Irodalom a digitális közegben v1.0
1. A hipertext fogalma  
  1.1. Bevezetés  
  1.2. Terminológia, technikai háttér  
  2. A hipertext története  
  2.1. Vannevar Bush és a Memex  
  2.2. Ted Nelson és a Xanadu   
    2.3. Az Engelbart-galaxis   
3. A digitális szöveg fajtái  
    3.1. A nyomtatott irodalom digitalizálása   
   

3.2. Eredetileg is digitálisan publikált irodalom 

 
    3.3. Az elektronikus formátum lehetőségeit kiaknázó irodalom  
    3.4. Hálózati irodalom  
4. Protohipertextek  
5. Hipertext és intertextualitás  
6. Hipertext narratívák  
  6.1. Unilineáris szerkezet  
  6.2. Multilineáris szerkezet  
  6.3. Gondolati tér  
  6.4. Nem-lineáris szerkezet  
7. Túl a hipertexten  
Irodalom  
Függelék - Hipertext kronológia  
 
       

2.2. Ted Nelson és a Xanadu

Bár a Memex soha nem valósult meg, a mögötte meghúzódó elképzelés közvetlen hatást gyakorolt számos szakemberre, akik évtizedekkel később a digitális kultúra kiépítésén fáradoztak. Maga Ted Nelson is, aki megalkotta a "hipertext" és "hipermédia" szavakat, bevallottan a mechanikus Memex elektronikus változatát igyekezett megteremteni az általa kezdeményezett Xanadu[18] projektben.

A már 1960-ban körvonalazódó projekt középpontjában a "dokuverzum"[19], az emberi tudást leíró dokumentumok Borges Bábeli könyvtár-át idéző hálózata áll: "egy mindent felölelő képes enciklopédia-graffiti ország, a Világ Összes Műve".[20] Ez a hipervilág a dokumentumok digitális összekapcsolása révén áll össze szerves egésszé; ezek alkalmazása vezet el egy új szövegformához, a non-szekvenciális, azaz nem-folyamatos íráshoz. Hiszen "minden szekvencia önkényes, és ami megfelel az egyik olvasónak, az zavarja a másikat"[21] . Az összekapcsolást a "transzklúzió"[22] technikája szolgálja, ami - a világhálón használatos linkekkel ellentétben - a rétegek transzparenciája miatt lehetővé teszi több dokumentum szimultán vizsgálatát.

A szerzői joghoz fűződő problémákat Nelson a digitális valuta, az e-pénz bevezetésével kívánta kiküszöbölni. A Xanaduban ugyanis nincsenek ingyenes információk: mindenkinek fizetnie kell - ha minimális összeget is - az adatbázis használatáért. Ennek fejében viszont a dokumentumok szabadon másolhatók, módosíthatók és újból publikálhatóak lesznek a hipervilágban. A beláthatatlan dokumentumhalmazban való közös navigálás pedig új társadalmi környezetet teremt, közel hoz egymáshoz szülőt és gyermeket, tanárt és diákot, beosztottat és főnököt: "Egy olyan világot képzelek el, amelyben az emberek között kapcsolatot teremt a számítógép, nem pedig elválaszt, mint a tévé"[23] .

Nelson az 1970-es évek elején egy programozói csoporttal dolgozni is kezdett az ötlet gyakorlatba ültetésén, de a projekt - dacára annak, hogy az AutoCAD tervezőprogram révén később híressé vált Autodesk vállalat is több mint ötmillió dollárt fektetett bele - a mai napig sem valósult meg. Jelenleg a fejlesztés több helyszínen is folyik, de a Xanadu egyelőre nem veszélyezteti a (Nelson által lenézett és kaotikusnak tartott) World Wide Web monopóliumát.