A magyar népzene és a népi hangszerek

SZTRIPSZKY H., Igriczek, énekes koldusok. Ethnographia, 1908; KODÁLY Z., Ötfokú hangsor a magyar népzenében. Temesvár, 1917; BARTÓK B., A magyar népdal. Budapest, 1924; SZABOLCSI B., Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok. Ethnographia, 1936; VARGYAS L., Áj falu zenei élete. Budapest, 1941; SZABOLCSI B., Két zenetörténeti előadás. I. Írott hagyomány – élő hagyomány. II. Makám-elv a népi és művészi zenében. Ethnographia, 1949; KERÉNYI GY., Gyermekjátékok. Budapest, 1951. A Magyar Népzene Tára I; BARTÓK B., Népzenénk és a szomszéd népek zenéje. Budapest, 1952; KODÁLY Z., A magyar népdal. Budapest, 1952; KERÉNYI GY., Jeles napok. Budapest, 1953. A Magyar Népzene Tára II; FARAGÓ J.–JAGAMAS J., Moldvai csángó népdalok és népballadák. Bukarest, 1954; LAJTHA L., Széki gyűjtés. Budapest, 1954; LAJTHA L., Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés. Budapest, 1954; SZABOLCSI B., Népzene és történelem. Budapest, 1954; VARGYAS L.–NAGY CZIROK L., Régi népdalok Kiskunhalasról. Budapest, 1954; KISS L., Lakodalom. Budapest, 1955. A Magyar Népzene Tára III; AVASI B., Ötfokúságból hétfokúság. Ethnographia, 1956; BARTÓK B., Válogatott írásai. Budapest, 1956; DOMOKOS P. P.–RAJECZKY B., Csángó népzene. I–II. Budapest, 1956–1961; KODÁLY Z., Die ungarische Volksmusik. Budapest, 1956; LAJTHA L., Sopron megyei virrasztó énekek. Budapest, 1956; HALMOS I., A zene Kérsemjénben. Budapest, 1959; KERÉNYI GY., Párosítók. Budapest, 1959. A Magyar Népzene Tára IV; KODÁLY Z., Folk Music of Hungary. Budapest, 1960; VARGYAS L., Áj falu zenei anyaga. Budapest, 1960, 1961; JÁRDÁNYI P., Magyar népdaltípusok. I–II. Budapest, 1961; KERÉNYI GY., Népies dalok. Budapest, 1961; LAJTHA L., Dunántúli táncok és dallamok. Budapest, 1962; KISS L.–RAJECZKY B., Siratók. Budapest, 1966. A Magyar Népzene Tára V; KODÁLY Z., Ötfokú zene. 100 magyar népdal. 8. kiadás. Budapest, 1966; MANGA J., Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest, 1960; BARTÓK B.–KODÁLY Z., Népdaltípusok, I. Szerk.: JÁRDÁNYI P.–OLSVAI I. Budapest, 1973. A Magyar Népzene Tára VI; SÁROSI B., Zenei anyanyelvünk. Budapest, 1973; VARGYAS L., Népzene és zenetörténet. Budapest, 1974; BÉKEFI A., Vasi népdalok. Szombathely, 1976; TARI L., Hangszeres zene a magyar népi gyászszertartásban. Ethnographia, 1976; SÁROSI B., Zigeunermusik. Budapest–Zürich–Freiburg, 1977; MADARASSY L., Palóc duda. Néprajzi Értesítő, 1934; DINCSÉR O.–LAJTHA L., A tekerő. Néprajzi Értesítő, 1939; DINCSÉR O., Két csíki hangszer. Muzsika és gordon. Budapest, 1943; MANGA J., Nógrádi dudások. Budapest, 1950; AVASI B., A széki banda harmonizálása. Néprajzi Értesítő, 1954; LAJTHA L., Kőrispataki gyűjtés. Erdélyi táncok kis zenekarra. Budapest, 1955; TAKÁCS L., Síp cseresznyefa héjából. Néprajzi Közlemények, 1956; VARGYAS L., A duda hatása a magyar népi tánczenére. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1956; FÜZES E., A duda (gajda) készítése Mohácson. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1958; AVASI B., A magyarországi tekerő hangkészlete. Néprajzi Értesítő, 1959; SCHRAM F., Egy bernecebaráti furulyakészítő. Ethnographia, 1960; SÁROSI B., Citera és citerajáték Szeged környékén. Ethnographia, 1961; MANGA, J. Die Harfner der Plattenseegegend. Acta Ethnographica, 1962; SÁROSI B., A magyar népi furulya. Ethnographia, 1962; SZŰCS S., Szól a duda verbuválnak. Budapest, 1962; DOMOKOS P. P., Szültü (Egy moldvai csángó hangszer). Ethnographia, 1963; MANGA, J., Hungarian Bagpipers. Acta Ethnographica, 1965; SÁROSI, B., Die ungarische Flöte. Acta Ethnographica, 1965; MANGA J., Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest, 1969; SÁROSI B., Magyar népi hangszerek. Budapest, 1973.