A jószág betörése és a közlekedési eszközök

RÉTHEI P. M., A kocsi eredete. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1897; HERMAN O., Debreceni lófogatok. Budapest, 1910; ECSEDI I., A debreceni fogatok. Néprajzi Értesítő, 1911; PETTKÓ–SZANDTNER T., A magyar kocsizás. Budapest, 1931; GUNDA B., A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca szekér. Néprajzi Értesítő, 1934; TÁLASI I., A járó- és vonójószág betanítása a Kiskunságban. Néprajzi Értesítő, 1935; MÁRKUS M., A nyíregyházi taliga. Néprajzi Értesítő, 1938; SÁNDOR G., A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és eszközei. Kolozsvár, 1942; K. KOVÁCS L., A magyar népi közlekedés kutatása. Budapest, 1948; BETKOWSKI J., Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethnographia, 1954; NAGY B., Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez. Ethnographia, 1954; CSALOG ZS., A kocsi és szekér Szentes vidékén. Néprajzi Közlemények, 1965; TARR L., A kocsi története. Budapest, 1968; CZEGLÉDY J., Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethnographia, 1969; GRÁFIK I., Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten. Néprajzi Közlemények, 1971; BODÓ S., Az igavonó szarvasmarha a Hortobágy vidékén. Műveltség és Hagyomány, 1972–1974; PALÁDI-KOVÁCS A., A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Néprajzi Közlemények, 1973; P. MADAR I., Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Néprajzi Közlemények, 1973; PALÁDI-KOVÁCS A., Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnographia, 1973; GRÁFIK I., Az állati erővel végzett folyami vontatás. Ethnographia, 1973; GRÁFIK I., Hajóvontatók. Néprajzi Értesítő, 1975; KUCZY K., Vízi élet, népi hajózás Foktőn. Kalocsa, 1976; PALÁDI-KOVÁCS A., Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai (Hátitarisznya a palócoknál a XIX–XX. században). Az Egri Múzeum Évkönyve, 1976.