76. A KOLLÉGIUMI ÉNEKKÖLTÉSZET


FEJEZETEK

A népszerű énekszerzés történetének újabb szakaszában, a 18. század második felében, már a lírai műfajok vannak túlsúlyban, s a fejlődés iránya ezeken belül is a mondanivalót vég nélkül variáló terjengősségtől a rövidebb dalformák irányába halad.

A kéziratos költészet hagyományos verstípusai közül egyesek valósággal újjáéledtek (katonavers, szerelmi ének); az alkalmi versszerzés ekkor divatozik utoljára (köszöntők); feltámad még egyszer a vágáns-örökség a diákok mulató nótáiban; s a kor viszonyainak megfelelően még új népszerű verstípus is keletkezik (parasztének).

Bár e versek szerzői, éneklői között legkülönbözőbb embereket találunk, legfőbb éltetőjük és közönségük a kollégiumi diákság. Ez a népszerű közköltészet bázisának szűkülésére mutat ugyan, de a kollégiumok közösségi élete és világias levegője ugyanakkor minden korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosított virágzása számára.