A népballada

ORTUTAY GY., Székely népballadák. Budapest, 1935; TAKÁCS L., Népi verselők és hírversírók. Ethnographia, 1951; TAKÁCS L., A képmutogatás kérdéséhez. Ethnographia, 1953; CSANÁDI I.–VARGYAS L., Röpülj páva, röpülj. (Magyar népballadák és balladás dalok). Budapest, 1954; KÁLMÁNY L., Alföldi népballadák. Szerkesztette: ORTUTAY GY. Budapest, 1954; TAKÁCS L., A históriások alkotásmódja. Ethnographia, 1956; ÚJVÁRY Z., Árgirus nótája egy népi énekes könyvben. Ethnographia, 1956; TAKÁCS L., Históriások, históriák. Budapest, 1958; DOMOKOS P. P., Júlia szép leány (Ballada-monográfia). Ethnographia, 1959; DOMOKOS P. P., A pávát őrző leány balladája. Ethnographia, 1959; Szűcs S., Békési históriák. Gyula, 1959; A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Közleményei 6; VARGYAS L., Kutatások a népballada középkori történetében. I–III. Néprajzi Értesítő, 1959, Ethnographia, 1960; ÁG T., „Kőműves {H-699.} Kelemen” a Zoborvidéken. Néprajzi Közlemények, 1961; ERDÉSZ S., A „sárga kígyó” ballada Nyírbátorból. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1963–1964; KRIZA I., Affinitás a népballadában. Ethnographia, 1965; JEVSZEJEV, V. A Kőműves Kelemen ballada történetéhez. Ethnographia, 1967; KRIZA I., A halálra táncoltatott lány. Budapest, 1967; VARGYAS, L., Researches into the Mediaeval History of Folk-Ballad. Budapest, 1967; ORTUTAY GY.–KRIZA I., Magyar népballadák. Budapest, 1968; FARAGÓ J.–RÁDULY J., A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában. Ethnographia, 1969; KALLÓS Z., Balladák könyve. Élő hazai magyar népballadák. Bukarest, 1970; ALBERT E.–FARAGÓ J., Háromszéki balladák. Bukarest, 1973; KRUPA A., Újkígyósi népballadák. Békési Élet, 1974; KOVÁCS I., Gombosi népballadák. Újvidék, 1975; RÁDULY J., Kibédi népballadák. Bukarest, 1975; VARGYAS L., A magyar népballada és Európa. I–II. Budapest, 1976; ORTUTAY GY.–KRIZA I., Magyar népballadák. Budapest, 1976; GULYÁS É.–SZABÓ L., „Túl a Tiszán a szendrei határban…” (Népballadák és históriás énekek Szolnok megyéből). 2. kiadás. Szolnok, 1977.