{H-287.} A népviseletek


FEJEZETEK

A népviseleteket rendkívül sok tényező változtatja, alakítja, talán valamivel gyorsabban, mint a paraszti műveltség egyéb területeit. Ez a változás az utóbbi két évszázadban különösképpen felgyorsult, már csak azért is, mert a korábban jórészt házilag előállított alapanyaghoz egyre több manufakturális és gyári termék járult.

A középkorban és az azt követő századokban is, az alapanyag döntő többségét maga a parasztság készítette. Kenderből, lenből maga fonta, szőtte a vásznat, de a gyapjú feldolgozását is jórészben el tudta végezni. A bőrök kikészítésének legegyszerűbb módjait is gyakorolta, bár ezen a területen már a legrégibb időtől kezdve falusi és városi specialisták kezébe került a feldolgozás és ellátás döntő többsége. Ezek között is különbség adódott aszerint, hogy a bőrt kikészítették (tímár), illetve feldolgozták (szűcs, varga, csizmadia). A gyapjúmegmunkálás nagyobb része sokáig megmaradt a házi munkák keretében, de viszonylag hamar önállósult ruhává való megvarrásának számos kisipara (magyarszabó, szűrszabó, gubacsapó, gombkötő, kalapos). Paraszti kézen legtovább egészen napjainkig él a vászon előállítása, bár a XVIII. század végétől kezdve a kisipari termékek jelentősége (takács) tovább növekedett. A múlt század közepétől kezdve a gyári termékek mind nagyobb tért nyertek a magyar népviseletekben. Az alapanyag szélesebbé válása a szabásban, a színek gazdagsága a megjelenés jellegében okozott nagy változásokat. Ekkor indult meg a magyar népviseletek olyan kivirágzása, mely egy fél évszázadig – a múlt század közepétől az első világháború kitöréséig –, a peremterületeken pedig ennél is tovább tartott.

A népviseletek alakulásában a hagyományt, mint fontos tényezőt, külön meg kell említenünk. Ez megnyilatkozott társadalmi vonatkozásban, amikor a parasztság egyes rétegei viseletét íratlan törvénnyel, de a közösség kötelező érvényű parancsával meghatározta. A hagyomány éppen így előírta a különböző korúak ruházatának normáit, amit a családban elfoglalt helyzetük is erősen befolyásolt, így változott a viselet, amikor a leány férjhez ment, amikor megszületett az első gyermek, az első unokával pedig az öregasszonyok öltözetét kellett véglegesen felvennie. A hagyomány határozta meg a különleges alkalmak viseletét is (pl. keresztelő, lakodalom, temetés stb.).

A népviselet alakulásába a különböző hatóságok éppen úgy beleszóltak, mint ahogy az egyház is bizonyos korlátokat állított. A megyei hatóságok például a különlegesen drága és díszes kalapokat, a szűröket, a gazdagon hímzett ködmönöket tilalmazták, elsősorban az olyanokat, melyek utánozták a nemesség öltözködését, vagy éppen megegyeztek azzal. Az ilyen beavatkozásokat ugyan mindig azzal indokolták, hogy a szegény népet igyekeznek a túlságosan drága ruhadaraboktól megvédeni, mert a tönkremenését okozhatja, illetve a szükséges pénzt esetleg rablás útján próbálja előkeríteni. Valójában azonban meg akarták akadályozni, hogy a nép viselete az urakéhoz közelebb kerüljön. Az egyházat, mely a túlságos cifrálkodás ellen irányította intézkedéseit, a keresztényi alázatossággal össze nem egyeztethetőnek tartott világi hiúság elleni harc vezérelte. Ennek egyik utolsó nagy demonstrációjaként 1924-ben Mezőkövesden a katolikus pap a népviseleteken egyre jobban elharapódzó üvegflittereket (ragyogó), aranycsipkéket {H-288.} mind leszedette, és ünnepélyesen elégettette, további használatukat a tiszta selyemfonallal együtt megtiltotta.

Az úri öltözet, mely jellegénél fogva a népviseletnél gyorsabban változott, minden tilalmazás ellenére is hatott arra. Mivel pedig ez sok kapcsolatot tartott fenn a külföldi, elsősorban nyugati úri viselettel, így ezen az úton bizonyos késéssel ugyan, de számos új öltözködési elem jutott el a magyar parasztsághoz. A hatás azonban kölcsönös, mert a nemesség a Habsburg-elnyomás elleni tiltakozásaként egyes korszakokban a parasztság ruhadarabjait öltötte magára, illetve azok egyes vonásait átvette öltözködésébe.

A népviseleteket sok minden alakította, melynek eredményét részletesebben csak az utóbbi száz évből ismerjük. Ezért az alább elmondottak főleg erre a korszakra vonatkoznak.