A magyar népi hiedelemvilág
RÓHEIM G., A Luczaszék. Adalékok a magyar néphithez II. Budapest, 1920; RÓHEIM G., Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925; IPOLYI A., Magyar mythológia. 2. kiadás. Budapest, 1929; LUBY M., Bábalelte babona. Budapest, é.n.; SZENDREY ZS., Népszokásaink és hiedelmeink eredetének kérdéséhez. Ethnographia, 1935; DÖMÖTÖR S., Szent Gellért hegye és a boszorkányok. Budapest, 1940; VAJKAI A., Népi orvoslás a Borsa völgyében. Kolozsvár, 1943; SZENDREY Á., A magyar lélekhit. Ethnographia, 1946; SZENDREY Á., A magyar néphit kutatása. Budapest, 1948; SZŰCS S., „A nagyétű boszorkány”-ról. Ethnographia, 1954; DIÓSZEGI V., A novaji tudósasszony. Néprajzi Közlemények, 1956; H. FEKETE P., Állatgyógyítás a Hajdúságon. Ethnographia, 1956; OLÁH A., Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány. Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica (Budapest), 1956; DIÓSZEGI V., Dobbal való kötés, oldás. Néprajzi Közlemények, 1957; GUNDA B., A totemizmus maradványa a magyar táltoshagyományokban. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1957; BERZE NAGY J., Égig érő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. Pécs, 1958; DIÓSZEGI, V., Die Überreste des Schamanismus in der ungarischen Volkskultur. Acta Ethnographica, 1958; DIÓSZEGI V., A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest, 1958; DIÓSZEGI V., Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Néprajzi Közlemények, 1960; DIÓSZEGI V., A magyar néphagyomány és a sámánhit kapcsolatai. Műveltség és Hagyomány, 1960; FERENCZI I., Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műveltség és Hagyomány, 1960; CS. PÓCS É., Étel és étkezés a magyar néphitben és népszokásban. Néprajzi Értesítő, 1961; BALÁZS, J., Über die Ekstase der ungarischen Schamanen. In: Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker. Budapest, 1963; ERDÉSZ, S., The Cosmogonical Conceptions of Lajos Ámi, Story Teller. Acta Ethnographica, 1963; DÖMÖTÖR T., A magyar néphit és népszokások Kelet és Nyugat között. Ethnographia, 1964; CSISZÁR Á., Gyógyítás {H-703.} emberkoponyával Beregben. Ethnographia, 1965; CS. PÓCS É., A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények, 1954; CS. PÓCS É., Zagyvarékas néphite. Néprajzi Közlemények, 1964; CS. PÓCS, É., Binde- und Lösungszauber im ungarischen Volksglauben. Acta Ethnographica, 1967; ÚJVÁRY, Z., Theriomorphe Korndämonen in der ungarischen Volksüberlieferung. Acta Ethnographica, 1967; CS. PÓCS É., A magyar ráolvasások műfaji és rendszerezési problémái. Népi kultúra – Népi társadalom 1968; ÚJVÁRY, Z., Anthropomorphe mythische Wesen in der agrarischen Volksüberlieferung Ungarns und Europas. Acta Ethnographica, 1968; DIÓSZEGI V., A honfoglaló magyarok hitvilágának történeti rétegei I. A világfa. Népi kultúra – Népi társadalom, 1969; HOPPÁL M., A magyar lidérchiedelemkör szemantikai modellje. Ethnographia, 1969; KÖRNER T., Boszorkányszervezetek Magyarországon. Ethnographia, 1969; ÚJVÁRY Z., Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Műveltség és Hagyomány, 1969; SCHRAM F., Magyarországi boszorkányperek. I–II. Budapest, 1970; DIÓSZEGI V., A pogány magyarok hitvilága. Budapest, 1973; DIÓSZEGI V., A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez. Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv, 1973; ERDÉLYI ZS., Hegyet hágék, lőtöt lépék... Archaikus népi imádságok. Kaposvár, 1974; DIÓSZEGI V., A tótkomlósiak hitvilága. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1974; KÁLMÁN E., Népi gyógyítás a Tiszaháton. Nyíregyháza, 1974; KRUPA A., Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok. Békéscsaba, 1974; PAIS D., A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest, 1975; ÚJVÁRY Z., Varia folkloristica. Írások a néphagyomány köréből. Debrecen, 1975; HOPPÁL M.–TÖRŐ L., Ethnomedicine in Hungary. Orvostörténeti Közlemények, 1975; GULYÁS É., Jászdózsai hiedelmek. Folklór Archívum, 1976; SÁNDOR M.-NÉ, Egy bihari parasztasszony hiedelmei. Folklór Archívum, 1976; ZENTAI T., The Figure of the „szépasszony” in the Hungarian Folk Belief. Acta Ethnographica, 1976.