The Ethnogenesis of the Hungarian People and Their Place in European Culture
MOÓR, E., Studien zur Früh- und Urgeschichte des ungarischen Volkes. Acta Ethnographica, 1951; SEBESTYÉN, I., Zur Frage des alten Wohngebietes der uralischen Völker. Acta Linguistics, 1951–52; HAJDÚ, P., A magyarság kialakulásának előzményei (The Prehistory of the Magyars). Budapest, 1953; VÉRTES, E., Randbemerkungen zu den neuesten Forschungen auf dem Gebiete der ungarischen Vorgeschichte. Acta Linguistica, 1954; MOLNÁR, E., A magyar nép őstörténete (Ancient History of the Magyars). Budapest, 1954; BOGYÁN, T., Forschungen zur Urgeschichte der Ungarn nach dem zweiten Weltkrieg. Ural-Altaische Jahrbücher (Göttingen), 1957; LÁSZLÓ, GY., Contribution à l’archéologie de l’époque des migrations. Acta Archaeologica, 1957; LIPTÁK, P., Awaren und Magyaren im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. Zur Anthropologia des VIII–XIII. Jahrhunderts. Acta Archaeologica, 1957; FEHÉR, G., Zur Geschichte der Steppenvölker von Südrussland im 9–10. Jahrhundert. Studia Slavica (Budapest), 1959; GYÖRFFY, GY., Tanulmányok a magyar állam eredetéről (Studies on the Origin of the Hungarian State). Budapest, 1959; SZŐKE, B., Über die Beziehungen Morawiens zu dem Donaugebiet in der Spätawarenzeit. Studia Slavica, 1960; BARTHA, A., Hungarian Society in the Tenth Century and the Social Division of Labour. Acta Historica, 1963; SZABÓ, I., A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század (Development of the Village System in Hungary between the 10th and 15th Centuries). Budapest, 1966; SZABÓ, I., Ungarns Landwirtschaft von der Mitte des 14. Jahrhunderts bis zu den 1530er Jahren. Agrártörténeti Szemle, 1966. Supplementum; VAJAY, SZ., Der Eintritt des ungarischen Stammbundes in die europäische Geschichte. München, 1968; HOFFMANN, T., Vor- und Frühgeschichte der ungarischen Landwirtschaft. Agrártörténeti Szemle, 1969. Supplementum; SZABÓ, I., A középkori magyar falu (The Hungarian Village in the Middle Ages). Budapest, 1969; LÁSZLÓ, GY., Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön (The Earliest Phases of Our Ancient History. The Archaeological Remnants of Finno-Ugric Ancient History in the Soviet Area). 2nd ed. Budapest, 1971; LÁSZLÓ, GY., Steppenvölker und Germanen. Kunst der Völkerwanderungszeit. Berlin–Budapest, 1971; DIENES, I., A honfoglaló magyarok (The Conquering Magyars). Budapest, 1972; BARTHA, A., A IX–X. századi magyar társadalom (Hungarian Society of the 9th–10th Centuries). 2nd ed. Budapest, 1973; BALASSA, I., Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának kutatásához (How Can Ethnography Contribute to the Research on the Life of the Conquering Magyars). Ethnographia, 1974; ZSIGMOND, G., A magyar társadalomnéprajz kezdetei. Beöthy Leó (1839–1886) (The Beginnings of Hungarian Social Anthropology). Budapest, 1974; GYÖRFFY, GY., A magyarok elődeiről és a honfoglalásról (On the Predecessors and the Conquering of the Homeland of the Magyars). Budapest, 1975; HAJDÚ, P., Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai (Uralian {717.} Peoples. The Culture and Traditions of our Linguistic Kindred). Budapest, 1975; VERES, P., A gazdálkodási specializáció és a termelőerők fejlődése a magyar őstörténet folyamán (Economic Specialization and the Development of the Forces of Production in the Course of Hungarian Prehistory). Néprajzi Értesítő, 1975; ZSIGMOND, G., Az ősi társadalom magyar kutatói (Hungarian Scholars of Ancient Society). Budapest, 1977.