A lakóház és a gazdasági épületek

JANKÓ J., Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Budapest, 1898; HERRMANN A., Az építő áldozatról. Ethnographia, 1903; BÁTKY ZS., Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember, 1921; CS. SEBESTYÉN K., A székely sütőkemence keletkezése. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929; BÁTKY ZS., Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő, 1930; BÁTKY ZS., A magyar istálló (ól) eredetéhez. Népünk és Nyelvünk, 1932; CS. SEBESTYÉN, K., Der Ursprung des ungarischen Bauernhauses. Ungarische Jahrbücher, 1936; BÁTKY ZS., A magyar „konyha” története. Néprajzi Értesítő, 1937; MÁRKUS M., A magyar népi világítás. Néprajzi Értesítő, 1940; CS. SEBESTYÉN K., A magyar ház ősi műszavai. Ethnographia, 1941; BARABÁS J., Scheunentypen in Göcsej. Acta Ethnographica, 1956; SZOLNOKY L., Az udvar és építményei Vajdácskán. Ethnographia, 1956; FÜZES E., A magyarországi szántalpas hombár. Ethnographia, 1964; FÜZES E., A gerendavázas gabonás. Ethnographia, 1970; BARABÁS J., A lakóház füsttelenítéséről. Ethnographia, 1970; SELMECZI KOVÁCS A., Az építőközpontok kérdéséhez. Ethnographia, 1971; FÜZES E., A gabonásvermek problematikájához. Ethnographia, 1973; SZÁSZ J.–SZIGETVÁRI J., Népi építészetünk nyomában. Budapest, 1976; BALASSA M. I., Az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet a magyar népi építkezésben. Ethnographia, 1977.