Siedlungen
GYÖRFFY, I.: „Az alföldi kertes városok“ [Die Garten-Städte in der ungarischen Tiefebene]. Néprajzi Értesítő (1926). – GYÖRFFY, I.: „Telekformáink“ [Ungarische Hofformen]. Földrajzi Közlemények (1935). – ERDEI, F.: Magyar tanyák [Ungarische Einzelgehöfte]. Budapest 1942. – MÁRKUS, I.: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században [Gärten und Einzelgehöfte in Nagykőrös im 17, und 18. Jahrhundert]. Kecskemét 1943. – BELÉNYESY, M.: Adatok a tanyakialakulós kérdéséhez [Angaben zur Frage der Entwicklung der Einzelgehöfte]. Budapest 1948. – HOFER, T.: „Dél-dunántúli településformáink történetéhez“ [Zur Geschichte der Siedlungsformen im südlichen Transdanubien]. Ethnographia (1955). – HOFER, T.: „Csűrök és istállók a falun kívül“ [Scheunen und Ställe außerhalb des Dorfes]. Ethnographia (1957). – BARABÁS, J.: „A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában“ [Die Entstehung der Einzelsiedlungen in Mitteleuropa]. Műveltség és Hagyomány (1960). – HOFER, T.: „A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez“ [Zur Frage der Verbreitung eines charakteristischen ungarischen Siedlungstypes]. Műveltség és Hagyomány (1960). – MAJOR, J.: „Telektípusok kialakulásának kezdetei Magyarországon“ [Anfänge der Entwicklung von Hoftypen in Ungarn]. Településtudományi Közlemények (1960). – BALOGH, I.: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII–XIX. században [Einzelgehöfte und Meierhöfe im Komitat Békés im 18. und 19. Jahrhundert]. Gyula 1961. – HOLUB, J.: Zala megye középkori vízrajza [Mittelalterliche Hydrographie des Komitats Zala]. Zalaegerszeg 1963. – PORPÁCZY, M.: „A gazdálkodás módjának és a település rendszerének kapcsolata az Őrségben“ [Beziehungen zwischen Bewirtschaftung und Siedlungssystem im Őrség]. Vasi Szemle (1963). – SZABÓ, I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század [Die Entwicklung des Dorfsystems in Ungarn im 10.–15. Jahrhundert]. Budapest 1966. 2. Aufl. 1971. – HOFFMANN, T.: „A magyar tanya és a hagyományos mezőgazdaság üzemszervezésének felbomlása Európában“ [Der ungarische Einödhof und die Auflösung der traditionellen Betriebsorganisation der Landwirtschaft in Europa]. Ethnographia (1967). – ÉRI, I.: „Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata“ [Mittelalterliche siedlungsgeschichtliche Skizze des Komitats Veszprém]. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (1969). – GYÖRFFY, GY.: „A magyar falurendszer kialakulásának kérdéséhez“ [Zur Frage der Ausbildung des ungarischen Dorfsystems]. Ethnographia (1970). – MAKSAY, F.: A magyar falu középkori településrendje [Das mittelalterliche Siedlungssystem des ungarischen Dorfes]. Budapest 1971. – MÜLLER, R.: Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek“ vidékén és településtörténeti tanulságaik [Archäologische Bodenforschungen in der Göcsejer „szegek“-Gegend und ihre siedlungsgeschichtliche {G-773.} Lehren]. Zalaegerszeg 1971. – HOFER, T.: „A magyar kettősudvarok kérdéséhez“ [Zur Frage der ungarischen Doppelhöfe]. Ethnographia (1972). – TÁLASI, I.: „Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához“ [Angaben und Gesichtspunkte zur Forschung der Scheunengärten]. Ethnographia (1972). – BÁRTH, J.: „A kalocsai Sárköz népének települése és gazdálkodása a XVIII–XIX. században. A kalocsai szállások településnéprajzi sajátosságai [Geteilte Siedlungsgebiete der Stadt Kalocsa im XVIII. und XIX. Jahrhundert. Siedlungsprobleme der Weiler von Kalocsa]. Dissertationes Ethnographicae (1973). – BÁRTH, J.: „Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII–XIX. században“ [Gärten in den Überschwemmungsgebieten der Umgebung von Kalocsa im 18.–19. Jahrhundert]. Agrártörténeti Szemle (1974). – BÁRTH, J.: „Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében“ [Migration und Kontinuität in der Bevölkerungsgeschichte eines Gebietes an der Donau]. Cumania (1974). – ERDEI, F.: Magyar falu [Das ungarische Dorf]. Budapest 1974. – JUHÁSZ, A.: „Telekrendezés a szegedi tanyákon“ [Hofanlage in den Gehöften um Szeged]. Ethnographia (1974). – MEZŐSI, K.: „Kiskunfélegyháza településtörténete és XVIII. századi társadalma“ [Die Siedlungsgeschichte von Kiskunfélegyháza und ihre Gesellschaft im XVIII. Jahrhundert]. Cumania (1974). – FEHÉR, Z.: „A bátyai szállások“ [Die Standplätze von Bátya]. Cumania (1974). – BÁRTH, J.: A kalocsai szállások településnéprajza [Ethnographie der Gehöftgruppen der sog. Szállás von Kalocsa]. Kalocsa 1975. – BÁRTH, J.: „A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén“ [Begriff und Typen der sog. „szállás“ (Standplatz) in der Umgebung von Kalocsa]. Ethnographia (1975). – JUHÁSZ, A.: „Adatok a szegedi tanyák kialakulásához“ [Beiträge zur Entstehung des Gehöftsystems um Szeged]. Ethnographia (1975). – KRESZ, M.: „Nyíljegyek Nyárszón“ [Eigentumszeichen in Nyárszó]. Néprajzi Értesítő (1975). – NOVÁK, L.: „Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása“ [Die Siedlungsethnographie von Gyoma und das traditionelle bäuerliche Wirtschaftsleben]. In: Gyomai tanulmányok [Studien aus der Stadt Gyoma]. Gyoma 1977. – Kocsis, GY.: „A jákóhalmi szérűskertek élete a 18–19. században“ [Das Leben der Tennengärten von Jákóhalma im 18.–19. Jh.]. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978).