. – Faragó Vilmos: Könyvheti novellák. F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. – Faragó Vilmos: Milyen a jó novella? F.V.: Perben – harag nélkül. 1969. – Hunyady József: A "napisten fiai" kulisszatitkai. Ktáj 1969. 11. sz. 10. – Kántor Lajos: A magyar novella útjai. Vság 1969. 3. sz. 50–64. – Mészöly Miklós: Naplójegyzetek. Kr 1969. 3. sz. 25–30. – Nácsa Klára: Kísérlet és műalkotás. Kr 1969. 12. sz. 7–15. – Nádasdy László: A dokumentarizmus néhány kérdése. Vság 1969. 9. sz. 80–88. – Nemes György: Dokumentum és irodalom. Nagyv 1969. 293–295. – Papp Antal: A lektűrtől a computerig. MH 1969. nov. 30. – Papp Antal: Transzmisszió és misszió. MH 1969. máj. 4. – Pomogáts Béla: Valóság és egyéniség az ötvenes évek közepének prózájában. Élő irodalom. Szerk.: Tóth Dezső. 1969. 193–217. – Pomogáts Béla: A történelmi regény. Ktáros 1969. 227–232. – Poszler György: Regényelmélet és világnézet. (Vázlat a magyar regényelmélet történetéhez.) MFilSz 1969. 561–584. – Simon Gy. Ferenc: Prózai problémák. MIfj 1969. márc. 14. – Sükösd Mihály: Regény és információ. Kr 1969. 10. sz. 23–35. – Sükösd Mihály: Személyiségminták a modern regényben. Vság 1969. 11. sz. 35–48. – Sükösd Mihály: Tér és idő a modern regényben. ÚÍ 1969. 11. sz. 89–100. – Szabó B. István: Prózánk és kora. ÚÍ 1969. 6. sz. 117–121. – Szabó B. István: 1949 és 1953 közötti regényirodalmunk megítéléséhez. Élő irodalom. Szerk.: Tóth Dezső. 1969. 167–191. – Szabolcsi Gábor: Etika, valóság, {71.} elkötelezettség. (Gondolatok a mai magyar prózáról.) Kort 1969. 249–256. – Szabolcsi Miklós: Indulatos jegyzetek a mai magyar prózáról. ÚÍ 1969. 2. sz. 104–112. – Tóth Dezső: Gondolatok két évtized magyar irodalmáról. Élő irodalom. Szerk.: Tóth Dezső. 1969. 11–28. – Urbán Ernő: Dokumentum és irodalom. Nagyv 1969. 598–600. – Wéber Antal: Prózairodalmunk válaszúton. Kr 5. sz. 16–20. – AImási Miklós: Tények + irodalom = Tényirodalom? ÚÍ 1970.4. sz. 114–121. – Bata Imre: A közgondolkodásról. Napj 1970. 11. sz. 2. – Bata Imre: Hová lett a munkás és a paraszt az elbeszélésből? Napj 1970. 4. sz. 2; 5.sz. 2. – Erdődy János: Irodalom helyett mozgó leporelló? ÉI 1970. 23. sz. – Féja Géza: Az író jussa. F. G.: Lázadó alkonyat. 1970. 450–470. – Fenyő István: Rosszak-e a magyar regények? Napj 1970. 5. sz. 11. – Gyergyai Albert: Magyar Hemingway-k. It 1970. 833–839. – Hankiss Elemér: A halál és a happy ending. Kr 1970. 12. sz. 11–28. – Illés Endre: Hiszek a könyvben. ÉI 1970. 21. sz. – Kántor Lajos: A magyar novella útjai. K. L.: Alapozás. Bukarest, 1970. 186–224. – Kántor Lajos: Az átváltás pillanata. K. L.: Alapozás. Bukarest, 1970. 364–374. – Kántor Lajos: Népiség, mítosz, novella. K. L.: Alapozás. Bukarest, 1970. 225–237. – Mezei József: Egy év regénye. It 1970. – 246–285. – Nácsa Klára: Utak kezdetén. Fiatal novellisták módszereiről. Kr 1970. 