{H-676.} Bevezetés – A magyar néprajztudomány történetének áttekintése

VISKI, K., Die ethnographische Tätigkeit in Ungarn. Lud Slowiański, 1931; ORTUTAY GY., Magyar népismeret. Budapest, 1937; MARÓT, K., Zur Entwicklungsgeschichte der Volkskunde in Ungarn. Ungarische Jahrbücher, 1938; ORTUTAY GY., A magyar népköltési gyűjtemények története. Ethnographia, 1939; TÁLASI I., Néprajzi életünk kibontakozása. Budapest, 1948; BALASSA I., Néprajzi muzeológiánk tíz éve. Néprajzi Értesítő, 1955; ORTUTAY, GY., The Science of Folklore in Hungary between the Two World Wars and during the Period Subsequent to the Liberation. Acta Ethnographica, 1955; TÁLASI I., Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve. Ethnographia, 1955; BALASSA, I.–SZOLNOKY, L., Ethnographische Sammlungen der Museen in Ungarn. Budapest, 1964; A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945–1954. Szerk.: SÁNDOR I. Budapest, 1965; ua. 1955–1960. Budapest, 1971; ua. 1850–1870. Budapest, 1977; HOFFMANN T., A Néprajzi Múzeum 100 éve. Néprajzi Értesítő, 1972; SZABÓ L.–CSALOGH ZS., Szolnok megye néprajzi atlasza. Szolnok, 1974–1975 (1976); Magyar Néprajzi Lexikon I. A–E. Szerk.: ORTUTAY GY. Budapest, 1977; VOIGT V., Bevezetés a szemiotikába. Budapest, 1977.

A magyar néprajz bibliográfiájából eddig három kötet jelent meg (l. fentebb), a további kötetek folyamatosan látnak napvilágot. Az érdeklődő a legfontosabb magyar néprajzi könyveket és tanulmányokat megtalálja: Internationale Volkskundliche Bibliographie (Red.: R. WILDHABER, majd R. W. BREDNICH) egyes köteteiben. A Néprajzi Hírek 1973-tól kezdve minden évben közli az előző év teljes néprajzi bibliográfiáját.