A szőlő és a bor

ZOLTAI L., A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőskertjeiről. Néprajzi Értesítő, 1914; SZABÓ K., Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934; VAJKAI A., A paraszt szőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében. Néprajzi Értesítő, 1938; GYÖRFFY I., Szőlőmívelés, In: Magyarság Néprajza2. II. Budapest, 1941; BELÉNYESY M., Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. Néprajzi Értesítő, 1955; VINCZE I., Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. Néprajzi Értesítő, 1957; ANDRÁSFALVY B., A vörös bor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő, 1957; VINCZE I., Magyar borpincék. Néprajzi Értesítő, 1958; VINCZE I., Magyar borsajtók. Ethnographia, 1958; VINCZE I., A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethnographia, 1960; BAKÓ F., Egri borospincék. Budapest, 1961; KURUCZ A., Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás. Debrecen, 1964; KECSKÉS P., A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon. Néprajzi Értesítő, 1967; KÓS K., Népi szőlőművelés Szászmuzsnán. In: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972; BALASSA I., A szőlőművelés és borkezelés változása a XVI–XVII. században Tokaj-Hegyalján. Agrártörténeti Szemle, 1973; ÉGETŐ M., A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. Cumania, 1974; HUSZKA L., Szatymazi szőlőhegyek. Szeged, 1975; NOVÁK L., A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. Studia Comitatensia, 1975; VINCZE I., Taposók és prések. Adatok a kelet-európai borkultúra történetéhez. Ethnographia, 1975; VARGA GY., Az érmelléki szőlőkultúra. Berettyóújfalu, 1976; SUGÁR I., Adatok az egri vörös bor történetéhez. A bikavér kialakulása. Az Egri Múzeum Évkönyve, 1976; VAJKAI A., Szőlőprések és díszítésük a Balaton északi mellékén. Ethnographia, 1977.