Cseléd- és szolgadalok | TARTALOM | Kubikosdalok |
A summások (vö. 7375. l.) az év felét messze töltötték lakóhelyüktől. A szabad időben, vasárnapokon bőven jutott idő a dalolásra is. Így viszonylag gazdag és jellegzetes népdalkincsük maradt fenn. Ezek többnyire új stílusú népdalok, melyek a világháborús katonanótákkal együtt a magyar népdal legelevenebb hajtásai.
A summások a toborzástól kezdve a hazamenetelig életük minden mozzanatát megénekelték, úgyhogy e szerint szinte egész életüket, munkájukat össze lehet állítani. Legtöbbször azonban e nóták központi kérdése a komisz bánásmód és a rossz étel:
Intéző ur udvarában van egy fa, |
Párosával áll a summás alatta. |
Intéző ur a summásra rákiált: |
Induljatok, az anyátok csillagát! |
Intéző ur, Isten áldja meg magát! |
Ne mérjen már nekünk több szalonnát! |
Vagy egye meg, vagy adja a kutyának, |
Ne adja a hathónapos summásnak! |
Bélapátfalva (Borsod m.) |
Nemcsak az étellel, hanem az elhelyezéssel is sokszor baj volt, mert az ököristállóban, a hodályban vagy valamilyen barakkban kellett meghúzniuk magukat:
Lukas a hodály ajtaja, |
Hideg szellő fú be rajta. |
Hideg szellő csak azt fujja: |
Csak a summás szabadulna. |
Mezőkövesd (Borsod m.) |
{H-480.} A summásdalok általában nemcsak a gyönyörködtetés és a szórakozás eszközei, hanem a munkaadó elleni harc fegyverei is voltak, mivel a költői forma, a dal, bizonyos lehetőséget biztosított arra, hogy sérelmeiket elmondhassák. Ennek különösen keménnyé válik a hangvétele, amikor a szerződés már vége felé közeledik:
Segédtiszt ur háza előtt van egy fa, |
Segédtiszt ur arra legyen akasztva! |
Én is elmegyek az akasztására, |
Én huzom a kötelet a nyakára. |
Sarkad (Bihar m.) |
A summásdalok általában azokon a területeken jelentkeznek, ahonnan egykor nagy számban kerültek ki a summások, ezért e dalok erősen lokális jellegűek. A legtöbb ember Heves és Borsod megyéből került elő, míg ennél kevesebb a Dél-Alföldről és a Dunántúlról.
Cseléd- és szolgadalok | TARTALOM | Kubikosdalok |