Irodalom
Toldy István: Öt év története 1867–72. 1872. – Asbóth János: Írói és politikai arcképek. 1876. – [ifj. Ábrányi Kornél] Kákay Aranyos: Újabb országgyűlési fény- és árnyképek, 1877. – Ballagi Aladár: A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1742–1877-ig. 1878. – Haraszti Gyula: A naturalista regényről. 1886. – Bertha Sándor: A jelenlegi magyar irodalom. 1887. – Asbóth János: Jellemrajzok és tanulmányok, 1892. – Róna Béla: Az újabb magyar irodalom. 1897. – Ágai Adolf: Utazás Pestről Budapestre. 1907. – Gyulai Pál: Dramaturgiai dolgozatok II. 1908. – Gyulai Pál: Bírálatok. 1911. – Kéki Lajos: A magyar verses elbeszélő költészet a XIX. század második felében. It 1912. 225–237, 298–312. – Schöpflin Aladár: Magyar írók, irodalmi arcképek és tollrajzok. 1917. – Révai Mór: Írók, könyvek, kiadók. I–II. 1920. – Horváth János: Aranytól Adyig. 1921. – Pukánszky Béla: Schopenhauer és a századvégi magyar líra. Min 1922. 241–251, – Császár Elemér: A magyar regény története. 1922. – Zoltvány Irén: Erotika és irodalom, 1923. – Hankiss János: Ábrányi Emil és a franciák. It 1923. 24–32. – Galamb Sándor: Költészetünk fordulata a múlt század utolsó harmadában. Napk 1923. 857–866, 897–908. – Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig. MKSz 1923. 27–94, 176–199; 1924. 13–74. – Galamb Sándor: A rajzforma fejlődése elbeszélő irodalmunkban. BpSz 1925. CCI. 47–72. – Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek. 1925. – Rákosi Jenő: Emlékezések. I–III. 1926. – Bartha József: Két nemzedék magyar irodalma 1875–1925. 1926. – Gyulai Pál: Kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye. 1927. – Schöpflin Aladár: A kettészakadt magyar irodalom. Nyug 1927. I. 605–610. – Szerb Antal: A magyar újromantikus dráma. ItK 1927. 11–39. és Gondolatok a könyvtárban. 1946. – Pukánszky Béla: A százéves magyar irodalomtudomány. Széphalom 1928. 81–93. – Keresztúry Dezső: A nemzeti klasszicizmus essay-irodalma. 1928. – Hofbauer László: Vidéki irodalmi társaságaink története a XVIII. sz. végétől a XIX. sz. végéig. 1930. – Vértesy Miklós: A magyar dráma. 1867–71. 1932. – Németh László: A Nyugat elődei. Tanu 1932. 68–90. – Farkas Gyula: Fiatal Magyarország. 1932. – Steiner Lenke: Ágai Adolf. 1933. – Sós Margit: Arany János irodalmi ellenzéke. 1933 {437.} – Bikácsi László: Egy korszak irodalmi élete. 1935. – Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története. 1937. – Galamb Sándor: A magyar dráma története. I– II. 1937– 1944. – Tímár Magda: Schopenhauer, Darwin, Nietzsche nyomában. 1938. – Moldvai Klára: Az 1870-es évek irodalmi élete. 1939. – Farkas Gyula: Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. 1867–1914.1939. – Rónay György: A regény és az élet. 1947. – Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XlX. század második felében. 1956. ItFüz 7. – Horváth. János: Újabb költészetünk világnézeti válsága. Tanulmányok. 1956. – Németh G. Béla: A próza zeneiségének kérdéséhez. MTA I. OK XIII. 1958. 355–392. – Rónay György: Petőfi és Ady között. 1958. – Halász Gábor: Magyar századvég. Válogatott írásai. 1959. – Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. 1959. – Németh G. Béla: A századvégi Nyelvőr-vitához. Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből. Szerk. Pais Dezső. 1960. – Sőtér István: Nemzet és haladás. 1963.