Szerelmi dalok | TARTALOM | Bujdosó- és rabénekek |
Ebben a csoportban félnépi eredetű, folklorizálódott és más eseményekhez kapcsolt dalokat egyaránt szép számmal találunk. Ugyanakkor nagyon jól megvilágítják a nép történeti tudatát, ismeretét, mely alig halad három-négy emberöltőnél messzebbre, így a személyek nevét, a pontos időrendet hiába is várjuk tőle. A népköltészet nem valami eseménytörténet, hanem bizonyos helyzetek, eseménycsoportok érzelmi megítélése. Mindezek ellenére a magyar népköltészet jó érzékkel választotta ki a történelem fordulópontjait, amikor a nép ügye, a szabadság ügye döntéshez jutott. Ezért találunk szép számmal a tatár- és a törökdúlásra utaló népdalokat, a XVIIXVIII. századi kuruc és az 1848. évi szabadságharc érzelmeit megörökítő dalokat. Innen választja ki azokat a hősöket is, akik a nép igazát képviselték: Mátyás király, Rákóczi, Kossuth és mások.
A XV. századi reneszánsz uralkodó, Mátyás király a népköltészet gyakori alakja, de elsősorban a mondákban találkoztunk vele. Az alábbi dalt állítólag királlyá választásakor énekelték, de belekerült a népköltészeti gyűjteményekbe is:
Mátyást mostan választotta |
Minden ország királyságra, |
Mert ezt adta Isten nékünk |
Magyarországból oltalmunkra. |
Azért mi is választottuk, |
Mint Istennek ajándékát. |
Kiből Isten dicsértessék, |
És örökre mondjuk: ámen! |
A török, tatár hadak dúlásait is inkább a mondák őrizték meg, amit a katonáskodó, politizáló férfiak még később is szívesen emlegettek, ezért a gyűjtés viszonylag kevés ilyen éneket talált, ezek is esetleg későbbi korban keletkezhettek:
Amott látud, ruzsám, |
Azt a száraz nyárfát? |
Mikor az kizöldül, |
Akkor mögyök hozzád! |
Hiszöm, én istenöm, |
Kizöldül az én fám, |
Virágos tavasszal |
Visszatérsz még hozzám. |
Vágassuk le, ruzsám, |
Azt a száraz nyárfát; |
Csináljunk belőle |
Egy nagy akasztófát! |
Arra akasszuk föl |
Azt a török császárt, |
Hogy ne szomoritson |
Már több édösanyát. |
Hódmezővásárhely (Csongrád m.) |
Egy-egy megkopott emlék maradt fenn a török uralom idejéről, nemegyszer éppen a betyárdalokban:
Megizenem a gyulai basának: |
Hagyjon bíkit szalontai betyárnak, |
Mert ha nem hagy bíkit neki, csuhaj, megbánja! |
Szakállastul, bajuszostul enyim lesz a pofája! |
Nagyszalonta (Bihar m.) |
A Rákóczi-szabadságharc idején (17031711) felcsillant a reménye annak, hogy a magyar és a vele együtt élő kárpátukrán (ruszin) és szlovák nép megszabadulhat a Habsburg-elnyomástól. Ezért özönlöttek a jobbágyok a fejedelem zászlaja alá, és az erről szóló dalok mindhárom nép költészetében megtalálhatók. Az alábbi egy műköltészeti alkotás szerencsés folklorizált változata:
A legáltalánosabban ismert és országosan elterjedt népi hangvételű kuruc nótának tartják:
Te vagy a legény, Tyukodi pajtás! |
Nem olyan, mint más, mint Kucuk Balázs. |
Teremjen hát országunkban |
Jó bor, áldomás! |
Nem egy fillér, sem egy tallér |
kell ide pajtás! |
Tyukod (Szatmár m.) |
A szabadságharc leverése után Rákóczi Ferenc török emigrációban halt meg, de visszavárása még sokáig felcseng a népdalokban:
Hej, Rákóczi! Hej Bercsényi! |
Dicső magyarok vitézi! |
A sebeink csak nem szünnek, |
Fájdalmaink nem enyhülnek. |
Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi! |
Dicső magyarok vitézi! |
Ha ti még most is élnétek, |
Ti is a hazát védnétek. |
Mezőberény (Békés m.) |
A kuruc kor után keletkezett katonadalok már, akárcsak a későbbiek, az idegen érdekekért való katonáskodás keserveit emlegetik:
Magyarország szélén |
Vagyon egy almafa, |
Az alatt énekel |
Két lovas katona. |
Minden szegény legény |
Vigyázzon magára, |
Hogy a katonaság |
Ne süljön nyakába. |
Mind azt fujdogálja: |
Keserű az élte; |
Keserű az élte, |
Sonyoru kenyere. |
Mert a katonaság |
Holtig való rabság; |
Mert a katonaság |
Holtig való rabság. |
Hadikfalva (Bukuvina) |
A történeti és vitézi énekek, dalok legfiatalabb és napjainkban élő hajtása az 184849. évi magyar szabadságharchoz kötődik. A magyar jobbágyok ekkor szabadultak fel a földesúri hatalom alól, aminek emlékeit a népdalok is őrzik:
Ezernyolcszáznegyvennyolcba |
Beléptünk a szabadságba; |
Nem szolgáljuk már az urat, |
Ország-világ, minden szabad! |
Lassan szántom a földemet, |
Kivárom az ebédemet. |
Az ebédem csak szerelem: |
Szép a rózsám, megölelem. |
Kalotaszentkirály (Kolozs m.) |
A dalok középpontjában Kossuth Lajos, a szabadságért küzdő nemzet vezére állott, akiről a népdalok gyűjtői több mint ötszáz dalt jegyeztek fel. Különösen a Kossuth-nóta vált az egész országban szinte a szabadságharc jelképévé. A sok változat közül való az alábbi:
A második üzenet emlegetése régi hagyományra utal, amikor ugyanis a középkorban a király hadba szólította a nemességet, azok csak a második hívásra gyülekeztek. A Kossuth-nótát megtaláljuk a kárpátukrán (ruszin) és szlovák szomszédainknál is. Kossuth zászlaja alá önként álltak be a legények, mert tudták, hogy a szabadságért ontják vérüket:
Most nyilik a szelid rózsa bimbója. |
Ki van tüzve Kossuth Lajos zászlója. |
Sok szép legény felesküszik alája; |
Ezt kívánja ma a magyar hazája. |
Én magam is katonának beállok. |
Virágok közt kisérnek a leányok. |
Az ezrednél fognak hivni vitéznek, |
Nemsokára kapitánynak neveznek. |
Acélkardot csináltatok magamnak; |
Ráveretem cimerét a hazámnak, |
Diófából ki is vágom a nyelét, |
Rávágatom Kossuth Lajosnak nevét. |
Borsodszentgyörgy (Borsod m.) |
Ez a sikerült félnépi alkotás már a szabadságharc idején megjelent az újságokban, és a nép között széles körben elterjedt. Amikor pedig a túlerővel szemben Arad mellett, Világosnál le kellett tenni a fegyvert, ilyen nóták keltek szárnyra:
A csatában selyemzászlók lobognak, |
Körülötte magyar fiuk zokognak, |
Ne sirjatok hü, szerető magyarok, |
Igaz vérrel váltsátok a hazátok! |
Még Aradon szépen szólott a banda, |
Világosnál gyászba borult a haza. |
Mintha sírt volna az Isten maga is, |
Hogy maradna a földön egy magyar is. |
Szomoruság szállott huszár szivére, |
Mikor kiment Magyarország szélére. |
Lova lába térdig vérben szotyogott, |
Magyar haza mégis árván maradott. |
Galgahéviz (Pest m.) |
A magyarok ezután is várták vissza dalaikban Kossuth Lajost, hadvezéreit, de az olasz szabadságharc vezérét, Garibaldit is:
A szabadságharc dalait leginkább az ország közepéről, az Alföldről gyűjtötték, míg a nyelvterület szélein már csak ritkábban került elő belőlük egy-egy változat.
Szerelmi dalok | TARTALOM | Bujdosó- és rabénekek |