8. sz. 17–23. – Oltyán Béla: Valóság és parabola. Napj 1970. 6. sz. 10. – Paku Imre: A magyar novella. Látóh 1970. 1128–1143. – Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar prózája. 1945–1969. 1970. – Pomogáts Béla: Szuverenitás és elkötelezettség. Napj 1970. 8. sz. 10. – Réz Pál: Hol tart a magyar regény? Hozzászólás. Napj 1970. 5. sz. 10–11. –Stenczer Ferenc: Adalék egy vitához. Napj 1970. 6. sz. 10. – Sükösd Mihály: A regény lehetőségei. Híd 1970. 527–536. – Szabolcsi Gábor: A parasztnovella és a szegedi parasztnovella találkozása a kialakuló szocialista irodalommal a Népszava hasábjain. Ttáj 1970. 166–173. – Székelyhidi Ágoston: Néhány kijelentésről, érvről, fogalomról. Napj 1970. 5. sz. 11. – Széles Klára: A novellaelemzés kérdései. Kor 1970. 1926–1929. – Szenczei László: Miért nem hiszek a regény jövőjében? ÉI 1970. 22. sz. – Szentmihályi Szabó Péter: Hol tart a magyar regény? A mai magyar regény korszerűsége. Napj 1970. 5. sz. 10. – Szuly Gyula: Bőr a vásáron. Vitatkozó gondolatok a "kulcsregény" divatjáról. Kr 1970. 5. sz. 33–37. – Varga Csaba: Az irodalmi közízlés. Napj 1970. 6. sz. 10. – Voigt Vilmos: A novellák felépítésének elemzése. Alf 1970. 6. sz. 39–48. – Zimonyi Zoltán: Az eltűnt valóság nyomában. Hozzászólás Szentmihályi Szabó Péter cikkéhez. Napj 1970. 10. sz. 10. – Czine Mihály: A valóság szerelme. Móricz időszerűsége. Ttáj 1972. 9. sz. 52–57. – Darvas József: Töprengés – Móricz ürügyén. Nszab 1972. szept. 3. – Hajdu Ráfis Gábor: Egy évforduló után. Kr 1972. 9. sz. 25. – Király István: Nemzeti és nemzetközi a mai magyar kultúrában. Nszab 1972. nov. 6. és K. I.: Irodalom és társadalom. 1976. 523–534. – Kiss Lajos: Hullámvölgy vagy új korszak nyitánya? Nszab 1973. febr. 11. – A szocialista irodalomról. Béládi Miklós, Bodnár György, Czine Mihály, Gáll István, Juhász Ferenc. Szász Imre, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós, Tornai József rádióvitája. Látóh 1973. 1. sz. 84–111. – Agárdi Péter: Van-e fősodor? Alf 1974. 4. sz. 72–75. – Áttekintés tizenöt év magyar irodalmáról. 1957–1972. A próza. (Munkaközösség.) Lit 1974. 3. sz. 71–87. – Csűrös Miklós: Egy év regénye. (1972) It 1974. 68–103. – Hajdu Ráfis Gábor: Indulatos jegyzet az irodalomról. (Tehetségek és dilettánsok.) Kr 1974. 3. sz. 12.– Hermann István: Valóságábrázolás – munkásábrázolás. Mnemzet 1974. márc. 24. – Illés Lajos: Kezdet és kibontakozás. 1974. – Pomogáts Béla: Egy korforduló körülményei. Jegyzetek az újabb magyar prózáról. Alf 1974. 7. sz. 3–4. – Pomogáts Béla: Az újabb magyar prózafejlődés erővonalai. Fo 1974. 10. sz. 40–44. – Szabó B. István: Mai magyar regények. TIT 1974. – Zappe László: Regény. 1973. It 1974. 911–943. – Gáll István: Munkásirodalom?! Erki Edit interjúja. Kr 1975. 9. sz. 18–19. – Kiss Lajos: Újabb prózairodalmunk világképének néhány vonása. TársSz 1975. 