A földművelés
BÁTKY ZS., Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő, 1926; GYÖRFFY I., A takarás és nyomtatás az Alföldön. Néprajzi Értesítő, 1928; KISS L., Földmívelés a Rétközön. Debrecen, 1929; NYÁRÁDY M., Az őszi rozs termelése Ramocsaházán. Néprajzi Értesítő, 1930; GUNDA B., Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. Néprajzi Értesítő, 1937; K. KOVÁCS L., A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. Néprajzi {H-684.} Értesítő, 1937; K. KOVÁCS, L., Ackergeräte in Ungarn. Ungarische Jahrbücher, 1938; BALASSA I., A debreceni cívis földművelésének munkamenete és műszókincse. Debrecen, 1940; GYÖRFFY I., Földművelés. In: Magyarság Néprajza2. II. Budapest, 1941; IMRE S., A felsőőri földművelés. Debrecen, 1941; SÁNDOR G., A hóstátiak szénavontatása. Kolozsvár, 1944; KÓS K., Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Erdélyi Múzeum, 1947; K. KOVÁCS L., A magyar földművelő gazdálkodás kutatása. Budapest, 1948; BALASSA I. A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, 1949; K. KOVÁCS, L., Die ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethnographica, 1950; LÁSZLÓ GY., Székely faeke a XV. századból. Ethnographia, 1951; BALOGH I., Határhasználat Hajdúböszörményben. Ethnographia, 1954; BELÉNYESI M., A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia, 1954; NYÁRÁDY M., A tengeri népi termelése Ramocsaházán. Néprajzi Értesítő, 1955; BALASSA I., Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944). Ethnographia, 1955; BALASSA I., A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. Ethnographia, 1956; BOROSS M., A nagybudapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata. Néprajzi Értesítő, 1956; PENYIGEY D., A dohány elterjedése, hazai termesztésének kialakulása. Budapest, 1957; BOROSS M., A csányi dinnyetermesztés eszközei. Néprajzi Értesítő, 1957; NAGY GY., Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. Gyula, 1959; BALASSA I., A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1960; TAKÁCS L., A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest, 1962; BÁLINT S., A szegedi paprika. Budapest, 1962; HOFFMANN T., A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963; BOROSS M., A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethnographia, 1963; ANDRÁSFALVY B., Duna menti gyümölcsöskertek. Pécs, 1963; NAGY GY., Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Budapest, 1963; BALASSA I., Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964; PAIS S., A becsvölgyi gazdálkodás. Néprajzi Közlemények, 1964; IKVAY N., Földművelés a Zempléni-hegység középső részén. Műveltség és Hagyomány, 1967; TAKÁCS L., Kaszasarlók Magyarországon. Ethnographia, 1967; KÓSA L., A délsomogyi burgonyatermelés. Ethnographia, 1968; KÓSA L., A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása. Népi kultúra – Népi társadalom, 1968; TAKÁCS L., Kaszaszerű vágóeszközök történetéhez I–II. Néprajzi Értesítő, 1968, 1969; BOROSS M., A makói hagymatermesztés eszközanyaga. Néprajzi Értesítő, 1968; SELMECZI-KOVÁCS A., Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről. Agrártörténeti Szemle, 1971; BALASSA I., Fejezetek az eke és szántás Balaton környéki történetéből. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1972; BOROSS M., Bolgár és bolgár rendszerű kertészek Magyarországon. 1870–1945. Ethnographia, 1973; BALASSA I., Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1971–1972; BALASSA I., Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973; BELLON T., Karcag város gazdálkodása (Földművelés). Szolnok, 1973; KÓSA L., A magyar burgonyakultúra néprajza. A magyarországi burgonyatermelés kiterjedése. In: Dissertationes ethnographicae I., 1973; FÉL, E.–HOFER, T., Geräte der Átányer Bauern. Budapest, 1974; FÉL, E.–HOFER, T., Bäuerliche Denkweise, Wirtschaft und Haushalt. Göttingen (1972); ANDRÁSFALVY B., Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd, 1975; NAGY GY., Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba, 1975; SELMECZI-KOVÁCS A., Akklimatisation und Verbreitung der Sonnenblume in Europa. Acta Ethnographica, 1975; BENCSIK J., Gazdálkodás a Kecskés-pusztán Kisújszállás külső legelőjén. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve, 1975; VARGA GY., Hajdúszoboszló agrártörténete. In: Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975; TAKÁCS L., Egy irtásfalu földművelése. Budapest, 1976; GUNST P.–HOFFMANN T., A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1848–1849). Budapest, 1976; TAKÁCS L., Foglaló jelek és foglalási módok a hazai irtásföldeken. Ethnographia, 1976; KNÉZY J., Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása (XVIII–XX. sz.). Kaposvár, 1977. KÓS K., A faluekéről. Ethnographia, 1977; PALÁDI-KOVÁCS A., Munkaerő és munkaszervezet a magyar parasztok rétgazdálkodásában. Népi kultúra – Népi társadalom, 1977; SELMECZI-KOVÁCS A., Mezőgazdasági eszközkapcsolatok (Marokszedő kampó – kévekötőfa). Ethnographia, 1977; SZILÁGYI M., A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII–XIX. század {H-685.} fordulóján. Ethnographia, 1977; TAKÁCS L., Részes aratás a Várong körüli pusztákon. Népi kultúra – Népi társadalom, 1977; TAKÁCS L., A „vész” mint irtási szakkifejezés. Ethnographia, 1977.