Hungarian Folk Music and Folk Instruments
SZTRIPSZKY, H., Igriczek, énekes koldusok (Minstrels, Singing Beggars). Ethnographia, 1908; KODÁLY, Z., Ötfokú hangsor a magyar népzenében (The Pentatonic Scale in Hungarian Folk Music). Temesvár, 1917; BARTÓK, B., A magyar népdal (Hungarian Folksong). Budapest, 1924; BARTÓK, B., Das ungarische Volkslied. Budapest, 1925; BARTÓK, B., Hungarian Folk Music. Oxford, 1931; SZABOLCSI, B., Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok (Die Verbreitung der Pentatonic und ihre Bedeutung für die Kulturgeschichte). Ethnographia, 1936; SZABOLCSI, B., Két zenetörténeti előadás 1. Írott hagyomány – élő hagyomány. II. Makám-elv a népi és művészi zenében (Two Lectures on the Relation of Folk Music and Art Music. I. Oral Tradition and Ancient Musical Records. II. The Principle of the maqam in Folk Melodies and Art Music). Ethnographia, 1949; KERÉNYI, GY., Gyermekjátékok (Children’s Games). Budapest, 1951. A Magyar Népzene Tára I; BARTÓK, B., Népzenénk és a szomszéd népek zenéje (Our Folk Music and the Music of the Neighbouring Peoples). Budapest, 1952; KODÁLY, Z., A magyar népdal (Hungarian Folksong). Budapest, 1952; KERÉNYI, GY., Jeles napok (Special Days). Budapest, 1953. A Magyar Népzene Tára II, FARAGÓ, J.–JAGAMAS, J., Moldvai csángó népdalok és népballadák (Moldavian Csángó Folksongs and Folk Ballads). Bucharest, 1954; LAJTHA, L., Széki gyűjtés (A Collection from Szék). Budapest, 1954; LAJTHA, L., Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés (A Collection from Szépkenyerűszentmárton). Budapest, 1954; SZABOLCSI, B., Népzene és történelem (Folksong and History). Budapest, 1954; VARGYAS, L.–NAGY CZIROK, L., Régi népdalok Kiskunhalasról (Old Folksongs from Kiskunhalas). Budapest, 1954; KISS, L., Lakodalom (Wedding). Budapest, 1955. A Magyar Népzene Tára III; AVASI, B., Ötfokúságból hétfokúság (The Development of Pentatonic Scales into Diatonic Scales). Ethnographia, 1956; BARTÓK, B., Válogatott írásai (Selected Writings). Budapest, 1956; DOMOKOS, P. P.–RAJECZKY, B., Csángó népzene (La musique populaire csángó {750.} (Die Volksmusik der Tschangos). I–II. Budapest, 1956–1961; KODÁLY, Z., Die ungarische Volksmusik. Budapest, 1956; LAJTHA, L., Sopron megyei virrasztó énekek (Dirges from Sopron County). Budapest, 1956; HALMOS, I., A zene Kérsemjénben (Music in Kérsemjén). Budapest, 1959; KERÉNYI, GY., Párosítók (Pairing Songs). Budapest, 1959. A Magyar Népzene Tára IV; KODÁLY, Z., Folk Music of Hungary. Budapest, 1960; VARGYAS, L., Áj falu zenei anyaga (Das Musikmaterial des Dorfes Áj). Budapest, 1960; JÁRDÁNYI, P., Magyar népdaltípusok (Hungarian Folksong Types). I–II. Budapest, 1961; KERÉNYI, GY., Népies dalok (Folk-like Songs). Budapest, 1961; LAJTHA, L., Dunántúli táncok és dallamok (Dances and Melodies from Transdanubia). Budapest, 1962; KISS, L.–RAJECZKY, B., Siratók (Laments). Budapest, 1966. A Magyar Népzene Tára V; KODÁLY, Z., Ötfokú zene. 100 magyar népdal (Pentatonic Music, 100 Hungarian Folksongs). 8th edition. Budapest, 1966; MANGA, J., Magyar népdalok, népi hangszerek (Hungarian Folksongs, Folk Instruments). Budapest, 1960; BARTÓK, B.–KODÁLY, Z., Népdaltípusok (Volksliedertypen). 1. Ed. JÁRDÁNYI, P.–OLSVAI, I. Budapest, 1973. A Magyar Népzene Tára VI; SÁROSI, B., Zenei anyanyelvünk (Our Musical Mother Tongue). Budapest, 1973; VARGYAS, L., Népzene és zenetörténet (Folk Music and Music History). Budapest, 1974; MADARASSY, L., Palóc duda (Palowzischer Dudelsack). Néprajzi Értesítő, 1934; DINCSÉR, O.–LAJTHA, L., A tekerő (Der Drehleier). Néprajzi Értesítő, 1939; DINCSÉR, O., Két csíki hangszer. Muzsika és gordon (Two Musical Instruments from Csík. Music and Cello). Budapest, 1943; MANGA, J., Nógrádi dudások (Bagpipers of Nógrád). Budapest, 1950; AVASI, B., A széki banda harmonizálása (L’harmonisation de l’orchestre tzigane de Szék). Néprajzi Értesítő, 1954; LAJTHA, L., Kőrispataki gyűjtés. Erdélyi táncok kis zenekarra (Collection from Kőrispatak. Dances of Erdély for Small Bands). Budapest, 1955; TAKÁCS, L., Síp cseresznyefa héjából (Die Pfeife aus Kirschbaumrinde). Néprajzi Közlemények, 1956; VARGYAS, L., A duda hatása a magyar népi tánczenére (The Effect of the Bagpipe on Hungarian Folk-dance Music). MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1956; FÜZES, E., A duda (gajda) készítése Mohácson (Die Verfertigung des Dudelsackes [Gajda] in Mohács). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1958; AVASI, B., A magyarországi tekerő hangkészlete (Die Töne der ungarischen Drehleier). Néprajzi Értesítő, 1959; SCHRAM, F., Egy bernecebaráti furulyakészítő (Ein Flöteerzeuger aus Bernecebaráti). Ethnographia, 1960; SÁROSI, B., Citera és citerajáték Szeged környékén (Zither und Zitherspiel in der Umgebung von Szeged). Ethnographia, 1961; MANGA, J., Die Harfner der Plattenseegegend. Acta Ethnographica, 1962; SÁROSI, B., A magyar népi furulya (Die ungarische Flöte). Ethnographia, 1962; SZŰCS, S., Szól a duda, verbuválnak (The Bagpipe’s Playing, They’re Recruiting). Budapest, 1962; DOMOKOS, P. P., Szültü (Egy moldvai csángó hangszer) (“Szültü” [ein Musikinstrument bei den Csángós]). Ethnographia, 1963; MANGA, J., Hungarian Bagpipers. Acta Ethnographica, 1965; SÁROSI, B., Die ungarische Flöte. Acta Ethnographica, 1965; MANGA, J., Magyar népdalok, népi hangszerek (Ungarische Volkslieder und Volksmusikinstrumente). Budapest, 1969; SÁROSI, B., Magyar népi hangszerek (Hungarian Folk Music Instruments). Budapest, 1973.