{H-45.} I. Társadalmi (szociális) kultúra


FEJEZETEK

A magyar néprajzi szakirodalom eléggé elhanyagolt területe a társadalmi (szociális) kultúra kutatása. Ha összefoglaló munkákban találkozunk is ilyen áttekintésekkel, akkor azok helyét valahol az anyagi és szellemi kultúra között jelölik ki. Mi mégis előre vettük tárgyalását, szem előtt tartva, hogy az anyagi és szellemi kultúrához egyaránt a legszorosabban kapcsolódik, ezért az olvasónak már elöljáróban érdemes megismerkednie olyan fogalmakkal, melyekkel a könyv lapjain lépten-nyomon találkozik. az elhatárolás rendkívül nehéz, elért sokszor ide soroltunk olyan kérdéseket, melyeket akár egyik, akár másik területen lehetett volna említeni. Tesszük ezt egyrészt azért, mert az élet egység, melyben minden összefügg mindennel, másrészt külön is szeretnénk hangsúlyozni a szociális kultúra fontosságát.

A legkisebb társadalmi egységtől, a családtól elindulva a vér- és műrokonságon keresztül bemutatjuk a szomszédság intézményét, a magyar falvak és részben a mezővárosok lakosságának rétegeit, a falu szervezetét, a kisebb-nagyobb tájak, vidékek kapcsolódási lehetőségeit. Szólunk továbbá azokról az egész országot átölelő, sőt sokszor azon túl is nyúló, különösen a múlt század második felétől megélénkülő munkásvándorlásokról, melyek jelentős szerepet játszottak a távoli vidékek kulturális javainak kicserélődésében.

Néhány vonással bemutatjuk a különböző egyházak történeti szerepét a magyar falvakban. Megemlékezünk a búcsúkról és a vásárokról, melyek nagyobb területeket, sokszor országrészeket átfogó összejövetelek voltak. Ezek nemcsak a műveltségi javak terjedésének fontos tényezői, hanem lehetőséget biztosítottak arra, hogy anyagi és szellemi téren egyaránt újabb vonásokkal gazdagodjék a népi műveltség.