Állatmesék

Az állatmesék viszonylag nem nagy számban (3,5%) fordulnak elő a magyar mesekincsben. Ezeket két nagy csoportra lehet osztani: tanító mesékre, melyek végső soron hindu eredetűek, és részint a kelet-európai szájhagyományozott, részint írásos görög-latin közvetítéssel kerültek hozzánk. Ezek tanítani kívánnak, és a prédikációkon keresztül jutottak a magyar népmesékbe. Egy másik csoportjuk óeurópai állatmítoszokból származik. Irodalom és néphagyomány szorosan fonódik össze ebben a műfajban. Találkozunk Aesopus meséivel, másrészt az ezópi mesegyűjteményeink sokszor szájhagyományból átvett szövegeket őriznek meg. Ilyen jellegzetes állatmese: „A róka és a farkas” (AaTh 1+AaTh 34 B+AaTh 3*+AaTh 23*):

„Volt a világon egy farkas mög egy róka. Osztán lefeküdt a róka a kocsiutra. Arra mönt egy kocsis, fölvette a saroglyába. Ott volt már három sajt, osztón nyakábra vette a róka, leugrott vele, osztón elszaladt. Azt mondta a farkas a rókának, hogy:

– Hol vötted ezt a sajtot?

Azt mondta a róka:

– Gyere csak, majd mutatok én neköd sajtot!

Elmöntek osztán egy tóhoz, éjszaka volt, a hold a vize sütött, oszt azt mondta:

– Ha kiiszod ezt a vizet, akkor ott lössz a sajt alatta.

Akkor hozzáfogott a farkas, nem birta kiinni, beteg lett tőle.

Osztán elmöntek egy lakodalmas házhoz, ott muzsikáltak, csak muzsikáltak.

Egyször csak azt mondták:

– Még szöbben muzsikálunk, ha föleresztenek arra a padlásra, amelyikön a tyukok mög a rétesök vannak!

Aztán fölerösztötték; mikor jóllaktak, leugrottak, oszt elszaladtak.

Szaladtak, találtak egy nagy hegyös karót, azt mondta a róka:

{H-538.} – Nem birod ezt átugrani!

Osztán átugrotta a farkas.

– Hát emigy háttal ugord át!

Át akarta ugrani a farkas, oszt a karó belemönt a hasába. Azt mondta a róka:

– Rázzad magad, majd kijössz!

Még beljebb mönt, akkor azt mondta a róka:

„Atyának, fiunak!

Régön kinoztalak

Amiért mögötted a csikót,

Amelyik nem is volt.”

A tárgyaltakon kívül még több különböző meseforma és műfaji csoport is megtalálható kisebb-nagyobb számban a magyar népmesekincsben. Ezek közül érdemes megemlíteni a novellameséket (8,5%), az ostoba ördögmeséket (1,5%), a bolondmeséket (6,5%), és akkor már csak egy kis töredék (1%) marad, amit nem lehet valamelyik csoportba besorolni.