3.
A digitális szöveg fajtái
Minden
bitek segítségével, binárisan tárolt információ digitális[24]. A digitális szöveg tehát nem feltétlenül hipertext, hiszen
sok esetben nem tartalmaz linkeket. Így digitális szöveg minden,
képernyőn olvasható karaktersorozat, az egyszerű e-mailtől
a sokszereplős hálózati szerepjátékokig; a teljes internet
valójában digitális szövegek és más tartalmak grandiózus könyvtára.
Hogyan teremthetünk hát rendet ezek végtelennek tűnő,
sokszínű univerzumában?
Szűts
Zoltán A hypertext című tanulmányában a klónozhatóságból,
linkelhetőségből levezetett szabadsági fok alapján rendszerezi
az elektronikus szövegeket, ez azonban inkább csak elméleti megközelítés,
mint gyakorlati, hiszen Szűts is beismeri, hogy a hipertextek
a négy közül (0, 1, 2 és 3 szabadságfokú dokumentumok) jobbára egyetlen
kategóriába, a 2 szabadságfokú dokumentumok halmazába tartoznak.
Raine
Koskimaa felosztása[25] azonban már sokkal használhatóbbnak tűnik. Koskimaa
négy kategóriába sorolja a digitális médium szövegeit (ezen belül
is az irodalmi tartalmat):
3.1.
A nyomtatott irodalom digitalizálása
Az
ilyen típusú dokumentumok létrehozása mögött az a törekvés áll,
hogy az optimális megőrizhetőség, közvetíthetőség
és kezelhetőség érdekében a kulturális tárgyak minél nagyobb
hányadát rögzítsük elektronikusan. Úttörőnek számít ebben a
vállalkozásban a Gutenberg Projekt[26], amely a jelen dolgozat írásakor már több, mint 6000 kötetnyi
(javarészt klasszikus) irodalmat tett közzé az interneten. A magyar
irodalom vonatkozásában kiemelkedő jelentőségű az
Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára[27] (több, mint 4600 dokumentum), illetve a XX. századi magyar
irodalomra fókuszáló Digitális Irodalmi Akadémia[28], amely úgy oldja meg a szerző jogi problémákat, hogy
a publikált kortárs szerzőknek havi jogdíjat fizet a honlapon
megjelenő szövegeik után.
Ide
tartoznak az oktatói célokat szolgáló CD-ROM-on publikált szöveggyűjtemények[29], az irodalmi folyóiratok internetes változatai és az egyes
szerzők magán- vagy rajongói weboldalai is.[30]
Érdekes
kérdés, hogy hipertext válik-e egy nyomtatott szövegből pusztán
azáltal, hogy elektronikusan tároljuk, és a jobb kezelhetőség
érdekében szegmensekre bontjuk (pl. fejezetenként), amelyeket aztán
linkekkel kötünk össze, esetenként a navigálást megkönnyítő
menürendszerrel látunk el (ami valójában a tartalomjegyzék digitális
leképezése). Ez a dilemma is folyománya a szövegformákat elválasztó
határok problematikusságának, amit majd Espen Aarseth kísérel meg
feloldani az ergodikus szöveg és a cybertext fogalmainak bevezetésével
(ld. 7. fejezet).
|
