3.2. Eredetileg is digitálisan publikált irodalom 

3.3. Az elektronikus formátum lehetőségeit kiaknázó irodalom

Az ide tartozó szövegek már igen nehezen reprodukálhatók nyomtatásban, hiszen igyekeznek kihasználni a hipertext specifikus lehetőségeit (linkelhetőség, multimédia, interaktivitás); természetes közegük nem a papír, hanem az internet vagy a floppy lemez/CD-ROM^[32] Koskimaa szerint az első ilyen teljes értékű irodalmi szöveg Michael Joyce ma is etalonnak számító, 539 lexiából építkező afternoon. a Story-ja.  Ezzel szemben Carole Sperrin Computers and Creativity^[33] című könyvében már több, a hatvanas évek elején keletkezett digitális szövegről ír, Raymond Queneau Cent mille milliards de poémes (1961) című munkájának elektronikus változata pedig már 1975-ben elkészült. Ez digitális megvalósítása volt a nyomtatott kiadásnak: tíz szonett egyenként tizennégy sorának kombinációiból nem kevesebb, mint százezer milliárd egyedi szonett hozható létre.

Papp Tibor Disztichon Alfa. Első magyar automatikus versgenerátor című műve (1994) tovább fejleszti Queneau ötletét: nála nem kész sorokból, hanem nyelvi struktúrákból, és a struktúrák egyes helyeit kitöltő szavak adatbázisából állnak össze a disztichonok, szám szerint több, mint 16 millió.

A csoportba még olyan klasszikus hipertextes alkotások tartoznak, mint Shelley Jackson Patchwork Girl-je, M.D. Coverley Califiá-ja, vagy Stuart Moulthrop Victory Garden-je és Reagan Library-je. Magyar vonatkozásban kiemelendő Farkas Péter Gólem című regénye.