1. sz. 72–83. – Kulcsár Szabó Ernő: Megközelített korszerűség. A magyar regény három évtizede. Vság 1975. 5. sz. 62–75. – Tóth Dezső: Harminc év szocialista művészete. Nszab 1975. márc. 16. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. Szerk.: Agárdi Péter. 1977. 50–56. – Zoltai Dénes: Szocialista realizmus – elméletben és gyakorlatban. TársSz 1975. 7. sz. 28–36. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. Szerk.: Agárdi Péter. 1977. 198–210. – Agárdi Péter: Új nemzedék a magyar irodalomban. Kr 1976. 9. sz. 15–16. – Béládi Miklós: Merre tart a magyar regény? Alf 1976. 1. sz. 46– 59. – Földes Anna: Próza jelenidőben. 1976. – Király István: Móricz Zsigmond öröksége és a korszerű elkötelezettség. K.I.: Irodalom és társadalom. 1976. 157–174. – Király István: A mindennapok forradalmisága. K. I.: Irodalom és társadalom. 1976. 590–652. – Prózairodalmunk újabb fejezetéről. Béládi Miklós, Bodnár György, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós beszélgetése. Je 1976. 1. sz. 69–77. – Tarján Tamás: A magyar regény 1974-ben. It 1976. 817–847. – Tóth Dezső: Mai irodalmunk – mai életünk. TársSz 1976. 8–9. sz. 47–60. és T. D.: Élő hagyomány, élő irodalom. 1977. 551–576. – {72.} Béládi Miklós: A mai magyar irodalomról – három tételben. Életünk 1977. 457–462. – Czére Béla: A magyar regény 1975-ben. It 1977. 615–639. – Földes Anna: Tudja-e, mi az üldöztetés? Gondolatok az emlékezés regényeiről. Víg 1977. 1. sz. 18–28. – Gáll István: A regényírói világképről. Domokos Mátyás interjúja. Kort 1977. 1650–1655. – Pomogáts Béla: Regénytükör. Harminchárom magyar regény. 1977. – Simon Zoltán: Hogyan élünk – hogyan éljünk? Gondolatok a hetvenes évek közepének prózájáról. Kr 1977. 5. sz. 5–6. – Szász Imre: A hagyomány és a világirodalom ösztönző szerepe a kortárs magyar prózában. Domokos Mátyás interjúja. Kort 1977. 940–944. – Szkárosi Endre: Szemléleti változatok fiatal novellairodalmunkban. ÚÍ 1977. 5. sz. 106–109. – Társadalmi valóságunk képe mai prózánkban. Béládi Miklós, Czine Mihály, Domokos Mátyás, Karinthy Ferenc, Kis Pintér Imre, Szabó B. István és Kulcsár Katalin rádióbeszélgetése. Je 1977. 745–756. – Történelmi jelen idő. Agárdi Péter, Bata Imre, Bodnár György, Csák Gyula, Czine Mihály, Domokos Mátyás, Kenyeres Zoltán, Király István, Koczkás Sándor, Kulin Ferenc, Sőtér István, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós rádiós beszélgetései a magyar irodalom legújabb fejezeteiről. Szerk.: Béládi Miklós. Rádiós szerk.: Kulcsár Katalin. 1981. – "Térkép, repedésekkel." A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. Szerk.: Erdődy Edit–Karafiáth Judit–Veres András. 1982. – Béládi Miklós: Helyzetkép. Vázlatpontok a mai magyar szépprózáról. B. M.: Válaszutak. 1983. 509–549. – Iszlai Zoltán: A valóság közelében. Egy évtized prózái. 1983.