A monda

ORTUTAY GY., Rákóczi két népe. Budapest, 1939; ORTUTAY GY., Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban. Ethnographia, 1952; MAÁCZ L., Adatok a hiedelmek és az epikus műfajok összefüggéséhez. Ethnographia, 1956; SZENTMIHÁLYI I., A göcseji nép eredethagyománya. Budapest, 1958; PENAVIN O., Mátyás-mondák a Vajdaságból. Néprajzi Közlemények, 1959; FERENCZI I., Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban. Ethnographia, 1960; FERENCZI I., Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1960–1961; FERENCZI I., A népmondakutatás néhány elvi kérdése. Műveltség és Hagyomány, 1961; FERENCZI I., A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1962–1964; BALASSA I., Karcsai mondák. Budapest, 1963. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XI; FERENCZI I., Huszita emlékek és a néphagyomány. Műveltség és Hagyomány, 1963; VARGYAS L., Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához. Műveltség és Hagyomány, 1963; S. DOBOS I., Az „igaz” történetek műfajának kérdéséről. Ethnographia, 1964; VOIGT V., A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez. Ethnographia, 1965; BALASSA I., Die Sagen eines Dorfes. Acta Ethnographica, 1966; FERENCZI I., Mondaterminológiák és műfajkritériumok. Néprajz és Nyelvtudomány (Szeged), 1966; FERENCZI I., Történelem, szájhagyomány. Ethnographia, 1966; KÖRNER T., A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez. Ethnographia, 1967; DÁM L., A kővé vált kenyér hiedelme a Nagysárréten. Ethnographia, 1968; KÖRNER T., Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból. B). A halál és a halottak. Ethnographia, 1970; DOBOS I., Tarcal története a szóhagyományban. Budapest, 1971; SZABÓ L., Taktaszadai mondák. Budapest, 1975. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XVIII; DÖMÖTÖR T., A tipizálás a népmondában. Ethnographia, 1977.