Kubikosdalok

A kubikosok (vö. 75–78. l.) a magyar falu rétegei közül legközelebb kerültek a szervezett munkássághoz. A vasútépítések, gátak emelése és más földmunkák ugyanis megkövetelték az erős szervezettséget, ami a munkaadókkal szembeni védekezést is kifejlesztette bennük. Nótáik egy része a katona- és pásztordalokkal tart rokonságot, hiszen részben ezeket alakították át. Mások a kubikosmunka nehézségét panaszolják:

Szállásunk az ég alja,
Takarónk az ég csillaga.
Egész nap ha kubikoltunk,
Bokor alján összerogytunk.
 
Nyikorog a tajicska kereke,
Fekete iszappal van az tele.
Alig birom karral és lábbal;
Cserélnék az árvacsalánnal.

                       Zsadány (Bihar m.)

A folytonos jövés-menés a csárdához, kocsmához szoktatta a kubikosok egy részét:

Kubikosnak ezér nincsen háza,
Amit keres, a kocsmára szánja.
A kocsmáros meg a biliárdra,
Meg arra a kökényszemü lányra.

                       Szentes (Csongrád m.)

Vegyes eredetű és összetételű, új stílusú dalaik között a legtöbb hetyke, gunyoros vagy éppen keserű hangvételű bordal és mulatónóta; a vándorlásról, a munkahelyről és a búcsúzásról szóló dalaik már egyedibbek és alkalomszerűbbek is:

Nincsen annál betyárosabb élet,
Amely leány kubislegényt szeret,
Mer a kubis elmén vándorolni,
Itthon hagyja babáját busulni.

                       Hódmezővásárhely (Csongrád m.)

{H-481.} A kubikosdalokat elsősorban az Alföld déli felében ismerik. Egyet-egyet máshol csak alkalomszerűen vettek át, elsősorban ott, ahol a kubikosok hosszabb ideig dolgoztak.