Morvay Gyula (1905)

Morvay Gyula a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom munkása volt, a harmincas években költőként és prózaíróként is ismertté tette nevét. A radikális baloldaliak közé tartozott, aktív tagja volt a Sarló-mozgalomnak, írásaiban elsősorban a szegényparasztság életét örökítette meg. 1938 után Abonyba, majd Nagykanizsára került tanárnak. Évtizedek óta e dunántúli városban él.

1945 után publicisztikai írásokon, folyóiratokban közzétett elbeszéléseken kívül egy regény t jelentetett meg 1948-ban Fekete föld címen. Írt visszaemlékezéseket is, életének Csehszlovákiában töltött szakaszáról, ezek azonban nyomtatásban nem láttak napvilágot. Regénye, megjelenése idején, pozitív visszhangot keltett, elnyerte a Szikra Kiadó első díját, néhány évvel később (1951-ben) cseh nyelven is kiadták.

A Fekete föld műfaji sajátosságait tekintve azokkal a faluregényekkel tart rokonságot, amelyeknek leghatásosabb őse Reymont Parasztok című műve, s amely Közép-Európa keleti felén és a két világháború közötti magyar irodalomban {459.} is viszonylag gyakori alakzat volt. Ez a regénytípus teljes panorámát adott egy falu társadalmáról, a realista poétikának megfelelően az elbeszélő mindent tudott az ábrázolt világról, a történésekről éppúgy, mint a szereplők tudatában lejátszódó folyamatokról, a történet idejének pedig rendszerint hosszabb, történelmű léptékű időnek kellett lennie. Morvay Gyula regénye beleillik ebbe a hagyományvonulatba, művén erősen érezhető a népi írók (elsősorban Veres Péter, Szabó Pál és Darvas József) prózájának hatása.

A Fekete föld faluja egy folyó mellett fekszik, főként kubikosok és halászok lakják. Innen, a szegények közül veszi szemügyre ennek az isten háta mögötti, elmaradott, alig vegetáló közösségnek az életét. Megismerjük mindennapjait, szívós és reménytelen küzdelmét a létminimumért. Hétköznapok és ünnepek, munka, barátság, szerelem, élet és elmúlás rajza teszi teljessé a képet. A dinamikát, a feszültséget elsősorban a társadalmi összeütközések adják: a szegények küzdelme a falu elöljárói, a bank, a csendőrök ellen. A történet ideje egy hosszabb periódus, melyet elsődlegesen történelmi korszakhatárok tagolnak. Valamikor a második világháború előtt kezdődik, folytatódik a háború alatt, s körülbelül 1948 táján fejeződik be. A "nagy" történelem eseményei szinte a háttérben maradnak, csak következményeiket ismerjük meg alaposan a falu életében. A megváltozott viszonyok között természetesen a falu szegényei több eséllyel vívják küzdelmüket az emberi fölemelkedésért, s ekkor már más a fő ellenfél is: elsősorban a helyi nagygazdák. A faluregény konvenciójához tartozott a hagyományos paraszti világ ellentétek fölötti egysége; Morvay falujában az osztályok és rétegek közötti konfliktusok két, egymással szemben álló részre választják a falut, s ez a választóvonal alapvető jelentőségű. A Fekete föld szereplőinek túlnyomó többsége egyértelműen valamelyik oldalon áll, s ez a tény jellemük szempontjából is perdöntő. Természetleíró részletek, a falusi hétköznapok szociografikus hűségű bemutatása a naturalista epika hagyományával rokonítja a regényt. A falu életmódjának leírása, a pontos néprajzi megfigyelések, a nyelv egy nagyon is konkrét falut tár az olvasó elé, arról azonban semmi bizonyosat nem tudhatunk, merre lehet ez a település.