{H-111.} II. Anyagi kultúra

FEJEZETEK

A magyar nép anyagi kultúrájának egésze a legszorosabban összefügg társadalmi, szociális műveltségével, és ez határosa meg a hagyományok áttételén keresetül szellemi kultúráját is. az anyagi és szellemi kultúra jobb megértéséhez a gyakorlatban szükség van a társadalmi, szociális műveltség alapismereteihez, ezért bocsátottuk ezt előre tárgyalásaink során, így az alábbi fejezetekben már a fentiekre mindenütt tudunk hivatkozni, és ezzel a bevezetőben említett egészben látást az olvasó számára igyekszünk megkönnyíteni.

Az anyagi kultúra egyes fejezeteiben a legfontosabb szokásokról, hiedelmekről is megemlékezünk, hogy ezzel is bizonyítsuk mindezek szoros összefüggését. az anyagi kultúra változását áttételeken át a szellemi műveltség is követi, de sokkal lassabban. Nem egy esetben a szokásokhoz, hiedelmekhez való ragaszkodás gátolta az újabb munkaeszközök (pl. vaseke) és a velük végzett munka elterjedését. Máskor a társadalmi és gazdasági szervezet akadályozta a munka megkönnyítését szolgáló szerszámok (pl. kasza, ekekapa) gyorsabb térhódítását, mert az az agrárproletárok részesedését jelentősen csökkentette.

E nagy fejezetben tárgyaljuk a népi díszítőművészet különböző ágait is, bár újabban, bizonyos indokolható megfontolások alapján, a szellemi műveltségbe szokták azt beilleszteni. Hogy mi mégis a régebbi néprajzi irodalom eljárását követjük, annak az az oka, hogy könyvünk e fejezetében csaknem kizárólag történeti anyagot, tárgyalunk. Márpedig az elmúlt korszakokban a díszítés a gyakorlati célok mellett nem játszott olyan döntő szerepet, mint napjainkban, így a múltban az anyagi kultúrához való kapcsolását megengedhetőnek tartjuk, nem tagadva azonban azt, hogy olyan határterületről van szó, mely tulajdonképpen összeköti csak a tudományos rendszerezés érdekében alkotott kategóriákat.