Kányádi Sándor |
1929. május 10.-én született Nagygalambfalván (Hargita megye).
Apja Kányádi Miklós gazdálkodó.
Édesanyját, László Juliannát, korán elvesztette. (1940 karácsonyán halt meg.)
Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte.
1941 és 1944 között a székelyudvarhelyi református kollégium diákja volt.
Az 1944-1945-ös tanévben az udvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium magántanulója.
1946-1950 között, ugyancsak Székelyudvarhelyen, elvégezte a Fémipari Középiskolát. 1950 nyarán jelent meg első verse a bukaresti Ifjúmunkásban, majd a kolozsvári Utunk is közölte verseit.
1950 őszétől él Kolozsvárt. Rövid ideig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, 1951-1953 között az akkor Kolozsvárt megjelenő Irodalmi Almanach szerkesztője,
1953-ban néhány hónapig az Utunk szerkesztőségében dolgozott. Közben, a színinövendékként eltöltött félév után, átiratkozott a Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karára.
1954-ben magyar irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. Hónapokig írásai tiszteletdíjából tartotta fenn magát.
1955-ben a Dolgozó Nő szerkesztője lett. Ugyanez évben jelent meg első verseskötete: Virágzik a cseresznyefa (Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, Bukarest).
1957-ben ugyanott napvilágot lát második verseskötete, Sirálytánc címmel.
1958-ban feleségül vette Tichy Mária Magdolnát.
1960-ban a három évvel korábban megindult Napsugár című gyermeklap belső munkatársa lett, ahol nyugdíjaztatásáig dolgozott.
1961-ben jelent meg első gyermekverskötete: Kicsi legény, nagy tarisznya (Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest).
Ugyanott, 1964-ben, a Napsugár-könyvek sorozatban a második, Fényes nap, nyári nap.
1962-ben megszületik első fia, Sándor. 1964-ben megjelenik harmadik verseskötete: Harmat a csillagon (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest). Első fordításkötete: Nicolae Labis: Az őz halála (uo.).
1965-ben újabb versfordításokat tartalmazó kötete jelent meg: A.E. Baconsky: Néma pillanat (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest). Ugyanebben az évben: Három bárány (gyermekversek, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest).
1966: megjelenik lírájának felívelését jelző versgyűjteménye, a Kikapcsolódás (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest).
1968-ban az Utunk-díjas Függőleges lovak lát napvilágot (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest).
1969: Fából vaskarika (mese- és makámagyűjtemény); verseinek román nyelvű válogatása M. Grămescu fordításában: Cai vertical (Editura pentru literatura, Buc.), megírta Kétszemélyes tragédia című színművét.
1970-ben jelent meg Fától fáig című gyűjteményes kötete (versek, 1955-1970; Kriterion Könyvkiadó, Bukarest), mely a következő évben elnyerte az Írószövetség díját, 1972-ben második kiadásban is megjelent. A Legszebb versek sorozatban fordításában adták ki Nicolae Labis válogatott költeményeit (Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest).
1971 András nevű második fia születésének éve. A szatmári színház bemutatta Ünnepek háza című társadalmi drámáját.
1972-ben adta ki A bánatos királylány kútja (Kriterion, Bukarest) című, újabb gyermekverseit, meséit, történeteit tartalmazó kötetét.
1974-ben a Legszebb versek sorozatban jelent meg válogatott verseinek kötete, Katona Ádám bevezetőjével (Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest). Második kiadása 1977-ben.
1977: Egy kis madárka ül vala (Kriterion, Bukarest) - szász népköltés, kétnyelvű kiadás.
1978: Szürkület (Kriterion, Bukarest) - versek.
1979: Fekete-piros versek (Magvető, Bp.), Farkasűző furulya (Móra, Bp.) című kötetei jelennek meg, valamint egy versfordításkötet; A. E. Baconsky: Önarckép az időben (Európa, Bp.).
1980-ban újabb gyermekkönyve jelenik meg: Kenyérmadár. Versek, mesék, történetek. (Kriterion, Bukarest).
Az 1982-es év kötetei: Tavaszi tarisznya (gyermekversek, Móra, Bp.); egy fordításkötet, Ioan Alexandru: Szeplőtelen szerelem (Európa, Bp.) és egy románra fordított Kányádi-kötet, Monolog interior cu usa deschisă (Kriterion, Bukarest), Paul Drumaru átültetésében, Ioan Alexandru előszavával.
1983: Virágon vett vitéz (Ion Creangă Könyvkiadó, Bukarest) - történetek gyermekeknek. Ugyanez a következő évben a Móra Könyvkiadónál is megjelenik.
1984-ben Csoóri Sándorral együtt norvég nyelven jelenik meg egy versválogatása Sulyok Vince és Old Abramsen fordításában (Solum Forlag A/S, Oslo).
1985: Világlátott egérke (Móra, Bp.) - mesék; Tudor Arghezi: A világ szája (uo.) - versek gyermekeknek.
1986: Madármarasztaló (Kriterion, Bukarest) - gyermekversek.
1987-ben a Kriterionnál is megjelenik Ioan Alexandru válogatott verseinek fordítása, a Szeplőtelen szerelem.
1988-ban Baconsky verseinek fordítását adja ki a Kriterionnál (Önarckép az időben).
1989 két jelentős kötet megjelenésének éve: Sörény és koponya. Versek (Csokonai Könyvkiadó, Debrecen) és Erdélyi jiddis népköltés (Európa, Bp.) - kétnyelvű kiadás. Ugyanez évben adja ki a Héttorony Könyvkiadó Budapesten a Küküllő-kalendárium című gyermekverskötetét.
1990 januárjában nyugdíjba vonul. Az év könyve: Rainer Maria Rilke: Ősz - Herbst (Kriterion, Bukarest) - kétnyelvű kiadás és egy gyermekverskötet: Kinyílott az idő (Képzőművészeti Kiadó, Bp.)
1991 Költögető (Századvég Kiadó, Bp.) - gyermekversek.
1976: Táltos madár. Kislemez (Electrecord, Bukarest)
1980: Fekete-piros versek. Nagylemez (Electrecord, Bukarest)
1985: Táltos madár. Nagylemez. Illyés Kinga és a szerző előadásában. (Hungaroton, Bp.)
1988: Kányádi Sándor verseit mondja. Nagylemez (Hungaroton, Bp.)
1989: Vannak vidékek. Verseit mondja Kányádi Sándor. Nagylemez. (Hungaroton, Bp.) - Az év hanglemeze.
1990: Világlátott egérke. Sinkovits Imre mondja. Két db nagylemez., (Hungaroton, Bp.)
1991: Volt egyszer, volt egy kis zsidó. Válogatás az erdélyi jiddis népköltésből. Előadják: Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Sárközy Gergely és Tihanyi Szilvia. Kettős nagylemez (Hungaroton, Bp.)
1978: a Romániai Írószövetség költészeti díja
1986: Déry Tibor-díj (Bp.)
1989: az év magyar verseskönyve (Sörény és koponya) - Bp.
1990: SZOT-díj. - Bp.
1993: Kossuth-díj - Bp.
1995: Herder-díj - Bécs