The Customs of the Calendar Year
SEBESTYÉN, GY., Regös-énekek (“Regös Songs”). Budapest, 1902. Magyar Népköltési Gyűjtemény IV; SEBESTYÉN, GY., A regösök (Minstrels). Budapest, 1902. Magyar Népköltési Gyűjtemény V; SEBESTYÉN, GY., A pünkösdi király és királyné (The King and Queen of Whitsuntide). Ethnographia, 1960; SZENDREY, ZS., A tavasz, nyár és ősz ünnepkörének szokásai és hiedelmei (Bräuche und Aberglauben in den Festkreisen von Frühling, Sommer und Herbst). Ethnographia, 1941; SZENDREY, ZS., A tavaszelő ünnepkörének szokásai és hiedelmei (Bräuche und Aberglauben des Frühlingseintritts). Ethnographia, 1941; BENEDEK, A.–VARGYAS, L., Az istenesi székelyek betlehemes játéka (The Nativity Play of the Székelys in Istenes). Kolozsvár, 1943; BÁLINT, S., Adatok Luca-napi néphagyományainkhoz (Beiträge zu den ungarischen Volkstraditionen am Luzientag). Ethnographia, 1948; FARAGÓ, J., Betlehemezés Csíkcsobotfalván 1946-ban (The Bethlehem-play in Ciobotani). Ethnographia, 1949; DÖMÖTÖR, T., Adatok a magyar farsangi játékok történetéhez (Contributions to the History of Carnival Festivities in Hungary). Színháztörténeti Értesítő, 1953; KERÉNYI, GY., Jeles napok (Special Days). Budapest, 1953. A Magyar Népzene Tára II; DÖMÖTÖR, T., Regélő hétfő (Der erste Montag, nach Epiphania). {759.} Ethnographia, 1958; RAJECZKY, B., Regélni (Zur Verbreitung des Wortes “regölés” in Ungam). Néprajzi Közlemények, 1959; FERENCZI, I.–UJVÁRY, Z., Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Fastnachtspiele aus den Dörfern im Gebiet von Szatmár). Műveltség és Hagyomány, 1962; ZENTAI, J., Tojáshímzés az Ormánságban (Eierverzierung im Ormánság). Ethnographia, 1962; DIÓSZEGI, V., Luca napi kotyoló szövegek (Zauberliedertexte beim “kotyolás” am Luzien-Tag). Néprajzi Közlemények, 1963; KERÉNYI, GY., A regös ének magva (The Core of the “Regös Song”). In: Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára (Commemorative book for the 70th birthday of Zoltán Kodály). Budapest, 1963; LÉVAY-GÁBOR, J., Komatál. A barátságkötés és ennek változatai az énekes népszokások között (The Sponsor’s Dish [komatál]). Ethnographia, 1963; SZABÓ, L., Húsvéti tojások a beregi Tiszaháton (Die Ostereier in Tiszahát, ehem. Kom. Bereg, Nordostungarn). Ethnographia, 1963; UJVÁRY, Z., Hahnenschlagen und Hahnenschiessen in Ungarn. Die Frage der Übergabe und Übernahme. Acta Ethnographia, 1965; UJVÁRY, Z., Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon (Ziegenmaskenbrauch in Hajdúdorog). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1965; BAKÓ, F., A májusfa és a májusi kosár Heves megyében (Der Maibaum und der Maikorb im Komitat Heves). Az Egri Múzeum Évkönyve, 1966; DÖMÖTÖR, T., Das Blochziehen in Rábatótfalu 1968. In: Kontakte und Grenzen. Festschrift für G. Heilfurth zum 60. Geburtstag. Göttingen, 1969; VÁMSZER, G., Adatok a csíki farsangi szokásokhoz (Angaben zu den Fastnachtsbräuchen in Csík). Ethnographia, 1959; EGYÜD, Á., Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga. Adatok a somogyi regöléshez (Beitrag zur Problematik der “Regös”-Gesänge im Komitat Somogy). Somogyi Múzeumok Közleményei, 1975; BURÁNY, B., Adalékok a jeles napok népszokásainak megismeréséhez. A betlehemezés Zentán és vidékén (Contributions to the Presentation of the Folk Customs of Important Occasions. Christmas Carol Singing in Zenta and its Environs). Hid, 1975; BÁLINT, S., Ünnepi Kalendárium (Festive Calendar). I–II. Budapest, 1977.