Cemeteries, Gates, Wells

SOLYMOSSY, S., Ősi fejfaformák népünknél (Eine uralte Grabmalform bei unserem Volke). Ethnographia, 1930; MORVAY, P., Emberalakú fejfák a börvelyi temetőben (Anthropomorphe hölzerne Grabmäler auf dem Friedhof von {724.} Börvely). Ethnographia, 1958; TIMAFFY, L., Emberalakú fejfák, sírkeresztek kisalföldi temetőkben (Anthropomorphe Grabhölzer und Grabkreuze auf den Friedhöfen der Kleinen Tiefebene). Arrabona, 1963; ZENTAI, J., Ormánsági fejfák (Wooden Grave-posts of Ormánság). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1964; KÓS, K., A székely sírfák kérdéséhez (On Wooden Grave-posts of Transylvania). In: Népélet és Néphagyomány. Bucharest, 1972; BALASSA, I., A magyar temetők néprajzi kutatása (Ethnographische Erforschung der ungarischen Friedhöfe) Ethnographia, 1973; OLASZ, F.–KÓS, K., Fejfák (Graveposts). Budapest, 1975; NOVÁK, L., Halottkultusz és fejfatípusok Albertirsán (Totenkult und Grabholztypen in Albertirsa). Studia Comitatensia, 1973; NAGY, D., A magyar fejfák és díszítményeik (Ungarische Grabhölzer und ihre Ornamentik). Folklór Archivum, 1974. SZINTE, G., A kapu a Székelyföldön (The Gate in Székelyland). Néprajzi Értesítő, 1909, 1910; VISKI, K., Adatok a székely kapu történetéhez (Beiträge zur Geschichte des Széklertores). Néprajzi Értesítő, 1929; CS. SEBESTYÉN, K., A székely kapuk pálmafája (Die Palmen der Széklertore). Ethnographia, 1939; CS. SEBESTYÉN, K., A magyar gémeskút (The Hungarian Sweep-well). Szegedi Füzetek, 1934; GÖNCZI, F., Göcseji kutak és hácskuk (Wells and hácsku of Göcsej). Néprajzi Értesítő, 1905; N. BARTHA, K., A kötött kapu faragása és állítása Bágyban (Zur Geschichte der Tore in Bágy). Néprajzi Értesítő, 1933.