Pán Imre (1904–1972)

Pán Imre eredeti neve Mezei Imre (Mezei Árpád testvére), mint művészetszervező, történetíró és költő szolgálta az avantgárd, elsősorban a szürrealizmus ügyét. Kassák körében lépett fel, majd az Is és az Index szerkesztésében közreműködött. 1945-ben részt vett az Európai Iskola megalapításában, szerkesztette az iskola kiadványsorozatát, kiállításokat szervezett. Bevezetés Európába (1946) és Európa emlékezete (1946) című tanulmányaiban az európai szellemiség lényegének megragadására törekedett. Szürrealista szabadverseit és prózakölteményeit Pokoli színjáték (1947), illetve Metapoézis (1947) című verses füzeteiben jelentette meg. Hosszabb hallgatás után, 1957-ben jelentkezett {472.} ismét írásaival, ekkor Kassák Lajossal együtt a Nagyvilágban közölt tanulmánysorozatot az izmusok történetéről. 1957-ben Párizsban telepedett le, kiállítások rendezésében vett részt, szerkesztette a Morphèmes című folyóiratot. Francia nyelven írott "kihagyásos prózáiban" régi filozófusok és szónokok műveiből formált – szövegrészletek, illetve mondattöredékek kiemelésével – szürrealisztikus prózaverseket.